Az érzelemszabályozás zavarai és szorongás  gyermekeknél és serdülőknél: Nemi különbségek

Bender, P.K, Reinholdt-Dunne, M.L., Esbjørn, B.H, Pons, F. (2012). Emotion dysregulation and anxiety in children and adolescents: Gender differences. Personality and Individual differences, 53, 284-288.

Az összefoglalót készítette: Galambos Attila

Absztrakt: Egyre több tanulmány szól az érzelemszabályozási nehézségek gyerekkori szorongásban mutatott fontos szerepéről. Míg a nemi különbségeket gyakran az érzelmi kompetenciával hozzák összefüggésbe, még nem irányult kutatás annak feltárására, vajon az érzelemszabályozási nehézségek hasonlóan alakulnak-e a lányoknál és a fiúknál? A tanulmány ezt a nemek között feltételezhető eltérést vizsgálta 544 fős fiatal mintán (9-14 éves kor, 298 lány, 246 fiú). A szorongást a Gyermekek Szorongással Kapcsolatos Emocionális Kórképeinek Szűrése (SCARED-R) kérdőívvel vizsgálták. Az érzelemszabályozási nehézségek vizsgálatára az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőívet (DERS) használták. Négy eredmény emelhető ki a tanulmányból: korábbi tanulmányokkal összevetve megállapították, hogy (1) a lányok szorongóbbak és nehezebben szabályozzák negatív érzelmeiket, mint a fiúk és (2) az érzelemszabályozási nehézségeknek jelentős hatása van a szorongásra. Amit más tanulmányok nem mutattak ki, az az, hogy (3) az érzelemszabályozási nehézségek jobban előrejelzik a szorongást lányoknál, mint fiúknál és (4) különböző érzelmek szabályozásának nehézségei felelősek a szorongásért lányoknál és fiúknál. A résztvevők életkora nem volt hatással a szorongás skálán elért pontszámokra. Az eredmények klinikai jelentőségét és jövőbeli lehetőségeit tárgyalják.

Bevezetés: Kutatások  azt mutatták, hogy a szorongó gyerekek sokkal nehezebben alkalmaznak a helyzetnek megfelelő érzelemszabályozási stratégiákat és az ilyen szabályozással kapcsolatos én-hatékonyság érzésük is alacsonyabb kortársaiknál. Olyan meghatározások kerültek előtérbe, melyek a szorongásos zavart úgy határozzák meg, mint ami érzelmi stresszel, valamint az adaptív válaszokhoz való hozzáférés illetve a maladaptív válaszok gátlásának képtelenségével jellemezhető. Ezzel összhangban azt is feltételezik, hogy az érzelemszabályozás nehézségei fontos szerepet játszanak a szorongásos zavar kialakulásában.

A gyerekkori szorongással foglalkozó szakirodalomban megfigyelhető a nemek közötti különbségek feltárására irányuló igény. Számos kutatás bizonyította felnőtt mintán, hogy a női válaszadóknál nagyobb gyakorisággal és intenzitással figyelhetőek meg a szorongásos zavar tünetei, ezért feltételezik, hogy már fiatal korban is megfigyelhető különbség van a nemek között. Mivel a szorongás és az érzelemszabályozási nehézségek közötti kapcsolat ismert, ezért feltételezhető, hogy a lányok nehezebben szabályozzák negatív érzelmeiket, mint a fiúk. Kutatások bizonyították, hogy serdülő lányok az érzelmi reakciók elfogadhatatlanságát, az érzelmi tisztaság hiányát, az érzelemszabályozási stratégiákhoz való csökkent hozzáférést és a célirányos viselkedés fenntartására irányuló nehézségeket nagyobb mértékben mutatják, mint serdülő fiúk.

Korábbi kutatások bizonyították, hogy egyes, szorongás során megjelenő kognitív érzelemszabályozási stratégiák megegyeznek a nemeknél, vannak azonban olyanok, melyek vagy csak a férfiakra (töprengés a negatív események megoldásán) vagy csak a nőkre (érzelmek elfogadása, pozitív újraértékelés) jellemzőek.

Kutatások bizonyították, hogy az olyan stratégiák, mint a töprengés vagy a gondolatok elnyomása hatással lehet a szorongásra, a szerzők mégis hangsúlyozzák, hogy tanulmányukban az érzelemszabályozási nehézségek nem konkrét stratégiákra utalnak, hiszen további vita tárgya lehet, hogy melyek adaptív és melyek maladaptív stratégiák.

A tanulmány a következő kérdésekre keresi a választ: az érzelemszabályozási nehézségek szorongásra kifejtett hatása megjelenik-e serdülő mintán? Igazolható az a feltevés, hogy a lányok szorongóbbak és nehezebben szabályozzák negatív érzéseiket, mint a fiúk? Illetve mi a nemek szerepe az érzelemszabályozási nehézségek és szorongás kapcsolatában?

Módszer

Résztvevők: 544 gyerek és serdülő, 9 és 12 éves kor között. A résztvevőket Dán állami iskolákból válogatták szülői beleegyezéssel. Minden fiatal folyékonyan beszélt dánul, a szüleik nem számoltak be fejlődési problémáról és közép vagy felső középosztálybeliek voltak.

Eljárás: A tanulmány megkezdése előtt, az iskolák tájékoztatták a szülőket. A kutatás napján a fiatalok szóbeli hozzájárulásukat adták és kitöltötték a tesztcsomagot. A kutatók végig felügyelték az eljárást és segítettek, ha szükség volt rá. A fiatalok bármikor abbahagyhatták a teszt kitöltését, ha mégsem kívántak részt venni a kutatásban. A tesztek felvétele a résztvevők saját iskolájában zajlott.

Mérőeszközök: Minden tesztet adaptálták a dán nyelvre is, fordítás-visszafordítás segítségével.

SCARED-R: Önkitöltős kérdőív, mely különböző DSM-IV-ben megtalálható szorongásos zavar elkülönítésére alkalmas gyerekeknél. Alskálái (a) szeparációs szorongás, (b) pánik zavar, (c) állatokkal kapcsolatos fóbiák, (d) vérfóbia, (e) specifikus szituációkkal kapcsolatos fóbia, (f) szociális fóbia, (g) obszesszív-kompulzív zavar, (h) PTSD és (i) generalizált szorongás. A kérdőív 66 itemet tartalmaz, melyben 3 fokú Likert-skálán kell bejelölni, milyen gyakran érzi a kitöltő (1- soha, 3- gyakran). A szerzők nem nézték külön az alfaktorok eredményeit.

DERS: 41 elemes önkitöltős kérdőív, melyben a résztvevőnek 5 fokú Likert-skálán kell válaszolni (1- szinte soha, 5- szinte mindig). A kérdőív 6 alfaktorból áll: (1) az érzelmi reakciók elfogadhatatlansága, (2) nehézségek a célirányos viselkedés fenntartásában, (3) impulzuskontroll nehézségek, (4) az érzelmi tudatosság hiánya, (5) az érzelemszabályozási stratégiákhoz való csökkent hozzáférés és (6) az érzelmi tisztaság hiánya.

Hiányzó adatok: Eredetileg 693 fiatallal vették fel a teszteket, de 57 esetben a nem meghatározása elmaradt, 59 esetben pedig az életkort nem írták rá a kérdőívekre. A kérdőívek nem megfelelő kitöltése miatt tovább csökkent a minta nagyság. A végső létszám 544 fiatal volt.

Eredmények: Először megvizsgálták a nemek hatását a szorongás és érzelemszabályozási nehézségek pontszámaira. Aztán nézték, hogy az érzelemszabályozási nehézségek előrejelzik-e a szorongást. Végül azt nézték, milyen hatása van a nemnek a szorongás és érzelemszabályozás kapcsolatára.

 Az adatokon egy szempontos varianciaanalízist végeztek. Az eredményekből látszik, hogy a lányok szorongóbbak, mint a fiúk. A lányok összességében több érzelemszabályozási nehézségről számoltak be. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a lányokat az érzelemszabályozó stratégiákhoz való csökkent hozzáférés, az érzelmi reakciók elfogadhatatlansága és az érzelmi tisztaság hiánya jellemzi, míg a fiúknál az érzelmi tudatosság hiánya volt az, amiben jelentősen különböztek a lányoktól. A célirányos viselkedések fenntartásának nehézségeiben nem mutatott különbséget a két nem.

Annak meghatározására, hogy az érzelemszabályozási nehézségek magyarázzák-e a szorongás skálán elért pontokat, többszörös lineáris regresszió analízist futtattak, ahol első lépésben a kort és a nemet vonták be, a másodikban a DERS pontszámait. Az eredmények alapján megállapították, hogy a nem meghatározó a szorongás skálán elért pontok bejóslásában (12%) és ezt tovább növelik a DERS kérdőívben elért eredmények (24%). Az életkornak azonban nincs hatása. A lányok szorongás skálán elért pontjait a DERS pontok nagyobb mértékben jósolják (33%), mint a fiúkét (20%). 

Annak megállapítására, hogy a DERS alfaktorai közül melyek növelik a becslés pontosságát további regresszió analíziseket futtattak. Az alfaktorok közül az érzelemszabályozási stratégiákhoz való csökkent hozzáférés és az érzelmi tisztaság hiánya alfaktotok növelték a becslés mértékét a lányoknál (így 37%-ra nőtt a pontosság), míg az érzelmi reakciók elfogadhatatlansága alfaktor volt jelentős a fiúknál (23%-ra növelve a pontosságot).

Összefoglalás: Jelen tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja a nemek közötti különbséget az érzelemszabályozás zavarai és szorongás kapcsolatában, gyerek és serdülő mintán. Az eredmények alapján elmondható, hogy a nemi különbségek léteznek. A lányok szorongóbbak és nehezebben szabályozzák negatív érzelmeiket, mint a fiúk. Az érzelemszabályozás zavarai a lányoknál a szorongás prediktorai lehetnek, valamint eltérő érzelemszabályozási nehézségek felelősek a szorongásért lányoknál és fiúknál.

Jelen tanulmány is bizonyítja az érzelemszabályozási nehézségek és a szorongás kapcsolatát ezzel segítve a jövőbeli lehetséges intervenciók tervezését például azzal, hogy az ilyen programok a fiatalok érzelemszabályozási képességeit célozzák meg. Azok a kutatások, amelyekben a negatív érzelmek szabályozására fókuszáló terápiát alkalmaztak kimutatták, hogy a terápia után a gyerekeknek kevesebb szorongás tünete volt, fejlettebb érzelemszabályozási képességgel és érzelem felismeréssel rendelkeztek és összességében jobban érezték magukat. A szerzők azt javasolják, hogy az ilyen terápiában a nemi különbségeket is figyelembe kellene venni, így specifikusan azzal a területtel lehetne foglalkozni, ami adott nemnél problémás. 

A felnőttkorban megfigyelt nemek közti különbséget ez a kutatás megerősíti, kiegészítve az elméletet azzal, hogy az érzelemszabályozásban jelentkező különbségek már gyermek és serdülő korban megfigyelhetőek.

A nemek közti különbséget bár több tanulmány is kimutatta, mégis további vizsgálatok szükségesek annak megállapítása érdekében, hogy pontosan mi okozhatja ezt. Egyesek szerint tanult elemek játszanak szerepet, de neurológiai különbségeket is felfedeztek az érzelmek kifejezésében.

Mint azt jelen tanulmány is kimutatta, az érzelemszabályozás zavarai a lányoknál erősebb kapcsolatban vannak a szorongással, mint a fiúknál. Talán azért, mert a lányok gyakrabban kifejezik érzelmeiket, gyakrabban beszélnek róluk, így a negatív érzelmek szabályozása nagyobb hatással van rájuk. A fiúknak ezzel szemben érzelmeik felismerésével vannak problémáik.  Úgy is mondhatjuk, hogy mivel a lányok jobban figyelnek érzéseikre, tisztában vannak érzéseikkel, ezért mindennapi életük során előtérbe kerülnek a negatív érzelmek megélésével és szabályozásával kapcsolatos problémáik, melyek szorongást okozhatnak.

  A cikk végén a szerzők kutatásuk korlátairól is beszámolnak. Az önkitöltős kérdőívek számos előnnyel, de ugyanakkor számos hátránnyal is bírnak. A kitöltés során torzíthat az eredményeken például az, hogy a kitöltőnek mennyire van kedve kitölteni vagy mennyire érti a válaszokat. A jövőben érdemes lehet az érzelemszabályozással és szorongással kapcsolatos kutatásokban önbeszámolókat, interjúkat, családi értékeléseket valamint viselkedési és fiziológiai méréseket is alkalmazni a pontosabb adatok érdekében. Figyelembe kell venni továbbá, hogy jelen kutatás azonos szociális hátterű gyerekeket és serdülőket hasonlított össze és keresztmetszeti adatokat adott. Longitudinális vizsgálat a nemek közötti eltérések további megértését segítheti.