Jelentudatosság tréning a dohányzásról való leszokáshoz: egy randomizált kontrollált vizsgálat eredményei

Brewer, J.A. et al. (2011). Mindfulness training for smoking cessation: Results from a randomized controlled trial. Drug and Alcohol Dependence, 119(1-2): 72-80..

Az összefoglalót készítette: Ács Attiláné

1.Bemutatás: A dohányzás a megelőzhető elhalálozások egyik vezető oka világszerte, kb. évente 5 millió ember halálával függ össze és 10%-a az összes halálozásnak. Az USA-ban a dohányzás miatti egészséggondozás évi költsége több mint 193 milliárd dollár és bár a dohányzóknak évente több mint 70%-a akar leszokni, még 5%-uknak sem sikerül. A hosszúidőre kiterjedő absztinencia-ráták alacsonyak maradnak.

A jelentudatosság tréning (MT) számos pszichiátriai zavarban hasznosnak mutatkozott, beleértve a depressziót, szorongást és az utóbbi időben még az addikciókat is, de csak az utóbbi időben terjesztették ki a dohányzásra a jelentudatosság eljárások alkalmazását. 

 Az MT alkalmazásának hatékonyságát randomizált klinikai kísérletekben a dohányzásról való leszokás viszonylatában azonban eddig még nem értékelték ki, jelenlegi kísérlet egyedülálló kezelés a dohányzásról leszokáshoz és eddig nem hasonlították össze az empirikus alapú dohányzás-leszoktató kezelésekkel. Ebben a tanulmányban leírják az előzőleg elvégzett kísérletet, amelyben értékelik az MT hatékonyságát összehasonlítva a Freedom from Smoking (FFS) programmal, ami az Amerikai Tüdő Egyesületnek dohányzásról leszoktató, validált (érvényes), széles körben elterjesztett kezelése – ez volt a kontroll csoport. Az elsődleges cél az MT és az FFS hatékonyságának felmérése volt. A másodlagos cél volt korrelációk megállapítása a mindkét kezelésfajta során kitöltött házi feladatok száma és a dohányzási eredmények között. Feltételezték, hogy az MT legalább annyira hatékony, mint az FFS és magasabb korrelációt mutat a házi feladatok száma és a kimenetelek között.

2.Módszerek: 2.1. Elrendezés: Ez egy randomizált kontrollált próba-kísérlet volt 4 hetes kezeléssel és 6, 12 és 17 hetes utánkövetéssel, amelyhez a Yale Egyetem és Veteran’s Administration áttekintő hivatal járult hozzá.

2.2. Résztvevők: A résztvevőket szórólapokkal és média-hirdetésekkel toborozták viselkedés-terápiát ajánlva a dohányzásról való leszokáshoz. 18-60 éves, napi 10 vagy több cigarettát szívó személyeket kerestek, akik az elmúlt évben 3 hónapnál rövidebb ideig absztinensek voltak és le akarnak szokni. Kizárták azokat, akik jelenleg pszichoaktív gyógyszereket szednek, az utóbbi 6 hónapban súlyos vagy instabil egészségi állapotban voltak, vagy a DSM-IV kritériumok szerinti egyéb szerfüggőségük volt az elmúlt 1 évben. A tanulmányleírás megismerését követően a résztvevők írásbeli beleegyezésüket adták. 103 alkalmas személyből 88 randomizált személy vett részt a kísérletben. 

2.3.Beavatkozások: A beavatkozásokhoz számítógépes randomizációs program segítségével a résztvevőket beosztották az MT vagy az FFS csoportba különböző szempontok szerint: életkor (40 évnél fiatalabb vagy nem), nem, faj (fehér/nem fehér), napi cigaretta (20-nál kevesebb vagy nem). Minden résztvevő hetente kétszer kapott csoportülést (összesen 8-at), amelyeket egy MT-ben jártas, ill. FFS-ben kiképzett, kezelési utasítással ellátott, kiképzett instruktor, terapeuta tartott.

Az FFS-t mint sztenderd terápiát választották összehasonlítási alapul több okból: 1,a hatékonyságot már demonstrálta 2,már megalapozták a kezelési eljárást, a sztenderdeket és a terapeuták kiképzését 3,széles körben elérhető 4, tartalmaz olyan összetevőket, amelyek jól illeszthetők az MT mechanizmusához, és nem tartalmazza az MT feltételezett, hipotetikus mechanizmusát.  A résztvevőket nem bátorították és nem tartották vissza egyik csoportban sem a nikotin-visszavételtől sem az aktív kezelés, sem az utánkövetés fázisában.

Az FFS résztvevői 4 héten át heti két ülést kaptak, aminek a programja tartalmazott pl. viselkedés-módosítást, stressz-redukciót, és visszaesés- prevenciót. 3 szintre osztották: előkészítés, cselekvés és fenntartás. Minden ülés után otthoni gyakorlást javasoltak kombinálva formális/előírásos (pl. vezetett relaxációs technikákat) és kötetlen technikákat (pl.”iránycsomag”). Minden résztvevő kapott egy gyakorló CD-t a leszokási technikákról.

Az MT: a manuálját az aktív dohányzásról való leszoktatáshoz egy előző drog-visszaesés prevenciós MT manuáljából adaptálták (Bowen és ts., 2009;Brewer és ts., 2009).  Végig a tréning során átfogó téma volt a sóvárgás és a befolyásoló hatások (pl.stressz, szorongás, stb.) elfogadásának és a jelenben történő tudatosításának bemutatása és megerősítése Kabat-Zinn nyomán. A 8 ülésen szerepelt többek között pl. a RAIN (Recognize, Accept, Investigate, Note): felismerés, elfogadás, nyomonkövetés, feljegyzés, a szeretés-kedvesség a jó-kívánságon keresztül, a mindennapi életre szóló gyakorlatok: tudatos lélegzés, a séta 4 módja, stb. Minden ülés után otthoni gyakorlást javasoltak kombinálva formális MT meditációval. Minden résztvevő kapott egy meditáció-gyakorlat CD-t.

2.4.Dohányzó-státusz: TLFB módszer felhasználásával mérték önjelentés alapján, amit egy kutató asszisztens vett fel hetenkénti személy-látogatása során, és a kilélegzett szén-monoxid mérésével ellenőrizték.

2.5.Végpontok: az elsődleges kimenetelek az 1 hetes absztinencia (gyakoriság) és átlag napi 4 cigaretta elszívása és a kezelés kezdetétől számított 17 hét.

2.6.Statisztikai analízis: hosszirányú adatok a teljes randomizált mintán kezeléshez-feszített analízise az első kezelési fázis és a második utánkövetési fázis során, a folytonos függő változó alapja „az elszívott napi átlagos cigarettszám hetente”. SPSS-ben, ANOVA khí négyzet analízist és Pearson korrelációkat használtak, ahol megfelelő volt. A hiányos adatokat esetszerű törléssel kezelték az összes rendelkezésre álló adatot felhasználva a paraméterek becsléséhez. Minden szignifikancia teszt kétvégű volt, és a hibát +/- standard eltérésként jelezték. Sokszoros összehasonlításhoz  p< 0,025 szignifikanciát vettek a korrekció-számításba.

3.Eredmények: 3.1.Résztvevők: a kezelésben résztvevő csoportokat összehasonlították a kiindulási állapot és a demográfiai jellemzők alapján. 45%-uk etnikai kisebbségi csoport tagja, 63%-uk férfi volt. Az átlagéletkoruk 46 év volt, átlag napi 20 cigarettát szívtak el, általában 16 éves korban kezdték a dohányzást, és előzőleg 5,2 kísérletet tettek a leszokásra.

3.2.A jelentudatosság tréning hatása a dohányzásra

A személyek 88%-a kapott MT és 84%-a FFS kezelést, a két csoport adatait összahasonlították. A regresszió analízis szerint mindkét csoportban csökkent a cigaretta-használat a kezdettől a 17-hetes utánkövetéssel bezárva. Az aktív kezelés alatti változás szignifikánsan magasabb, mint a kezelés után. Az MT csoporton belül a több otthoni gyakorlás kevesebb cigaretta használattal korrelált. Erősen korrelált egymással az ülő meditáció és a prevalencia absztinencia az utánkövetési periódus egész ideje alatt, valamint a RAIN informális gyakorlat az átlag napi 4 cigaretta elszívásával. Nem találtak korrelációkat az FFS otthoni előírásos és kötetlen gyakorlatok és a kimenetelek között.

4.Tárgyalás: Azok a személyek, akik MT-t kaptak, nagyobb mértékben csökkentették a dohányzást, ami fennmaradt a 17 hetes utánkövetés alatt is. A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy az addiktív folyamat mag-összetevőit megcélzó technikák megtanítása hatékonyabb lehet, mint az elkerülési utasítások megtanítása, vagy pozitív affektív állapotok elősegítése, amelyeket az előző kezelésekben hangsúlyoztak. Valószínű, hogy az MT és a gyógyszerelés kombinálása egyaránt fejlesztheti mind a kezdeti hatékonyságot mind a hosszú idejű absztinencia-rátákat is, mivel (1) a kombináció egyidejűleg megcélozhatja a hátteret és az utasítás-indukált sóvárgást és ((2) az MT segítheti fenntartani a gyógyszerhatásokat az abbahagyás után az addiktív folyamat „nemtanulása” idején. A jövőbeni kutatásoknak meg kellene vizsgálni, hogy a sóvárgásban történő változások, a negatív affektus vagy más mechanizmusok vajon mediálják-e a jelentudatosság-tréning hatásait a dohányzásról való leszokásban. További kísérletek az MT és a gyógyszerelés kombinálásával fognak válaszolni, hogy valóban vannak-e interakciók abban, és ezek hogyan hatnak az addiktív folyamatra. Az MT csoportban erős korrelációt találtak az otthoni gyakorlatok és a kimenetel között, ami segít kontrollálni az egyén motiváltságát a leszokásra (a motivált személyek valószínűleg több otthoni gyakorlatot csinálnának), és vannak nem-specifikus hatásai is. Említésre méltó az ülő meditáció és a kimenetelek közötti korreláció, ami azt jelzi, hogy az „ülés” gyakorlása a nehéz lelki állapotban (beleértve a negatív érzéseket és a sóvárgást) megedzheti a személyeket arra, hogy ugyanezt csinálja, ha a dohányzás lehetőségével szembesül. Általánosítva, ezek az eredmények azt jelentik, hogy az MT életképes megoldás lehet a dohányzás-leszokás kezelésére az általános populáció számára, és a csoport-formát és rövid kezelési periódust alkalmazva, költséghatékony is lehet.

4.1.Erősségek és korlátok: Az erősségei ennek a kezdeti kísérletnek, hogy randomizált, aktív összehasonlító csoportok vannak jelen, a mintának a kezeléshez-feszített analízisét használta, validált kimeneti méréseket alkalmazva. Korlátai is voltak: csak 1-2 terapeuta működött kezelésenként és a kezelés integritása nem volt formálisan értékelve. Ezeket a kezelési hatásokat nem lehet általánosítani a speciális terapeuta-szükséglet miatt. Az aktív összehasonlító csoport behatárolja az ellentétek közötti különbségek kimutatását. Szignifikáns csoport közötti különbségeket találtak, az MT 8 hétig, az FFS 4 hétig tartott. Lehet, hogy jobb eredmény lett volna, ha kiterjesztik a kezelést. Az önjelentés  is torzíthatja az eredményeket. Az FFS-ben nem mondtak semmit – nem bátorították és nem ellenezték - a gyógyszerelésről. A kezelést kombinálva gyógyszereléssel, hatékonyabb lenne. Az utánkövetési periódus csak 4 hónap volt, ami rövidebb a szokásos 6 hónapnál. Korlátozást jelentett a pszichoaktív gyógyszereket használók kizárása is. Következtetés: Eme tanulmány ígéretes eredményei azt jelentik, hogy az MT mint rövid és egyedülálló kezelés nagyobb hatékonyságú lehet a dohányzásról való leszokásban, mint a jelenlegi általános sztenderd kezelések.