2012. december 10., hétfő

Influenza elleni védőoltás felvétele


Hogyan fejlesszünk olyan programot, amely megnöveli az influenza oltás igénylésének gyakoriságát az egészségügyi dolgozók körében?
How to develop a program to increase influenza vaccine uptake among workers in health care settings?

Ingrid Looijmans-van den Akker, Marlies E Hulscher, Theo JM Verheij, Josien Riphagen-Dalhuisen, Johan JM van Delden and Eelko Hak (2011). How to develop a program to increase influenza vaccine uptake among workers in health care settings? Implementation Science, 6:47. http://www.implementationscience.com/content/6/1/47

Az összefoglalót készítette: Sprenger renáta miriam

Bevezetés
A WHO 2004-es guideline útmutatója alapján a Holland szervezet erősen ajánlotta az influenzaoltást az egészségügyi dolgozóinak (HCWs = healthcare workers). A halálozási arány kevesebb volt azok között, akik meg is kapták a védőanyagot. Egy Cohrane áttekintés alapján egy összesített csökkenés a mortalitásban 32% volt (95%-os Konfidencia intervallum mellett) a HCWs beoltott csoportban, a kontroll otthonokhoz képest. Ebből az egyik tanulmány azt találta, hogy 30 haláleset 20%-át influenza okozta. Thomas et al. tanulmányukban azt mutatták ki, hogy az intervenciós otthonokban 29%-al csökkent a vírus okozta megbetegedés. Az epidemiológiai adatok azt mutatják, hogy az idősebb korosztályban 55 és 67 % - ban van jelen, ami magas értéknek felel meg. Jelentős azoknak a személyeknek a száma, akik minden télen megfertőződnek a vírussal, mégis kénytelenek tovább dolgozni. Régebben erre nem volt szükség, ezzel megakadályozták az influenza kitörését. Mostanában ez nem így történik, ami probléma, hiszen hosszabb távú kezelésre szorulnak így és többen is fertőződnek meg. 2005-ben (a hollandoknál) 10% vette csak igénybe a védőoltást.
Ennek a számnak a növelésére próbáltak meg viselkedésváltozást elősegítő programot kifejleszteni, ami egy koherens elméleten alapul, és az összes jelentős tényezőre kiterjed, miért is nem akarják a személyek az oltást. A cikk szerzői szerint nem volt még korábban ehhez fogható szisztematikus program. Nem tisztázott, hogy a szakirodalomban ismertetett kutatások miért specifikus intervenciókat alkalmaznak, amikor elérhető számos szisztematikus módszer, mint például a feltáró technikák: brainstorming és tudat, vagy elméletileg megalapozott módszerek. Egy ezek közül az intervenciós feltérképező módszer (IM), ami elméletileg megalapozott és bizonyítékokon alapuló strukturált programot kínál.
Ezt a módszert használták tehát a cikk szerzői, hogy szisztematikusan kifejlesszék azt a viselkedésváltozást, ami influenza védőoltás kérése irányul. Egy korábbi összehasonlítás azt mutatta, hogy 9%-al nőtt az oltást kérők száma ezután a viselkedésváltozást elősegítő program után, a kontroll otthonokhoz képest.
 Módszer
Az IM (intervention mapping) az egészség edukáció és támogatás fejlesztésére, támogatására készített elméletileg megalapozott és bizonyítékon alapuló program. Eredetileg magas rizikójú viselkedés megváltoztatása volt a cél, pl: HIV prevenció. A szisztematikus módszer több olyan lépést követ, ami segít a tervezőknek a döntéshozatalban az intervenció fejlesztésének minden részében. 

Az IM módszer 6 lépéses felosztása:

1.      szükséglet felmérés,

2.      specifikáció a távoli program elemeire,

3.      kiválasztása az elméleti modelleknek és praktikus stratégiáknak a változás eléréséhez,

4.      a program megtervezése,

5.      a program adaptációjának és implementációjának megtervezése,

6.      az értékelés megtervezése.

1. lépés: a program fejlesztése
Szükséglet felmérés
·        Először azonosítottak meghatározó határokat és facilitátorokat az oltás kérésére vonatkozóan. Ezek értelmezhetőek egyéni, szociális, szervezeti és gazdasági kontextusban. Módszer a szintek meghatározására: 3 személyes mélyinterjú, 2 fókuszcsoport.
·        Ez alapján tudtak rájönni, milyen viselkedést mutatnak (HCWs) a védőoltással szemben a személyek.
·        Feltáró módszerrel egészítették ezt ki: informális összefoglaló áttekintéseket gyűjtöttek a szakirodalomból.
·        A kvalitatív módszeren alapuló összegyűlt anyagokból ezután két kérdőívet hoztak létre:

1.      Kérdőív: Az influenzaoltás – viselkedés együtthatói menedzsmenti szinten
 335 ápolási otthon menedzsmentjei között lett felmérve
178 páciens, válaszadási arány: 45%
232 szervezeti együtthatót tudtak az irodalomból azonosítani, amit a magasabb influenza oltás kéréséhez asszociáltak a HCWs dolgozók esetében.
     2005 októberében arra voltak kíváncsiak, hogy az elmúlt évszakban milyen volt a viselkedésük, kérték-e az oltást vagy nem, az intézmény, ahol dolgoznak, kötelezte-e őket az oltásra vagy sem, kaptak-e információt vagy sem.

2.      Kérdőív: Az influenzaoltás  - viselkedés együtthatói HCW szinten
*      demográfiai (12 kérdés), viselkedéses (39 kérdés: az Egészség – Hiedelem és a Viselkedéses Intenció modellen alapultak) és szervezeti (19 kérdés: pl: hatékony információt kaptak-e az oltásról vagy nem) együtthatók hogyan asszociálhatóak ehhez a viselkedéshez.
*      mélyinterjún, fókuszcsoporton és az irodalmon kívül még két, a kutatók által létrehozott kérdőíven alapult ez a kérdőív.
*      59 kérdés lett végül, 32 random kiválasztott otthonhoz juttatták el.
*      A nemek és az életkor kiegyenlített volt, viszont egy hibája a kutatásnak az, hogy a kevésbé edukált csoport alul lett reprezentálva (ezt a predikciós modellnek tudják be a szerzők)
Eredmények a két kérdőív alapján:
A két kombinált tanulmányból összesen 73 lehetséges és releváns együttható lett azonosítva a program fejlesztése szempontjából.  70 együttható HCW szinten( 12 demográfiai, 39 viselkedéses, 19 szervezeti) és 3 szervezeti együttható menedzsmenti szinten.
2. lépés: Specifikáció a távoli program elemeire
·        a 73 lehetséges együttható kapcsolatát analizálták először.
·        ha kaptak a dolgozók írásos tájékoztatást, információt az oltásról, kötelező volt az oltás: nagyobb arányban vették igénybe.
·        2 demográfiai (krónikus betegség jelenléte, több mint 15 éve dolgozik egészségügyben=a két együttható megléte nem eredményezett nagyobb oltás iránti attitűdöt), 9 viselkedéses, 2 szervezeti együtthatót vizsgáltak,
·        hogy ezek fontosságát és változtathatóságát meg tudják állapítani, vették az átlag különbségeit és az OR (odds ratio)-t
3. lépés: Módszer és stratégia kiválasztása
·        EPOC adat gyűjteményből vették az elméleti modelleket és stratégiákat,
·        az általános irodalomból megnézték ezután ezek hatékonyságát,
·        Pl. egy 2006-os szisztematikus áttekintő tanulmány szerint a promóciós kampány növeli az oltás beadatását.
·        Bizonyos esetekben, ahol a viselkedés asszociálható az oltás kérésével, nem változtatható, ezekből alcsoportokat hoztak létre (pl a nem és betegség jelenléte együtt az oltás beadatásához vezet, viszont nem változtatható az attitűd - //személyes megjegyzés: nem is baj, ebben az estben//)
·        A ne árts! elvét tartják szem előtt a szerzők, ezért több kiscsoportos intenzív aktivitást is folytattak.
4. A program megtervezése
·        Az operacionalizált és praktikus stratégiák tervbe való átültetése, a program összetevőinek és anyagainak megállapítása.
·        3 fő komponense van tehát a programnak:
o  A., Látogatás: az otthonokba, hogy megkapták-e a ,,lépésről lépésre” forgatókönyvet, anyagokat (pl meghívó levél a programba, referenciák) információkat.
o    B., Plenáris információs találkozók, kiscsoportos megbeszélések és videó bemutatása
o   C., Egy helyi program koordinátor promóciója az oltásra és megszervezésére az elérésnek / beadásnak.
·        University Medical Center Utrecht szabályai szerint alakították ki a stílust, design-t, honlapot, levelet, posztert, videót, az összes felhasznált anyagot.
·        A videót is ők vették fel: egy ápoló beszélget egy pácienssel az oltás előnyeiről.
·        a program előtesztelése majd élesben való alkalmazása a célcsoport között.

5.A program adaptációjának és implementációjának megtervezése
·        A holland otthonápolási szervezet és az ápolói és ápolói asszisztens szervezet (V&VN) lett felkérve, hogy ítéljék meg és bírálják el a program különböző elemeit, hasznos-e, mit javítsanak rajta.
·        A plenáris információs üléseket is speciálisan képzett ápolók tartották, standardizált protokoll alapján. Ehhez a protokollhoz hozzátartozik, hogy összeállítottak egy listát a gyakran feltett kérdésekről és válaszokról is.
·        Az ilyen egészségügyi szervezeteknek a hollandoknál nagy szerepe van a vírus – prevencióban.

6.Az értékelés megtervezése
·        Az értékelés tervezet a hatás – folyamat értékelésen alapul: kontrollcsoport és a programban résztvevők összehasonlításán.
·        Módszer: klaszter randomizált kontrollált próbák.
·        Részletesebben: 33 otthont választanak ki, ugyanennyi kontrollt, 160 pácienst és 200 HCW dolgozót, 90% nő, átlag életkor 40 év. 2005ben az oltást igénybe vevők aránya 11%.
·        A program elemeivel való együttműködést is megnézik (folyamat értékelés): mennyien vesznek részt a meetingeken, mennyire professzionális az előadó, mik a program költségei.


Megvitatás
Ez a tanulmány bemutatja, hogyan kell tervezni egy elméleteken és bizonyítékokon alapuló intervenciót, hogy fejlessze az influenzaoltás - igénylése viselkedést egészségügyi dolgozók körében. A szükségletek felmérése alapján tudták azonosítani az együtthatók fontosságát. Az IM (intervention mapping) módszert és egészség modelleket alkalmaztak.
A program részletes leírása segít a jövőben azoknak, akik hasonló intervenciót szeretnének tervezni, akár más célpopulációnak.
Fontos azt felismerni, hogy a minőségi tervezés az alapja a sikeres intervenciónak.
Eredmény: a programban résztvevők 25%-a oltatta be magát, a kontrollcsoportban ez az arány csak 16%.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése