Stressz menedzsment program ADHD-s gyermeket nevelő anyák

  számára, és annak hatékonysága az anyák mentális egészségére

A. Parand, G. Afrooz, M. Mansoor, M. Shokoohi, Y. Mohammadali Besharat, K. Khooshabi, Procedia Social and Behavioral Sciences 5 (2010) 1135-1139.

Az összefoglalót készítette: Góczán Gabriella.

Absztrakt

Jelen tanulmány fő célja egy kognitív-viselkedéses megközelítésű stressz menedzsment program kidolgozása, valamint hatékonyságának megállapítása, az ADHD-s gyermekkel rendelkező anyák mentális egészségére nézve. A program a szülői, szituációs és egyéni stresszre fókuszál: 10, egyenként két órás alkalomból áll. A kutatás tartalmaz kontrol csoportot, egy vizsgálat előtti tesztelést, és vizsgálat utáni tesztelést. A vizsgálatban 50 olyan édesanya vett részt, akiknek gyerekeit ADHD-val diagnosztizálták és önként jelentkeztek a programba. Közülük harmincan a vizsgálati csoportba, tizenheten pedig a kontrol csoportba kerültek. A műhely hatékonyságának az MHI és DASS kérdőívek segítségével történt. Az adatok többváltozós kovariancia analízis segítségével kerültek kiértékelésre. Az eredményekben szignifikáns csökkenés mutatkozott a vizsgálati csoportba tartozó anyák depresszió, szorongás és pszichés distressz pontszámában. Valamint szignifikáns fejlődést figyeltek meg az anyák mentális jóllétében a vizsgálat előrehaladtával. Továbbá megállapítható, hogy csökkent az anyák depresszió és szorongás szintje is.

Bevezetés

Számos szakirodalom létezik arra vonatkozóan, hogy a fejlődési, neurológiai és testi problémával küzdő gyerekek szülei milyen nagymértékű stressznek vannak kitéve. Sok specialista úgy véli, hogy a mentális  egészség fejlesztésére vonatkozó próbálkozások ellenére, a speciális szükségletekkel rendelkező gyerekek családjai stresszhez köthető rendellenességektől szenvednek, köszönhetően ezen gyerekek speciális helyzetének, a szülők jellemvonásainak és a környezeti tényezőknek. Az egyik legnagyobb probléma, amivel ezeknek a családoknak szembe kell nézniük, az a gyermekük rendellenes viselkedése. Viselkedési problémák rendellenességekkel társulva extra stresszt okoznak a szülőknek. Pusztán a figyelem nem elég az intervenciós programoknak, hogy fejlesszék a speciális igényű gyerekkel rendelkező családok mentális jóllétét.

Az ADHD figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart jelent. Neurológiai természetű fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység, gyenge impulzuskontroll. Figyelemzavar tünetei időnként bárkinél jelentkezhetnek, de csak akkor beszélünk figyelemzavarról, ha ezek meghaladnak egy bizonyos mértéket: a szokottnál tartósabbak, erősebbek, és egyszerre több is jelentkezik.

Az ADHD-s gyerekek általában ignorálják szüleik kéréseit, és kevesebb figyelmet fordítanak az elvárt munkákra és feladatokra. A negatív interakció az ilyen gyerekek és szüleik között frusztrációt és agressziót, rossz bánásmódot és a családtagok közti egyensúly hiányát okozza. Depresszió, házastársi konfliktusok és válás nagyobb arányban fordul elő ADHD-s gyerekkel rendelkező családokban, mint más családoknál. Az ilyen gyerekek rendellenes viselkedése negatív hatással van a szülő-gyerek kapcsolatra és a tehetetlenség érzését okozhatja. Úgy tűnik, a család-orientált tréningek, hangsúlyozva a stressz menedzsmentet, fejleszthetik a családok mentális egészségét és a szülő-gyerek interakciót. Figyelembe véve a szülők és gyerekeik közti szoros kapcsolatot, minden olyan tréning program, aminek célja a szülők mentális egészségének fejlesztése, a gyerekek egészségét is befolyásolhatja és csökkentheti a viselkedési problémáikat.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a stresszes szülők problémája pozitívan korrelál a gyerekek bizonyos rendellenességeivel és immunrendszerével. Természetesen a biológiai sérülékenysége ezeknek a gyerekeknek fontos szerepet játszik ebben a tekintetben, mivel a családban jelenlévő krónikus stressz kihat az immunrendszerükre. Továbbá az anyák temperamentuma is hat a gyerek egészségére. Tehát minden program, ami az anya mentális egészségére hat, hatni fog a gyereke általános egészségi állapotára is.

Az utóbbi években nagyon fontossá vált tanítani a speciális igényekkel bíró gyerekek családjait. Tanácsadók, pszichológusok és a mentális egészséget elősegítő szervezetek sokféle programot dolgoztak ki. Képessé tenni a családokat, hogy megbirkózzanak a mindennapi stresszel és a speciális szükségletekkel rendelkező gyerekek nevelésével járó stresszel, egy jobb családi kapcsolat, és jobb mentális egészséget eredményezhet.

Eljárás

A vizsgálatot Teheránban végezték, ADHD-vel diagnosztizált gyerekekkel és anyukáikkal, akik két tanácsadói központból érkeztek. A részvétel önkéntes volt. 50 anya vett részt a kísérletben, közülük harminchárman a kísérleti csoportba, tizenheten pedig a kontrol csoportba kerültek. A kísérleti csoport, heti 2 napos tréningen vett részt, két csoportra osztva ( 16 és 17 anya). A vizsgálat kvázi kísérlet, elő-és után tesztelési tervvel és kontrol csoporttal. A kapott adatok elemzése többszempontos kovariancia analízissel történt.

Az egyik kérdőív, melyet a vizsgálat során használtak az MHI-28 ( Mental Health Inventory) volt, amely Veit és Ware 1983-ban kidolgozott, 28 itemből álló kérdőíve. Két alskálát tartalmaz: pszichológiai jóllét (14 item), pszichológiai distressz (14 item).

A vizsgálatban használt másik mérőeszköz pedig a DASS (Depression-Anxiety-Stress Scale) volt, melyet Lovibond és Lovibond alkottak meg 1995-ben. Két formája van: a hosszabb 42 itemből áll, mely itemek a depresszióra, szorongásra és stresszre vonatkoznak.

A kutatás részei voltak a stresszkezelési workshopok is. Minden ülés tartalmazott egy brosúrát, óratervet és ppt-t is. A brosúra alapvető információkat, házi feladatokat, és példákat tartalmazott az órai feladatokra. Két szekció volt: az egyikben diszkusszió zajlott az adott általános stresszről. A másikban pedig információk hangzottak el a fennálló szülői stresszről, a gyerek viselkedéses problémáira fókuszálva. A 10 műhely ülés témái a következők voltak:

1)      mi a stressz?

2)      stressz és betegségek

3)      a stressz forrásai

4)      mi az ADHD?

5)      ADHD-s gyereket nevelő stressz

6)      ADHD-s gyerekek viselkedéses támogatása

7)      növelni a gyerekekben a képességet, hogy megértsék mások érzéseit és növeljék saját önértékelésüket

8)      kognitív rekonstrukció

9)      pozitív gondolkodás és megbocsájtás

10)  relaxációs technikák

Eredmények

A program hatékonyságának felmérését 33 édesanya részvételével végezték el. Fejlődés mutatkozott az anyák pszichés jóllétében, valamint csökkentek a depresszió, szorongás, stressz és pszichológiai distressz tüneteik is. Depresszió és szorongás alskálákban a kísérleti csoport az ülések előrehaladtával csökkenő értékeket mutatott, a kontrol csoporthoz képest. A stressz alskálában nem volt szignifikáns különbség a két csoport között.

A pszichológiai jóllét mindkét csoportnál nőtt a műhely végére,de a pszichológiai distressz értéke csak a vizsgálati csoportnál csökkent. Eltekintve a teszt előtti állapottól, szignifikáns különbség van a két csoport között a pszichológiai distressz alskálát tekintve.  Nincs viszont szignifikáns eltérés a két csoport között a pszichológiai jóllétet tekintve.

A vizsgálat eredményei mindenképp azt sugallják, hogy érdemes és nagyon fontos lenne minél több erőfeszítést tenni annak érdekében, hogy a különböző rendellenességekkel élő gyermekek szüleit megtanítsák kezelni a betegségből adódó stresszhelyzetet és az egyéb nehézségeket, hiszen ez az egész család pszichés egészségét szolgálja, és egy fontos lépés lehet a betegség javulásában is.