A pozitív és negatív affektusok mediáló hatásai a  perfekcionizmus és a testi egészség összefüggésében

Nejad, E. H., Besharat, M. A., Haddadi, P., Abdolmanafi, A. (2011). Mediation effects of positive and negative affects on the relationship between perfectionism and physical health.  Procedia - Social and Behavioral Sciences, 30, 176-181.

Az összefoglalót készítette: Tisza Kálmán

A kutatók a negatív és pozitív affektusok mediáló hatását vizsgálták a perfekcionizmus és testi egészség dimenziói közötti kapcsolatban egy általános mintán. 234 vizsgálati személy (131 nő, 103 férfi) töltötte ki a Teherán Multidimenzionális Perfekcionizmus Skálát (TMPS), Pozitív és Negatív Affektus Skála (PANAS) illetve a Testi Egészség Leltárat (PHI).

Az eredmények alapján elmondható hogy a negatív és pozitív affektusok ellentétes hatást fejtettek ki a testi egészség és a perfekcionizmus kapcsolatára. Kijelenthető, hogy a negatív érzelmek mediáló hatása nagyobb volt, mint a pozitívoké.

Bevezetés

A pszichológiai –és különösen a személyiségpszichológiai- változók testi egészséggel illetve betegséggel való összefüggésének vizsgálata nagy múltra tekint vissza az egészségtudományok és a pszichológia területén. A perfekcionizmus régóta ismert személyiségtényező a betegségek biopszichoszociális megközelítése területén. Számos tanulmány támasztotta alá a kapcsolatot a perfekcionizmus és a mentális egészség között. Többek között a perfekcionizmus és hangulatzavarok (Flett, Besser, Hewitt, & Davis, 2007; Sherry, Law, Hewitt, Flett, & Besser, 2008), szorongásos zavarok (Laurenti, Bruch, & Haase, 2008; Stoeber, Feast, & Hayward, 2009), öngyilkossági gondolatok (Rusmassen, O’Connor, & Brodie, 2008), obszesszív-kompulzív zavarok (Kagan, Cakir, Lihan, & Kandemir, 2010; Moretz, & McKay, 2009), evészavarok (Boone, Soenence, Braet, & Goossens, 2010; Soares, Maia, Pereira, Gomes, Marques et al., 2009; Welch, Miller, Ghaderi, & Vaillancourt, 2009) és személyiségzavarok (Besharat, 2007) területén. Jóllehet a perfekcionizmus testi betegségekkel való összefüggése csak a közelmúltban került a kutatók érdeklődésének homlokterébe. Kutatások bizonyították, hogy a perfekcionizmus összefügg a testi betegségekkel, a visszatérő fájdalommal, alvási zavarokkal, fejfájással, fizikai fájdalommal, és a krónikus fáradtság szindrómával is.

            A perfekcionizmus, mint személyiségvonás multidimenzionális struktúrát alkot: a hibamentesség, a teljesítmény iránti szigorú kritériumok együtt a saját viselkedés kíméletlen elemzésével és a hibákra való fokozott érzékenységgel közösen alkotják ezt a jellemvonást. Frost és munkatársainak Multidimenzionális Perfekcionizmus Skálája (MPS-F, 1990) hat dimenziót különít el: hibák feletti aggodalom, személyes standardok, szülői elvárások, szülők kriticizmusa, cselekedetekkel kapcsolatos kételyek, és szervezettség. Ezen dimenziók mentén, a hibák feletti aggodalom és a cselekedetekkel kapcsolatos kételyek kapcsolhatóak igazán szorosan a betegségek kialakulásához. Hewitt és Flett Multidimenzionális Perfekcionizmus Skálája (MPS-H; 1991; Flett, & Hewitt, 2002) három dimenziót különít el: személyes perfekcionizmus, másokkal szembeni perfekcionizmust és társadalmilag előírt perfekcionizmust. Általánosan elmondható, hogy a személyes perfekcionizmus jobban összekapcsolható az egészségi faktorokkal, mint a társadalmilag előírt perfekcionizmus . A másokkal szembeni perfcekcionizmussal kapcsolatos kutatások ellentmondásos eredményeket hoztak.

Született néhány kutatás a perfekcionizmus és az egészség kapcsolatáról. A Teherán Multidimenzionális Perfekcionizmus Skálát használva (TMPS; Besharat, 2009), Ofoghi és Besharat (2010) kimutatta hogy, a személyes perfekcionizmus pozitív hatással van az egészségre, azáltal, hogy serkenti a személyeket testi és szellemi képességeik fejlesztésére.

Tanulmányukban kimutatták, hogy a társadalmilag előírt perfekcionizmus negatív hatással van a mentális egészségre. Hadjistavropoulos és mtsai. (2006) megerősítették, hogy azok a személyek, akik jelentős elvárásokat tapasztalnak magukkal szemben (társadalmilag elvcárt perfekcionizmus) jelentősen erősebb visszatérő fájdalomról számolnak be. Molnár és mtsai. (2006) általános mintán végzett kutatásai bizonyították, hogy azok a személyek, akik magas személyes perfekcionizmussal jellemezhetőek jobb mentális egészségnek örvendenek, míg a társadalmilag elvárt perfekcionizmus alacsony energiaszinttel és nagyobb fáradtsággal járt együtt.

A perfekcionizmus dimenzióinak és a testi egészség-betegség összefüggésének vizsgálatakor a központi kérdés, hogy mely tényezők mediálják ezt a folyamatot. A legújabb tanulmányok alátámasztják a perfekcionizmus és az effektusok kapcsolatát (Flett et al., 2007; Sherry et al., 2008). Macedo és mtsai. (2009) szignifikáns kapcsolatot találtak a társadalmi perfekcionizmus és a negatív érzelmek illetve a depresszió között.

Sagar és Stoeber (2009) leírták hogy  kapcsolat van a társadalmi perfekcionizmus és a kudarc utáni negatív érzelmek között. A személyes perfekcionizmus ezzel szemben pozitív affektusokkal társul (Molnár és mtsai., 2006).

Másrészről bizonyos tanulmányok bizonyították a kapcsolatot a negatív affektusok és az egészségügyi panaszok, betegségek között. (Butler, Whalen, Jamner, 2009). A pozitív affektusok és az egészség kapcsolatát vizsgáló eredmények ellentmondásosak.  Míg bizonyos kutatók nem találtak kapcsolatot közöttük (Watson, & Pennebaker, 1989), addig mások szignifikáns kapcsolatokról számoltak be (Dockray & Steptoe, 2010).

A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján a perfekcionizmus dimenziói valószínűleg a pozitív és negatív affektusokon keresztül fejtik ki hatásukat az egészségre (Molnar et al., 2006). Korábbi kutatások eredményei alapján a személyes és társadalmilag előírt perfekcionizmus és az egészség kapcsolatát negatív és pozitív affektusként lehet elkönyvelni, egymástól különállóan. A másokra irányuló perfekcionizmus esetében azonban –empirikus bizonyítékok hiányában- nem beszélhetünk ilyen kapcsolatról, jóllehet ezen jelenség is vizsgálat tárgyát képezi a tanulmányban.

Módszer

Vizsgálati személyek

254 teheráni nő és férfi vett részt a vizsgálatban a beválasztási és kizárási kritériumok az alábbiak voltak:

A. Beleegyezés a vizsgálatba.

B. Egyetemi diploma

C. 25 és 50 év közötti életkor

D. Nem szedett gyógyszert mentális vagy testi betegségére a vizsgálat alatt.

18 személyt kellett kizárni a vizsgálatból, mert nem töltötték ki teljesen a rendelkezésükre bocsátott teszteket.

Mérőeszközök

Teherán Multidimenzionális Perfekcionizmus Skála (TMPS; Besharat, 2009) – 30 itemes kérdőív, 5 pontos Likert-skálákkal

Pozitív és Negatív Affektus Skála (PANAS; Watson, Clarke, & Tellegen, 1988)- 20 itemes skála 10 negatív és 10 pozitív tétellel, 5 pontos Likert-skálákkal

Testi  Egészség Leltár (PHI)- 24 kérdés, 4 dimenzióra bontva: fizikai tünetek, orvosi látogatások száma, észlelt egészség, betegséggel töltött napok száma. 4 fokú Likert-skálákat használ

Eredmények

A Pearson-korreláció eredményei arra utalnak, hogy a személyes perfekcionizmus pozitív korrelációt mutat a pozitív affektusokkal és testi egészséggel, továbbá negatív korrelációt mutat a negatív affektusokkal. A társadalmilag előírt perfekcionizmus ezzel szemben negatív korrelációt mutat a pozitív affektusokkal és egészséggel és szignifikáns pozitív korrelációt a negatív affektusokkal. A másokra irányuló perfekcionizmus egyik faktorral sem mutatott szignifikáns korrelációt.

Az eredmények megerősítik a szerzők hipotéziseit a perfekcionizmus és az egészség kapcsolatáról.