A kannabisz fogyasztása pszichológia hallgató nők körében:
A stressz, a megküzdés és a társas környezetük drogfogyasztásának hatása

Vargas, Cristina –Trujillo, Humberto Manuel (2011): Cannabis consumption by female Psychology students: The influence of perceived stress, coping and consumption of drugs in their social environment. Universidad de Granada, España

Az összefoglalót írta: Dabis Réka

A kannabisz a legelterjedtebb illegális drog Európában. Spanyolországban nemi különbség figyelhető meg e téren, azonban ez a különbség elkezdett csökkeni az elmúlt pár évben. Míg 2003-ban a férfiak 38,2%-a, a nők 19,7%-a próbálta már ki valaha a kannabiszt, ez 2005-ben a férfiak körében 36,8%, a nőknél pedig 20,1% volt . Így tehát felmerült a kérdés, hogy mik azok a protektív és rizikó tényezők, amik ezt a változást megmagyarázhatják.

E spanyol kutatás célja tehát, hogy felderítse, milyen relevanciája van az egyetemista társak és a családtagok legális és illegális drogfogyasztásának, illetve a barátoknak, a szociodemografikus faktoroknak és a pszichológiai változóknak a nők körében az egyre inkább növekvő kannabisz fogyasztásban.

Módszer

A kutatásban 465 önkéntes pszichológia hallgató nő vett részt anonim módon.

Mérőeszközként a CFR-P.ET kérdőívet használták (Martínez-González,Trujillo-Mendoza, & Robles-Lozano, 2006), amely a kitöltők szociodemografikus változóiról, családtagjaik, barátaik legális drogfogyasztási szokásairól tesz fel kérdéseket.

Felvették a résztvevőkkel az Észlelt Stressz Kérdőív spanyol adaptációját ([EEP], Cohen, Kamarck, & Mermelstein, 1983). Ez egy Likert típusú teszt, amely azt méri, milyen eseményeket értékel stresszesnek az illető az elmúlt egy hónapban.

Végül pedig kitöltették a Megküzdés Stresszhelyzetekben Kérdőívet (spanyol adaptáció: Sánchez-Elvira, González and López, 1996). Ez a multi-dimenzionális kérdőív a stresszhelyzetekben megjelenő szokásos megküzdési stílusokat méri fel (azaz feladatorientált, érzelemorientált, elkerülő).

Eredmények

A résztvevők 62,6%-a (N = 291) még nem használt, 28%-a (N = 130) szórványosan és 8,4%-a (N = 39) rendszeresen használ kannabiszt.

A nők egyre elterjedtebb kannabisz fogyasztása többek között magyarázható a szer prevalencia növekedésével a teljes 15-64 évesek populációjának körében (1995: 9,4%, 2005: 20,1%). Azonban nem csak a prevalencia, de az első kannabisz használat időpontja is kitolódott: egyre korábban próbálják ki a lányok.

A szociodemografikus adatok közül bizonyos tényezők szempontjából szignifikancia figyelhető meg. A stabil párkapcsolatban élő nők nagyobb százaléka nem használ kannabiszt. Ha az egyén még a családjával lakik, ha a szülők együtt élnek és erős a jelenlétük a családszerkezetben, az szintén védőfaktornak tekinthető. Ugyanis ha már elköltöztek és önálló életet érnek a párjukkal, új társas szerepet vesznek fel, míg ha otthon laknak az magasabb konformitással jár és így a motivációjuk is csökken, hogy drogokat használjanak. Ezen kívül fontos szerepet játszik a barátok, családtagok: modellként szolgálnak.

A kutatók a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kannabisz használat között kapcsolatot találtak, amely alátámasztja a kollaborációs modellt: e legális drogok használata növeli az esélyét a kannabisz fogyasztásnak. Ez azért fontos, mert a dohányzás prevalenciája is megnövekedett a nők körében (1997: 60,4%, 2005: 63,3%) és a nemek közti különbség kezd eltűnni. S növekvő tendencia figyelhető meg a legális drogok használatában is a 15-17 évesek között, ami egészségveszélyeztető és -károsító.

A társas környezet szerepe azért fontos, mert a droghasználat általában egy speciális társas kontextusban történik, ezért annak megerősítő hatása előrejelzésként szolgálhat. A legerősebb befolyást a barátok illegális drogfogyasztása (kannabisz, kokain, ecstasy) fejti ki. Míg a családtagok dohányzása, a testvérek és barátok alkoholfogyasztása, pszichoaktív szerek használata nem egy mérvadó tényező. A tanulmány a kortárs csoportok fontosságát hangsúlyozza tiltott droghasználat tekintetében. Habár a különböző nemű kortársak befolyásoló hatását nem vizsgálta, azonban további kutatási témának javasolja.

A kutatók közvetlen kapcsolatot nem találtak az észlelt stressz és a kannabisz használat között. Ez a cikk írói szerint azért lehetséges, mert a mérőeszköz, amit használtak nem volt elég érzékeny, illetve mindegyik mérőeszköz csak a stressz folyamat egy bizonyos komponensére fókuszált. Ezért nem tudták alátámasztani, hogy a különböző megküzdési stratégiák megszüntetik vagy növelik a fogyasztást.

Viszont közvetlen kapcsolatot találtak a nőkre inkább jellemző érzelmi megküzdés és a kannabisz használata között: csökkentette azt. Bár a feladatorientált és elkerülő megküzdés nem jelezte előre a fogyasztást.

Kritika és kitekintés

Az adatok nem általánosíthatók más mintákhoz, mert egy egyetemen vették fel nőkkel. Ezáltal a nemi különbségek kimutatása is limitálva van. Továbbá ez egy keresztmetszeti felmérés, így nem alkalmas az előremenetel (progression) predikciójára. A már korábban említett az észlelt stresszt felmérő kérdőívek nem voltak elég érzékenyek, hogy a stressz és a a kannabisz használat kapcsolatáról információt szerezzenek

A prevenciónak a környezetre érdemes fókuszálnia, illetve a drogfogyasztás kezdetére, folyamatára és következményére. Ezen kívül az érzelem-orientált megküzdési repertoár fejlesztése segíthet a kortárs nyomás kontrollálásában. Továbbá a cikk írói felhívják a figyelmet a dohányzás megelőzésének fontosságára, mert ez az első lépés, amely elvezet a kannabisz használathoz és később esetleg a tiltott drogok fogyasztásához.