Elhízást megelőző iskolai programok bizonyíték-alapú áttekintése

Jonathan A. Kropski, Paul H. Keckley and Gordon L. Jensen (2008). School-based Obesity Prevention Programs: An Evidence-based Review. Obesity 16 5, 1009–1018.

Az összefoglalót készítette: Hekli Judit Anna

Bevezetés:

Az általam tanulmányozott cikk témája olyan iskolai programok hatékonyságát vizsgálja, melyek a gyermekkori elhízást igyekeznek megelőzni. Egy 2003-2004-es kérdőív megállapította, hogy az amerikai gyerekek 17.1% volt túlsúlyos és közel 34%-ál fent állt a túlsúlyosság veszélye. A gyermek és felnőttkori elhízás között korrelációt mutattak ki, ezért tartották fontosnak, hogy megvizsgálják az iskolák szerepét ebben a tekintetben.

42 államban mutattak be egy törvényt, melyet arra terveztek, hogy táplálkozási útmutatót biztosítson az iskoláknak és ezt 21 államban el is rendelték. A testmozgással kapcsolatos ismertetőt 44 államból 22 államban vették alkalmazásba. Egy szülök körében végzett országos felmérés szerint az iskolának nagy a felelőssége a gyermekkori elhízás csökkentésében, a szülők 65% úgy gondolja, jelentős szerepet kell, hogy vállaljanak az iskolák a túlsúlyosság megfékezésében

Módszer:

1990 és 2005 között megjelent tanulmányokat vizsgáltak ebben a témakörben. A vizsgálatoknak kísérleti vagy kísérleti jellegűnek kellett lenniük, a testsúly indexel kapcsolatos elsődleges vagy másodlagos eredményeket kellet tartalmazniuk, testzsír mérést vagy túlsúlyosság gyakoriságát kellet feltűntetniük, 6 hónapos utánkövetési adatokat bizosítani, tanulmányi vagy környezeti mintájúnak kellett lenni és egy megelőző beavatkozást kellett alkalmazniuk normál és túlsúlyos gyermekeknél.

A megadott feltételeknek 14 program felelt meg, melyek közül egy a helyes táplálkozásra helyezte a hangsúlyt, kettő a fizikai aktivitásra, a fennmaradó 11 pedig ennek a kettőnek volt a kombinációja.

Eredmények:

A táplálkozásra fókuszáló programot az Egyesült Királyságban végezték el, melynek az volt a célja, hogy a szénsavas üdítők fogyasztását csökkentsék a gyermekek körében. A program végére jelentős visszaesett a szénsavas üdítők mennyisége, habár a testsúly indexre vonatkozó adatokat nem közöltek.

 Két tanulmány foglalkozott a fizikai aktivitással. Az elsőt Californiában végezték, ahol jelentősen nőtt a gyermekek fizikai aktivitás iránti lelkesedése ez által a sporttal töltött idő is, ám túlsúly csökkentésével kapcsolatban nem mutattak ki semmilyen változást. A másodikat, Tájföldön, óvodás gyermekek körében végezték, ahol a lányoknál mutattak ki testsúly csökkenést.

A vegyes tanulmányok esetében, egy bostoni mutatott jelentős testsúlycsökkenést lányok esetében, egy másik amerikai gyermekek körében végzett vizsgálat nem mutatott különbséget a kontroll és beavatkozás között, de a programban részt vett gyermekek körében növekedett a testmozgás aránya.

A Gyermek és Serdülőkori Kardiovaszkuláris Egészségügyi program 2 vizsgálatot végzett. Az egyik esetben túlsúly kapcsán nem mutatott változást, ám a gyermekek napi fizikai aktivitással eltöltött ideje nőtt és csökkent az iskolai menzán található ételek zsírtartalma 2.5%-al. A második, Texasban, egy mexikói-amerikai közösségben végzett kutatás során a lányok esetében 11%-al, fiúknál pedig 8%-al csökkent a túlsúly gyakorisága illetve a fizikai aktivitásuk nőtt.

Az Egyesült Királyságban végzett kutatás, nem mutatott szignifikáns eltérést, de a gyermekek gyümölcs és zöldségfogyasztása növekedett.

 Egy Nebraskai vizsgálat esetében 6%-os fizikai aktivitásbeli növekedés volt kimutatható.

Németországban is végeztek kísérletet, ahol 1 éves utánkövetésnél kimutatták, hogy a gyermekeknél, akik részt vettek a programban és túlsúlyosak voltak, 3.2%-al csökkent a testzsír, illetve a televízió előtt töltött idő csökkent, a sporttal töltött pedig nőtt.

4 éves utánkövetés pedig kimutatta, hogy lányok esetében a túlsúlyosság gyakorisága 13.2%-al csökkent.

Egy Chilei vizsgálat testsúly index csökkenésről számolt be mindkét nem esetében, illetve egy viszonylag nagy ausztráliai tanulmány is jelentős változást mutatott, ahol a gyermekek étrendje is pozitív irányba változott, sokkal több egészséges ételt fogyasztottak.

Nemrégiben tettek közzé három szisztematikus vizsgálatot, melyek az iskolai rendszeren fekvő túlsúly megelőző program elemzését tartalmazták. A Cochrane vizsgálatban egy olyan megelőző beavatkozást vizsgáltak, melyet 1 éves időtartamra terveztek, hogy az iskolai és fiatalkori elhízást megelőzzék, ám nem tudták bizonyítani a túlsúlyosságot megelőző kezdeményezés sikerességét.

 Felmerültek problémák, melyek gyakori elemzési hibák tartalmaztak, nem volt megfelelő hangsúly az egészséges életmód fenntartásán illetve nem azonosították megfelelően a program sikerességét akadályozó tényezőket. A szerzők azt tanácsolták, hogy a későbbi tanulmányok esetében ajánlott egy hosszabb időtartamú és intenzívebb beavatkozás, az eredmények nagyobb kiterjedésű mérése, a módszertan megerősítése és, hogy vegyék figyelembe a program fenntarthatóságát és általánosíthatóságát.

Egy kanadai kutató csoport egy széles körű összefoglalást készített az elhízás és a krónikus betegségek megelőzése céljából a népesség egészségét fejlesztő programra, illetve a program hatékonyságra es a bevándorlók egészségére vonatkozólag. A szerzők esetekben ahol elsődleges vagy másodlagos iskolai környezetben folyt a beavatkozás, a minőségi táplálkozásbeli illetve fizikai aktivitásbeli kedvező változásokról számoltak be. Minden olyan esetet, amikor jelentős változás következett be a túlsúly megelőzését illetően, „sikeres” programnak könyveltek el. Ha az elhízási mutatók nem párhuzamosak az egyéb, erősen korreláló változókkal, első típusú hiba lehetősége kell, hogy felmerüljön.

Az Egyesült Királyságban nemrégiben közétett elemzés, melyet a National Institute for Health and Clinical Excellence szervezet végzett, az elhízással kapcsolatos problémák azonosított széles körben, hiszen az iskolai alapú programok eredményei bizonytalanok, többféleképpen voltak értelmezhetőek. A nemek közötti különbségét szem előtt tartó program működhetne sikeresen, az egész iskolára kiterjedő beavatkozás helyett.

Megkérdőjelezték a randomizált kontroll csoport egészségfejlesztési beavatkozás kiértékelési használatát. Gyakran említett hibák közé tartozik a randomizált folyamat, gazdasági és megvalósíthatósági akadályok, nem megfelelő kluszter szám, hogy kiszűrje a csoportok közötti zavaró tényezőket.

Néhány csoport egy folyamat alapú vizsgálat használatát javasolta egészségfejlesztési beavatkozás kiértékelésére, hiszen alkalmasak közösségi és beavatkozási vizsgálatokra, habár független tanulmányok eredményei tekintetében ezzel az eljárással kapcsolatban is felmerülhetnek aggályok.

Diszkuszzió:

A tanulmányokat áttekintve, elmondható, hogy nemi különbség detektálható, hiszen a fiúk és lányok nem azonos mértékben reagálnak a beavatkozásra. Lányok esetében, több program bizonyult sikeresnek, még a fiúknál csak chilei és amerikai vizsgálat mutatott pozitív változást.A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a lányok esetében a szociális tanuláson alapuló edukációs , még fiúk esetében a környezeti és strukturális program  melyek fizikai aktivitáson és megfelelő étrenden alapulnak, bizonyultak hatékonyabbnak.

Ahhoz, hogy egy programban résztvevőknél csoportszintű változás történjen, a fenti szempontokat is figyelme kellene venni.

Természetes az elsődleges szocializációs környezet, azaz az otthon szerepe sem elhanyagolható, hiszen a viselkedési mintát onnan hozzák a gyermekek, mind táplálkozás, mind fizikai aktivitás tekintetében.

Korosztályt tekintve, a programok, mely 7-10év között gyermekeket céloztak meg, nem jártak sikerrel, ám 10-14 év közötti célcsoport esetében már pozitív eredményekről számoltak be.

A cél olyan beavatkozó programokat létrehozni, melyek képesek hosszantartó és sokáig fennmaradó változásokat létrehozni a túlsúlyosság megelőzése érdekében. Sok kérdés maradt azonban még mindig megválaszolatlanul. Vajon egy 1-3 évig tartó program valóban eredményes változást tud létrehozni? A testsúly indexet kell vizsgálni a program hasznossága tekintetében, mint változási mutató? Mely korban kell a beavatkozást elkezdeni? A szülők és tanárok szerepe mennyire meghatározó?  Folyamatos támogatás mellett, jól megtervezett intervenciós program vizsgálatoknak kellene utat mutatnia az elhízás elleni iskolai prevencióknak.

A túlsúly és az elhízás egy súlyos egészségügyi probléma, mely kitüntetett figyelmet igényel.

Az iskolai környezet az egyik helyszín, ahol a gyermekkori elhízással foglalkozni lehet.

Egy ideális elhízást megelőző program csökkentené a lányok és fiúk körében a túlsúlyosságot , azzal, ha tartós változtatásokat tudnának elérni mind a táplálkozás mind a fizikai aktivitás tekintetében, ezáltal egy súlykontroll programot létrehozva. Költséghatékonyságot is el lehetne vele érni.

Jelenleg, nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, mely az ilyen jellegű programok előnyeit és hatékonyságát bizonyítaná, illetve kevés tanulmányt közöltek ebben a témában. Módszertanilag sem sikerült még csökkenteni az érvényesség és összehasonlíthatóság közötti akadályokat. A jövőbeli tanulmányoknak tartalmazniuk kell egy jól kidolgozott protokollt, mely értékeli a program rövid és hosszú távú hatékonyságát testsúly változás szempontjából, a táplálkozás és sport, mint változást elősegítő faktorok alapos elemzését, a folyamat-alapú eredmények megbeszélését és egy költséghatékonysági elemzést.

Az egészségügyi szervezeteknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk egy olyan intervenciós program létrehozására, melynek gyakorlati alkalmazásával megelőzhető lenne gyermekkori és fiatalkori elhízás és túlsúlyosság.