Jelentudatosság, pszichológiai rugalmasság és pszichológiai tünetek a fizikailag kevésbé aktív és aktív felnőttek körében.
Anu Kangasniemi,
A., Lappalainen, R., Kankaanpaa, A.,
Tammelin, T. (2014) Mindfulness skills, psychological flexibility, and psychological symptoms
among physically less active and active adults. Mental Health and Physical Activity, 7, 121-127.
Készítette: Kiss Anna
Absztrakt
58 kevésbé aktív és 50 fizikailag
aktív személyt hasonlítottak össze a jelentudatosság képesség, a pszichológiai
rugalmasság és a pszichológia tünetek szempontjából. A fizikai aktivitást mind
szubjektív, mind objektív módon mérték.
Módszer: A résztvevők kérdőíveket töltöttek ki a vizsgált változókra nézve. A fizikai aktivitás gyorsulásmérővel mérték hét napon keresztül.
Eredmények: Az önbevalláson alapuló fizikai aktivitás tekintetében az aktívabb résztvevők jobb jelentudatosság képességgel, és kevesebb pszichológiai és depresszió tünettel rendelkeztek. Korrelációt találtak az objektív fizikai aktivitás és a fizikai jóllét között. Diszkusszió: A vizsgálat alapján elmondható, hogy a fizikailag aktívabb felnőtteknél magasabb pszichológiai jóllét fedezhető fel. A fizikailag aktív életmód összefüggését mutatják a jobb jelentudatosság képességgel és a kevesebb pszichológiai tünettel.
Módszer: A résztvevők kérdőíveket töltöttek ki a vizsgált változókra nézve. A fizikai aktivitás gyorsulásmérővel mérték hét napon keresztül.
Eredmények: Az önbevalláson alapuló fizikai aktivitás tekintetében az aktívabb résztvevők jobb jelentudatosság képességgel, és kevesebb pszichológiai és depresszió tünettel rendelkeztek. Korrelációt találtak az objektív fizikai aktivitás és a fizikai jóllét között. Diszkusszió: A vizsgálat alapján elmondható, hogy a fizikailag aktívabb felnőtteknél magasabb pszichológiai jóllét fedezhető fel. A fizikailag aktív életmód összefüggését mutatják a jobb jelentudatosság képességgel és a kevesebb pszichológiai tünettel.
Bevezetés
A nyugati
kultúrákban elterjedt mozgásszegény életmód hatását sok betegség kialakulásával
kapcsolatba hozzák, így több mentális betegséggel is, mint például a
depresszióval. Azok a személyek, akik hetente két-három alkalommal sportolnak kevesebb
haragról, cinikus bizalmatlanságról, valamint stresszről, valamint magasabb
koherencia érzésről és erősebb társadalmi integráltságról számolnak be, mint a
fizikailag kevésbé aktív személyek. Úgy tűnik, hogy a kapcsolat kétirányú,
mivel a pszichológiai jóllét hiánya a mozgásszegény életmód előidézője lehet.
A
jelentudatosság jelensége az utóbbi időben felkeltette a kutatók figyelmét és
fontos kérdéssé vált az egészségmegőrzés és a betegségkutatás szempontjából. A
jelentudatosság magába foglalja a nem ítélkező módon való részvétel általi
tapasztalatszerzést, valamint a jelentudatosság tréning célja, hogy a figyelmet
a jelenben tartsa. Számtalan tanulmány eredménye alapján elmondható, hogy
kapcsolatban áll különböző egészségmagatartásokkal, így együttjárást mutat a
jobb pszichológiai jólléttel, az egészségesebb táplálkozással, a jobb
alvásminőséggel és fizikai egészséggel. Emellett fontos szerepet játszik az
automatikus gondolatok, rossz viselkedésminták és szokások alóli feloldódásban,
továbbá a magasabb jelentudatosság magasabb fizikai aktivitással jár együtt.
A pszichológiai
rugalmasság a másik fontos tényező a céltudatos viselkedés és a dinamikus
jóllét, valamint az élettel való elégedettség szempontjából. A pszichológiai
rugalmasság a jelen pillanatban levést és az értékeknek megfelelő
tapasztalatokra való nyitottságot jelenti. Az elfogadottság és elkötelezettség
terápia alapjául szolgál, de a fizikai aktivitással való kapcsolatáról keveset
tudni.
A vizsgálat
célja a jelentudatosság képesség, a pszichológiai rugalmasság és a
pszichológiai tünetek összevetése a fizikailag aktív és kevésbé aktív személyek
esetében. A mérni kívánt változókat az objektív és az önbevalláson alapuló
fizikai aktivitás tekintetében is vizsgálják.
Hipotézis: A fizikailag aktívabb
személyek jobb jelentudatosság képességgel, kevesebb pszichológiai tünettel és
nagyobb pszichológiai rugalmassággal rendelkeznek, a kevésbé aktív csoport
tagjaihoz képest.
Módszer
Résztvevők
108 finn felnőtt
vett részt a vizsgálatban. Két csoportba sorolták a résztvevőket, aszerint,
hogy 2,5 óránál többet vagy kevesebbet töltenek hetente közepesen élénk fizikai
aktivitással. A fizikailag kevésbé aktív csoport tagjait (58 fő) a helyi
újságokban való hirdetéssel, míg az aktívabb csoport tagjait (50 fő) helyi
fitnessklubokban való hirdetéssel érték el.
A felkeresett
résztvevőket egy online kérdőív segítségével szűrték meg a koruk, a munkahelyi
státuszuk és a fizikai aktivitásuk szerint. A résztvevők átlag életkora 43 év
volt (5,2 szórás), valamint 79%-uk nő. Nem volt szignifikáns különbség a
szocioökonómiai mutatóik tekintetében.
Eszközök
·
Gyorsulásmérő
(ActiGraph-GT1M) – a fizikai aktivitás objektív mérése
·
Hét egymást követő napon át viselték a
gyorsulásmérőt a jobb csípőjükön.
·
MVPA idő:
közepes és intenzív mozgással töltött idő (1952 db/perc intenzitást meghaladó
mozgás)
·
HEPA idő:
egészségjavító fizikai aktivitással töltött idő (10 percig folyamatosan végzett
MVPA mozgás)
·
Az egy nap alatt megtett lépések száma
·
Az ActiLife program gyűjtötte be az adatokat.
·
A vizsgálatba kerülés feltétele: az átlagosan
500 perc/nap adatmennyiség megléte.
·
Kentucky
Jelentudatosság képesség leltár (KIMS, Baer, Smith, & Allen, 2004) –
jelentudatosság mérésére
·
Elfogadás
és cselekvés kérdőív (AAQ-2, Hayes et al, 2006) – pszichológiai rugalmasság
mérésére
·
Tünet-lista
(SCL-90, Holi, Marttunen & Aalberg, 2003) – pszichológiai tünetek mérésére
·
Beck-féle
depresszió skála (BDI-II, Beck, Ward, Mendelson, Mock, &
Erbaugh, 1961; Dozois, Dobson, & Ahnberg,1998; Nuevo, Lehtinen,
Reyna-LIberato, & Ayuso-Mateos, 2009) – depressziós tünetek mérésére
Eljárás
Mindkét
csoportban az átlagok és a szórások kiszámításra kerültek. A csoportok
átlagainak különbségeit ANOVA-val vizsgálták. ANCOVA alkalmazásával
hasonlították össze a két csoportot a pszichológiai jóllét szempontjából,
miután a potenciálisan zavaró tényezőket kontroll alá vonták (pl.:
testtömegindex, diagnosztizált egészségügyi probléma). Bonferroni alfa
korrekciót alkalmaztak az összes páros eljárásban (korrigált
szignifikancia szint: p ¼ 0,05 / 4). Az eredményeket IBM SPSS 19.0 statisztikai programmal vizsgálták.
Eredmények
A pszichológiai jóllét
A
kovarianciaanalízis eredményei alapján a fizikailag aktív csoport jobb jelentudatosság
képességgel rendelkezett, valamint tagjai nagyobb pszichológiai rugalmasságot
mutattak, kevesebb pszichológiai tünettel rendelkeztek, és alacsonyabb
pontszámot értek el a depresszió skálán. A Bonferroni eljárást követően
szignifikáns eredményeket kaptak a jelentudatosság képesség, valamint a
pszichológiai és depresszió tünetek szempontjából.
A pszichológiai mutatók és az objektív
fizikai aktivitás közötti kapcsolat
A jelentudatosság képesség az MVPA idővel
kapcsolatba hozható, míg a HEPA idővel nem. A pszichológiai tünetek
szignifikáns kapcsolatban álltak mind a három fizikai aktivitás változóval. Az
SCL-90 és a BDI-II pontszám fordított kapcsolatot mutatott a MVPA és HEPA
idővel, valamint a napi megtett lépésszámmal. A pszichológiai tünetek
prevalenciája magasabb volt a kevésbé aktív csoportban.
A jelentudatosság képesség,
pszichológiai rugalmasság és pszichológiai tünetek
A
jelentudatosság képesség és a pszichológiai flexibilitás fordított kapcsolatot
mutatott a pszichológiai tünetekkel, valamint a pszichológiai tünetek magas
értéke negatív kapcsolatban állt a jelentudatosság képességgel és a
pszichológiai rugalmassággal. A pszichológiai rugalmasság és a jelentudatosság
képesség pozitív korrelációját találták.
Diszkusszió
A cikkben bemutatott
vizsgálat alapján elmondható, hogy a fizikailag aktívabb felnőttek jobb
jelentudatosság képességgel bírnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a fizikai
aktivitás kapcsolatban áll a pszichológiai jólléttel. Az eredmények alapján a
fizikai aktivitás kapcsolatban áll a pszichológiai és depresszió tünetekkel is.
Mivel ez egy keresztmetszeti
vizsgálat volt, így az ok-okozati összefüggés a fizikai aktivitás és a
jelentudatosság képesség között nem egyértelmű. Az eredmények alapján sejthető,
hogy a jelentudatosság egy fontos faktor lehet a fizikai aktivitás
szempontjából.
A jelentudatosság
összefügghet egy nem-reaktív válaszadással a saját gondolatokra és érzelmekre,
valamint a külső cselekedetekkel, így a fizikai aktivitást választják inkább.
Lehetséges, hogy bizonyos
fizikai aktivitások hozzájárulnak a jelentudatosság fejlődéséhez, például a
jelentudatos mozgások, melyekben a mozgás tudatos megtapasztalásán van a
hangsúly. Egy jelenttudatos fizikai aktivitásban való részvétel növeli a
jelentudatosságot, amely kimutatható kapcsolatban áll a pszichológiai jólléttel
és a pszichológiai rugalmassággal. Az ilyen jellegű rendszeres mozgás egy
újfajta tapasztalatot jelent, valamint pozitív mentális egészségre lehet általa
szert tenni, amely a fizikai aktivitás pozitív élményét növeli.
Kevés tanulmány készült a
fizikai aktivitás és a pszichológiai jóllét kapcsolatáról, amelyek objektív
eszközökkel mérték a fizikai aktivitást, de az eredmények ellentmondásosak. Az
angliai egészség felmérés során nem találtak kapcsolatot a fizikai aktivitás és
a pszichológiai egészség között. Egy japán vizsgálatban azonban pozitív
kapcsolatot találtak a fizikai aktivitás és az egészséggel összefüggő
életminőség között idősebb felnőtteknél, valamint gyenge korrelációs kapcsolat
volt a fizikai aktivitás és az életminőség, a szubjektív jóllét és a fizikai
percepció között.
A jelen vizsgálat eredménye
alátámasztja azoknak a vizsgálatoknak az eredményét, melyek szerint fordított
kapcsolat van a fizikai aktivitás és a pszichológiai/depressziós tünetek
között.
A tanulmány korlátja a
viszonylag kicsi elemszám. A jövőben az eredmények alátámasztásához egy nagyobb
és random minta, széles fizikai aktivitásban mutatott különbségekkel lesz
szükséges. A fizikai aktivitás objektív és önbevallásos mérése is szükséges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése