Testtel kapcsolatos elégedetlenség és
zavart étkezési szokások a 7-11 éves lányok körében: A szociokulturális modell
tesztelése
Evans, E. H., Tovéeb, M. J., Boothroyda, L.
G., Drewett, R. F. (2012). Body dissatisfaction and disordered eating attitudes
in 7- to 11-year-old girls: Testing a sociocultural model. Body Image,( In Press), http://dx.doi.org/10.1016/j.bodyim.2012.10.001.
Az
összefoglalót készítette: Pallagi Liliána
Absztrakt
A kutatás elsősorban a testtel kapcsolatos
elégedetlenség és a zavart étkezési szokások fejlődésének szociokulturális
modelljét vizsgálta meg, a fiatal lányok körében. A vizsgálati eredmények
megerősítették a modell elképzelését, miszerint az irreálisan vékony testideál
internalizációja előrevetíti a testtel való elégedetlenséget, ami rendezetlen
étkezési szokásokhoz, fogyókúrához és depresszióhoz vezet.
Bevezetés
Miközben az elhízás előfordulása a népesség
körében egyre növekszik, mindenhonnan az egészségtelenül vékony, irreális
arányokkal rendelkező női test kultusza zúdul ránk. A nyugati nők tehát soha
nem voltak még ennyire tudatában a társadalmilag előírt soványság-ideálnak,
miközben fizikailag a lehető legtávolabb kerülnek tőle.
A gyerekek sem immunisak ezekre a hatásokra,
és legtöbben már iskolás koruk előtt tisztában vannak az elvárásokkal. Rengeteg
kutatás bizonyította, hogy a testtel való elégedetlenség és a zavart étkezési
szokások is ebben a korban jelennek meg először, különösen a lányok körében. A
7 és 11 év közötti lányok 40-50%-a választ egy elérni kívánt, ideális testet,
ami sokkal vékonyabb a jelenleg észlelt alakjuknál. A becslések szerint, a
zavart étkezéssel jellemezhető lányok száma ebben az életkorban 10-20% közötti,
ami magában foglalja a súly miatti aggódást, a félelmet az elhízástól, a
súlyvesztésre irányuló viselkedést és az evés feletti kontroll elvesztésének
epizódjait. Ezek a fel nem ismert gondolatok és viselkedések sokkal
gyakoribbak, mint a tényleges evészavarok száma gyermekkorban, ugyanakkor
veszélyezteti az egészséges fejlődést, valamint hajlamosít a súlyingadozásra,
az elhízásra, depresszióra és rendezetlen táplálkozásra. A serdülőkorban
körvonalazódó evés- és testképzavarok tehát már gyermekkorban elkezdődhetnek,
mégis eddig viszonylag kevés tanulmány foglalkozott a rendezetlen evési
szokásokkal 12 éves kor alatt.
A szociokulturális modellt eredetileg a
bulimiás tünetek fejlődésének leírására használták, de azóta számos evéssel
kapcsolatos patológiás és nem patológiás viselkedés leírására alkalmazzák. A
modell azt sugallja, hogy a soványság-ideál internalizációja vezet a testtel
kapcsolatos elégedetlenséghez, ami két útvonalon keresztül juthat el a
rendezetlen étkezési szokásokhoz. Az egyik lehetséges út a korlátozó étrend, a
másik pedig a depresszió.
Annak ellenére, hogy a zavart étkezési
szokások rendkívül elterjedtek a fiatal lányok körében, legtöbb tanulmány a
szociokulturális modellt csak felnőttek vagy serdülők esetében vizsgálta. Jelen
tanulmány éppen erre vállalkozott.
A vizsgálat
Résztvevők
A vizsgálatban 127fő 7-11 év közötti lány vett
részt, akik 7 különböző iskolából kerültek ki Északkelet-Angliából. A minta 12
hétéves, 38 nyolcéves, 36 kilencéves, 25 tízéves, 16 tizenegy éves lányból
állt. Az átlagéletkoruk 9,5 év (SD=14 hónap). A BMI adatok szerint 1%-uk
sovány, 64%-uk normál súlyú, 23% túlsúlyos és 12% elhízott.
Eszközök és eljárás
Az elhízás mértékének felmérésére megmérték a
résztvevők súlyát és magasságát, valamint kiszámolták a testtömeg indexet.
A testi elégedetlenség mérésére egy számítógép
alapú tesztet használtak, amelyben meg kellett jelölni az észlelt és az
ideálisnak tartott alakjukat.
A soványság-ideál internalizációjának
vizsgálatára a SATAQ kérdőív egyik egyszerűsített skáláját használták, amelyet
a megjelenés iránti szociokulturális attitűdök felmérésére dolgoztak ki.
A zavart evési szokásokat a ChEAT kérdőívvel
vizsgálták, amely a gyerekek étkezési szokásait és attitűdjeit méri, míg a
korlátozó étrend mérésére szintén kérdőívet használtak. A depressziót a CDI-S
kérdőívvel mérték, amely a Beck Depresszió Skála egyszerűsített változata.
Eredmények
A szociokulturális modell képes volt
magyarázni az evészavarok 67%-át, a testtel kapcsolatos elégedetlenség 42%-át
és az én tárgyiasításának 10%-át. Az eredmények tehát a várt irányba mutatnak.
A soványság-ideál internalizációja bejósolja a testtel kapcsolatos
elégedetlenséget és az én tárgyiasítását, de az én tárgyiasítása önmagában is
bejósolja a testi elégedetlenséget. A testi elégedetlenség együtt jár az
evészavarok tüneteivel, illetve a BMI alakulása befolyásolja a testtel
kapcsolatos elégedetlenséget és az evészavar tüneteit.
Diszkusszió
A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a
soványság-ideál internalizációja és az én-tárgyiasítása egyenlő módon jósolják
be a testi elégedetlenség és a zavart étkezési szokások tüneteinek
kialakulását. A két változó, vagyis a soványság-ideál internalizációja és az én
tárgyiasítása közötti kapcsolta természete nem egyértelmű. Továbbá, bár jelen
vizsgálat nem foglalkozott ezekkel, valószínűsíthető, hogy egyéb változók is
szerepet játszhatnak az evészavarok alakulásában, mint például a negatív
affektus, tárgyiasítási tapasztalatok, vagy a szexuális diszfunkció. Ezen
változók intergrálása az elméleti keretbe hasznos lenne, a prevenciós programok
kidolgozása miatt. A jelenlegi, kognitív disszonancia alapú prevenciós program
ugyanis, az egy éves utánkövetéses vizsgálatok alapján nem hozott jelentős
javulást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése