Alkoholprevenció az iskolában  

Caria, P. M. Faggiano, F. Bellocco, R. Galanti, M. R. & EU-Dap Study Group (2012). Effects of a School-Based Prevention Program on European Adolescents’ Patterns of Alcohol Use. Journal of Adolescent Health 48, 182–188.

Az összefoglalót készítette:  Kauker Dávid

A cikk egy iskolai alkohol prevenciós program hatását elemzi, amelyet 7 európai országban alkalmaztak. A program az EU Drug Abuse Prevention kutatása volt. Az „Unplugged” program szociális hatás modellt használja, amelyet gyakran használnak az iskolai prevenciós programokban, azonban ritkán vizsgálják a hatékonyságát.

Elrendezés és minta

A kutatás elrendezése a klaszter randomizált kontrollált vizsgálat volt, résztvevői általános iskolai felsősök voltak. 170 iskola került a kutatásba, amelyeket kiegyenlítettek a szocio-ökonómiai státusz mentén, ezután véletlenszerűen kísérleti és kontroll csoportba sorolták. A kísérleti csoport 12db 1 órás intervenciót kapott, amelyeket az osztály szokásos tanárai csináltak három hónapon keresztül. A kezdeti minta 7079 fő volt, akik 12-14 éves korúak voltak. A következő adatfelvételek 6 és 18 hónappal az első adatfelvétel után történtek. A 18 hónapos utánkövetéskor 5541 fő adatait tudták hasznosítani. Az adatokat Ausztriából, Belgiumból, Németországból, Görögországból Spanyolországból, Olaszországból, és Svédországból gyűjtötték.

A program

Az alkalmazott intervenciós program neve „Unplugged” volt, amely 12-14 éves gyerekek számára terveztek, akár kÍsérletező, akár rendszeres dohány, alkohol, vagy illegális droghasználók. Az intervenció a szociális hatás modellen alapult. A módszer interaktív, tudást, életkészségeket tanít és hagyományosan tanÍti módszereket. A 12 alkalom három darab négy alkalmas blokkra oszlik. Az első blokkban a serdülő alkohollal, dohánnyal és illegális drogokkal kapcsolatos tudása kerül a fókuszba. A másodikban szociális készségek (hatékony kommunikáció, személyközi kapcsolatok, önismeret) tanÍtása van a fókuszban. A harmadik blokk az interperszonális készségeket megerősÍtésével foglalkozik. A diákokat megkérik, hogy gyakorolják a visszautasítás, asszertivitást, kritikai gondolkodást, és problémamegoldást. A tanárokat egy 3 napos tréning keretében készÍtették fel a program tartására. Az intervenció programját és az értékelési protokollját standardizálták.

A kutatásban az alkohol használat és az alkohollal összefüggő problémák voltak a kimeneti változók. Az alkalmazott tesztek nagy részét az European Monitoring Center for Drugs and Addictions honlapjáról vették át, továbbá használták a Health Behavior in School-Aged Children Survey-t is. A kérdéseket néhol módosították, a statisztikai elemezhetőség kedvéért. Lehetséges zavaró változókat is mértek: a kimeneti értékek alapszintje, kor, családi lakáshelyzet, családi alkoholhasználat, észlelt iskolai teljesítmény, a szülők észlelt alkohol toleranciája az alkoholfogyasztással kapcsolatban.

Eredmények

A randomizáció  ellenére az életkorban és az alkohollal kapcsolatos problémákban különbséget találtak a kontroll és a kísérleti csoport között. Az alkoholhasználat az iskolai osztályokkal emelkedett. A programban való részvétel nem csökkentette jelenlegi ivó, vagy gyakori ivás kockázatát, de csökkentette az alkohol okozta problémákat, a relatív rizikó 22%-kal csökkent az intervenciós csoportban. A nem ivók az intervenciós csoportban nagyobb valószínűséggel maradtak nem ivók, és kisebb valószínűséggel lettek gyakori ivók. Az alkalmi ivók között alacsonyabb volt a előrehaladás a gyakori ivók csoportjába, ha az intervenciós csoportban voltak. Az alkohollal kapcsolatos problémákban a serdülőknél, akiknek nem volt problémájuk, nagyobb valószínűséggel maradtak meg ebben állapotban, ha az intervenciós csoportba tartoztak. Az intervenciós csoportban a serdülők kisebb hányada számolt be alkohollal összefüggő viselkedési problémákról az utánkövetésben, mint a kontroll csoport.

A lemorzsolódás vizsgálatánál szignifikánsan többen hagyták ott az intervenciós csoportot. A kimaradó tanulóknak nagyobb valószínűséggel volt magasabb kezdeti adatuk az elmúlt 30 napi alkoholhasználatban és az alkohollal összefüggő problémákkal, mint azoknak, akik a kutatásban maradtak. Az csoportba tartozás és az kezdeti értékek között nem volt interakció, tehát a kimaradás mintázata hasonló volt mindkét feltételben.

Diszkusszió

Az intervenció csökkentette az alkohollal összefüggő problémákat, azonban az alkoholhasználat gyakoriságát nem csökkentett. Ez nem váratlan eredmény, mert az eddigi kutatások is korlátozott eredményeket értek el az ivás csökkentésében. Ennek lehetséges magyarázta, hogy az ivás a csoportjaikban szociálisan elfogadott, így az egyéni szintű készségek a varianciának csak kis százalékáért felel. A cikk javaslata szerint az iskolai programot ki kellene egészíteni családi, közösségi szintű stratégiákkal is. A Northland project is úgy érte el az alkoholhasználat csökkentését a fiataloknál, hogy kiterjedt iskolán kívüli aktivitásokat is bevezetett, azonban az ilyen több komponensű kutatást nehéz kivitelezni. Egy további lehetséges magyarázat, hogy ebben a korcsoportban az alkoholhasználat gyakoriságának variabilitása alacsony, mert serdülők csak alkalmanként isznak. Azonban nagy az egyének közötti különbség az erős alkalmankénti ivás és az ezzel összefüggő problémák között. Jelentős probléma a magas kiesési arány, de ez valószínűleg nem torzította az adatokat a fent említettek miatt.