Mindfulness alapú  stressz-csökkentés krónikus fájdalomban szenvedőknek – az otthoni gyakorlás szerepe

Rosenzweig, S. et al. (2010).  Mindfulness-based stress reduction for chronic pain conditions: Variation in treatment outcomes and role of home meditation practice. Journal of Psychosomatic Research, 68, 29–36.

Az összefoglalót készítette:  Otoltics Zsófia.

Absztrakt

Jelen tanulmány különböző krónikus fájdalomban szenvedő betegek testi fájdalmát és az egészséggel kapcsolatos életminőségét hasonlítja össze egy 8 hetes mindfulness (éber jelenlét) alapú stressz-csökkentő tréning előtt és után. A kutatás résztvevői egy átfogóbb longitudinális tanulmány keretében kerültek ebbe a fókuszáltabb vizsgálatba. Az eredmények nagysága és szignifikanciája a különböző krónikus fájdalmak szerint változott, azonban szignifikáns változást találtunk egyes betegpopulációnál a fájdalom intenzitásában az MBSR tréning hatására. Az életminőség tekintetében az arthritises betegek mutattak a leginkább javulást, míg a krónikus fejfájásban szenvedők a legkevésbé. Kimutattuk, hogy az otthoni gyakorlás rendszeressége összefügg a pszichológiai distressz és a szomatizációs tünetek csökkenésével, a fájdalommal azonban nem. Összességében tehát az MBSR tréning hatékony a pszichológiai jóllét, a fájdalom és az egészséggel kapcsolatos életminőség javítására, az eredményesség azonban különbözik az egyes betegpopulációnál és az otthoni gyakorlás függvényében.

Bevezetés

Megközelítőleg minden harmadik ember szenved valamilyen krónikus fájdalomban, mely nagy mértékben összefügg az alacsonyabb élettel való elégedettséggel és a magasabb pszichológiai distresszel. A hagyományos egészségügyi ellátás igénybevétele mellett a krónikus fájdalommal küzdők csaknem fele arról számol be, hogy fájdalma felett nem rendelkezik kontrollal. Ezen betegek kezelésében a gyógyszeres terápia csökkentése jól mutatja a fájdalom pszichopatológiáját és a pszichoszociális tényezők jelentős hozzájárulását a fájdalom és a szenvedés állandósulásához.  Az elme-test orvoslás egy sor olyan terápia által meghatározott fogalom, melyeknek célja, hogy fokozza az elme testi funkciókat javító képességét. Annak ellenére, hogy konszenzus van ezen terápiák hatékonyságát illetően, az elmúlt évben mindössze a krónikus fájdalommal küzdők 20 %-a számolt be ilyen intervencióban való részvételről. Hogy a test-elme terápiákat jobban integrálni tudjuk a hagyományos orvosi kezelésbe, elengedhetetlen, hogy alaposabban feltárjuk hatékonyságukat a különböző krónikus fájdalomban szenvedő alcsoportoknál.

A mindfulness alapú stressz-csökkentés (MBSR) egy olyan csoportfoglalkozás, mely úgy tűnik, ígéretes kiegészítője lehet a krónikus fájdalom és az ezzel járó csökkent fizikai működés és pszichológiai jóllét kezelésének. Az MBSR célja a tudatos, „jelen lévő” meditáció megtanítása és használata a mindennapokban a stresszel, betegségekkel, fájdalommal való megküzdésben. Az éber meditáció valójában annak a gyakorlása, hogy fordítsuk figyelmünket tudatosan és ítéletmentesen minden pillanatra. A meditáció gyakorlói magasabb kiegyensúlyozottságról és alacsonyabb distresszről számolnak be a kellemetlen érzésekkel, érzelmekkel és gondolatokkal kapcsolatban.

Számos korábbi tanulmány írta le, hogy az MBSR programban részt vett különböző krónikus fájdalomban szenvedő betegek szignifikáns pozitív változásról számoltak be a fájdalom intenzitását, a szomatikus és pszichológiai tüneteket, a megküzdést és a korábban a fájdalom miatt csökkent napi tevékenységeket illetően, valamint illetve, hogy ez a változás évekig fennmaradt. Egy másik leíró kutatás jelentős változást talált az önbeszámolón alapuló fájdalom mértékében, a fájdalommal kapcsolatos hiedelmekben és a pszichológiai tünetekben MBSR és hagyományos kezelés kombinációját követően. Fibromyalgiában szenvedő betegek például javulásról számoltak be fájdalomban, szorongásban, depresszióban, általános jóllétben, megküzdésben, az alvás minőségében és fáradtságban MBSR tréning után. Hasonló eredményeket találtak derékfájdalommal küzdők esetén, ezen csoport azonban nem tapasztalt javulást a fájdalom intenzitásában. A várólistás betegekkel összehasonlítva az MBSR tréningben részesülő rheumatioid arthritises betegek nem számoltak be különbségről betegségük intenzitását illetően, noha a fájdalom nem szerepelt a kimeneti változók között.

A látszólag ellentmondásos kutatási eredmények miatt további kutatásokra van szükség, hogy biztosan tudjuk, az MBSR tréning milyen hatékonyságú a krónikus fájdalommal küzdők körében, valamint fontos kérdés lehet, hogy orvosilag heterogén vagy homogén csoport esetében használható-e a program.

Jelen tanulmány fő célja, hogy összehasonlítsa az MBSR program hatékonyságát eltérő krónikus fájdalomban küzdő betegek között. Kimeneti változóként említhetjük például a depresszív tüneteket, szomatizációt, átlagos pszichológiai distressz szintet vagy a mindennapi fájdalom miatt korlátozott tevékenységeket. Másodlagos célként pedig megvizsgáljuk, hogy az otthoni gyakorlás tovább javítja-e a tréning eredményességét.

Módszer

A kutatásban prospektív kohort elrendezést alkalmaztunk, hogy az MBSR program alatt mérni tudjuk a fájdalomban és pszichológiai tünetekben tapasztalható változásokat. A résztvevőket hirdetések útján és helyi orvosi klinikákon szerveztük a vizsgálatba. Minden résztvevővel a programba kerülés előtt interjút készítettünk előzetes orvosi történeteikről, majd az információt nyújtottunk a kutatás mikéntjéről, hogy beleegyezésüket kérjük. A kutatásba azok a jelentkezők kerülhettek be, akik legalább egy krónikus fájdalomról beszámoltak az interjú alkalmával. Jelen tanulmány résztvevői egy nagyobb, homogénebb mintát alkalmazó tanulmány résztvevői is. Az említett átfogóbb kutatás mindenki számára nyitott volt, akik érdeklődtek a meditáció lehetséges előnyei iránt, közülük választottuk ki a jelen tanulmány résztvevőit, már fókuszáltabb bekerülési kritériumokkal. Amennyiben a jelentkezők az interjú alatt súlyos pszichopatológiáról számoltak be (pszichotikus tünetek, szuicid hajlam, szerhasználat/-függőség), a megfelelő egészségügyi ellátó helyre utaltuk őket.

A kutatás ide alatt összesen 133 fő jelentkezett legalább 6 hónapja tartó krónikus fájdalommal. Közülük 51 fő számolt be krónikus nyak és/vagy hátfájásról, ez volt a leggyakoribb fájdalom típus. Emellett beszámoltak még krónikus fejfájásról, arthritisről, fibromyalgiáról. A résztvevők 84%-a nő volt, az átlagéletkor 49,8 év.

A résztvevők standard 8 hetes MBSR tréningen vettek részt, melyet képzett MBSR trénerek tartottak. Elsajátítottak számos meditációs gyakorlatot, mint például a tudatos jóga, a tudatos étkezés vagy a tudatos légzés. A program részeként a vizsgálati személyeket arra kérték, hogy hetente 6-szor, napi 20-25 percig gyakorolják a meditációs technikákat. Az egyes alkalmak 2,5 óra hosszúak voltak, felosztva meditációs gyakorlatokra, kis és nagycsoportos megbeszélésre és mindfulness készség-építésre. Az otthoni gyakorláshoz mindenki számára írásos anyagot és CD-t biztosítottak.

Hogy az MBSR tréning hatékonyságát felmérjük, 2 standardizált mérőeszközt használtunk a tréning előtt, majd a 8-hetes program után.

Az első kérdőív a Medical Outcomes Study rövidített formája, mely az egészséggel kapcsolatos életminőséget méri. A 36 tételes kérdőív mind a fizikai mint a lelki működést és jóllétet teszteli. A második használt mérőeszköz egy tünetbecslő lista, mely eredményesen használható a pszichológiai distresszben tapasztalható változások detektálására. A 90 tételes kérdőív 9 tünet-dimenzióban mér, az összpontszám pedig a tapasztalt tünetek számáról és intenzitásáról nyújt információt.

Az adatokat SPSS 12.0 programmal elemeztük

Eredmények és megvitatás

A jelent tanulmányban kapott eredmények teljes mértékben konzisztensek a korábbi kutatások eredményeivel. A korábbi eredményekhez hasonlóan a kiinduló értékek és az MBSR tréning utáni értékek jelentősen különböztek. A fájdalom gyakoriságában azok a betegek tapasztalták a legnagyobb javulást, akik hát/nyakfájdalomról számoltak be korábban, míg kisebb mértékű javulást tapasztaltak a fibromyalgiával vagy krónikus fejfájással küzdők. Ezek az eredmények ugyancsak megegyeznek a korábbi kutatások eredményeivel, azonban jelen tanulmány az első, mely kimutatta az MBSR tréning eredményességét arthritisszes betegeknél. Megelőzően az érzelmi regulációban elsajátított készségek és a meditáció pozitív hatását bizonyították ennél az alpopulációnál. Az egészséggel kapcsolatos életminőségben minden krónikus fájdalombeteg javulásról számolt be, noha a javulás mértéke eltérő volt az egyes csoportokban. A legjelentősebb javulásról az arthritises betegek számoltak be, ahogy a legnagyobb pszichológiai distressz-csökkenésről is. A hát vagy nyakfájdalommal küzdők közepes értéket értek el, és a krónikus fejfájásban, migrénben küzdők tapasztalták a legcsekélyebb javulás az életminőségben.

A kutatás másodlagos célja volt, hogy feltárja a kapcsolatot az otthoni gyakorlás és az MBSR hatékonysága között a krónikus fájdalommal küzdők körében. Azok között, akik rendszeresen gyakorolták az MBSR meditációs gyakorlatokat, a pszichológiai distressz és a szomatikus tünetek nagyobb fokú csökkenését és az önbevallásos egészség növekedését tapasztaltuk. Nem találtunk azonban szignifikáns kapcsolatot a gyakorlás és a testi fájdalom, a szorongás, a depresszív tünetek és a fizikai funkcionálás között. Korábban egy tanulmánynak sikerült kimutatni a gyakorlás rendszerességének és a rheumatoid arthritis tünetek csökkenésének összefüggését. Más kutatásokban nem, vagy inkonzisztens eredményeket találtak. Jelen tanulmány bár gazdagítja az otthoni gyakorlás hatékonyságáról szóló irodalmat, további kutatásra sarkall, hogy feltárjuk, az MBSR tréning pontosan mely eleme és milyen populáció számára hatékony.

Nem szabad elfelejtetünk a tanulmány gyenge pontját, mégpedig, hogy megfigyeléses kutatást folytattunk kontroll csoport nélkül. Emiatt lehetséges, hogy bár a résztvevők spontán javulást tapasztaltak fájdalmukban és pszichológiai jóllétükben, ez azonban nem az intervenciónak köszönhető. Noha ismerjük a krónikus fájdalom refrakter természetét, mégis úgy gondoljuk, nem csupán spontán javulásról van szó, az MBSR tréning klinikailag effektív ezen populáció esetében. A kutatás kritikája még, hogy mindössze egy mérőeszközt használtunk a fájdalom mérésére, a jövőbeli kutatások számára talán meggyőzőbb bizonyítékot szolgáltatna a multidimenzionális fájdalom-kérdőívek használata. Meg kell még említenünk, hogy a minta nagysága relatíve kicsi volt, amely gyengíti a vizsgálat statisztikai erejét és reliabilitását.

Összességében azt mondhatjuk, az MBSR tréning hatékony a krónikus fájdalommal küzdő betegek fizikai és pszichoszociális változóinak javításában, valamint kimutattuk az otthoni gyakorlás eredményességét számos kimeneti változóban. A jövő kutatásainak feladata, hogy homogén csoportokkal feltárják, az MBSR milyen betegségben a leghatékonyabb.