2012. december 7., péntek

Testtel kapcsolatos elégedetlenség és zavart étkezési szokások

Testtel kapcsolatos elégedetlenség és zavart étkezési szokások a 7-11 éves lányok körében: A szociokulturális modell tesztelése
Evans, E. H., Tovéeb, M. J., Boothroyda, L. G., Drewett, R. F. (2012). Body dissatisfaction and disordered eating attitudes in 7- to 11-year-old girls: Testing a sociocultural model. Body Image,( In Press), http://dx.doi.org/10.1016/j.bodyim.2012.10.001.

Az összefoglalót készítette: Pallagi Liliána

Absztrakt

A kutatás elsősorban a testtel kapcsolatos elégedetlenség és a zavart étkezési szokások fejlődésének szociokulturális modelljét vizsgálta meg, a fiatal lányok körében. A vizsgálati eredmények megerősítették a modell elképzelését, miszerint az irreálisan vékony testideál internalizációja előrevetíti a testtel való elégedetlenséget, ami rendezetlen étkezési szokásokhoz, fogyókúrához és depresszióhoz vezet.

Bevezetés

Miközben az elhízás előfordulása a népesség körében egyre növekszik, mindenhonnan az egészségtelenül vékony, irreális arányokkal rendelkező női test kultusza zúdul ránk. A nyugati nők tehát soha nem voltak még ennyire tudatában a társadalmilag előírt soványság-ideálnak, miközben fizikailag a lehető legtávolabb kerülnek tőle.
A gyerekek sem immunisak ezekre a hatásokra, és legtöbben már iskolás koruk előtt tisztában vannak az elvárásokkal. Rengeteg kutatás bizonyította, hogy a testtel való elégedetlenség és a zavart étkezési szokások is ebben a korban jelennek meg először, különösen a lányok körében. A 7 és 11 év közötti lányok 40-50%-a választ egy elérni kívánt, ideális testet, ami sokkal vékonyabb a jelenleg észlelt alakjuknál. A becslések szerint, a zavart étkezéssel jellemezhető lányok száma ebben az életkorban 10-20% közötti, ami magában foglalja a súly miatti aggódást, a félelmet az elhízástól, a súlyvesztésre irányuló viselkedést és az evés feletti kontroll elvesztésének epizódjait. Ezek a fel nem ismert gondolatok és viselkedések sokkal gyakoribbak, mint a tényleges evészavarok száma gyermekkorban, ugyanakkor veszélyezteti az egészséges fejlődést, valamint hajlamosít a súlyingadozásra, az elhízásra, depresszióra és rendezetlen táplálkozásra. A serdülőkorban körvonalazódó evés- és testképzavarok tehát már gyermekkorban elkezdődhetnek, mégis eddig viszonylag kevés tanulmány foglalkozott a rendezetlen evési szokásokkal 12 éves kor alatt.
A szociokulturális modellt eredetileg a bulimiás tünetek fejlődésének leírására használták, de azóta számos evéssel kapcsolatos patológiás és nem patológiás viselkedés leírására alkalmazzák. A modell azt sugallja, hogy a soványság-ideál internalizációja vezet a testtel kapcsolatos elégedetlenséghez, ami két útvonalon keresztül juthat el a rendezetlen étkezési szokásokhoz. Az egyik lehetséges út a korlátozó étrend, a másik pedig a depresszió.
Annak ellenére, hogy a zavart étkezési szokások rendkívül elterjedtek a fiatal lányok körében, legtöbb tanulmány a szociokulturális modellt csak felnőttek vagy serdülők esetében vizsgálta. Jelen tanulmány éppen erre vállalkozott.

A vizsgálat

Résztvevők

A vizsgálatban 127fő 7-11 év közötti lány vett részt, akik 7 különböző iskolából kerültek ki Északkelet-Angliából. A minta 12 hétéves, 38 nyolcéves, 36 kilencéves, 25 tízéves, 16 tizenegy éves lányból állt. Az átlagéletkoruk 9,5 év (SD=14 hónap). A BMI adatok szerint 1%-uk sovány, 64%-uk normál súlyú, 23% túlsúlyos és 12% elhízott.

Eszközök és eljárás

Az elhízás mértékének felmérésére megmérték a résztvevők súlyát és magasságát, valamint kiszámolták a testtömeg indexet.
A testi elégedetlenség mérésére egy számítógép alapú tesztet használtak, amelyben meg kellett jelölni az észlelt és az ideálisnak tartott alakjukat.
A soványság-ideál internalizációjának vizsgálatára a SATAQ kérdőív egyik egyszerűsített skáláját használták, amelyet a megjelenés iránti szociokulturális attitűdök felmérésére dolgoztak ki.
A zavart evési szokásokat a ChEAT kérdőívvel vizsgálták, amely a gyerekek étkezési szokásait és attitűdjeit méri, míg a korlátozó étrend mérésére szintén kérdőívet használtak. A depressziót a CDI-S kérdőívvel mérték, amely a Beck Depresszió Skála egyszerűsített változata.

Eredmények

A szociokulturális modell képes volt magyarázni az evészavarok 67%-át, a testtel kapcsolatos elégedetlenség 42%-át és az én tárgyiasításának 10%-át. Az eredmények tehát a várt irányba mutatnak. A soványság-ideál internalizációja bejósolja a testtel kapcsolatos elégedetlenséget és az én tárgyiasítását, de az én tárgyiasítása önmagában is bejósolja a testi elégedetlenséget. A testi elégedetlenség együtt jár az evészavarok tüneteivel, illetve a BMI alakulása befolyásolja a testtel kapcsolatos elégedetlenséget és az evészavar tüneteit.

Diszkusszió

A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a soványság-ideál internalizációja és az én-tárgyiasítása egyenlő módon jósolják be a testi elégedetlenség és a zavart étkezési szokások tüneteinek kialakulását. A két változó, vagyis a soványság-ideál internalizációja és az én tárgyiasítása közötti kapcsolta természete nem egyértelmű. Továbbá, bár jelen vizsgálat nem foglalkozott ezekkel, valószínűsíthető, hogy egyéb változók is szerepet játszhatnak az evészavarok alakulásában, mint például a negatív affektus, tárgyiasítási tapasztalatok, vagy a szexuális diszfunkció. Ezen változók intergrálása az elméleti keretbe hasznos lenne, a prevenciós programok kidolgozása miatt. A jelenlegi, kognitív disszonancia alapú prevenciós program ugyanis, az egy éves utánkövetéses vizsgálatok alapján nem hozott jelentős javulást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése