Gyermekkori  elhízás: Randomizált  kontroll vizsgálat a MEND programra

Sacher, P.M., Kolotourou, M., Chadwick, P.M., Cole, T.J., Lawson, M.S.,Lucas, A., Singhal,A. (2010). Randomized Controlled Trial of the MEND Program: A Family-based Community Intervention for Childhood Obesity, Obesity Journal Volume 18 Supplement 1 62-68.p.

Az összefoglalót készítette: Bálint Barbara

A választott program a gyermekkori elhízás csökkentésére irányul. A program elnevezése (MEND program) a Mind, Exercise, Nutrition, Do it rövidítésből származik.

 Bevezetés A kutatás létjogosultságát a gyermekkori elhízás tendenciaszerű növekedése adja, ami így közegészségügyre jelentős feladatokat ró. A nemzetközi ajánlásokkal párhuzamosan a gyermekkori elhízást, mint családi problémát kell kezelni, mely magába foglalja az egészséges táplálkozással kapcsolatos edukációt, a megfelelő viselkedési változásokat, és természetesen a rendszeres testmozgást.

 Módszerek A jelenlegi tanulmány 2005 és 2007 között Londonban lefolytatott kutatás eredményeit mutatta be. A kutatásba olyan 8-12 éves gyerekeket kapcsoltak be (összesen 116 főt: 60 főt a programba, 56 főt a kontroll csoportba soroltak véletlenszerűen), akik még nem vettek részt ilyen programban, BMI indexük meghaladta a 98%-ot, nem volt egyéb klinikai problémájuk, nem korlátozottak mozgásban és legalább egy szülő, támogató hajlandó volt csatlakozni a programhoz.

 A 6 hónapos intervenció része volt a 9 hetes MEND program is, melyet 12 hetes ingyenes uszoda bérlet követett a családok részére.

 A MEND program egy integrált, több komponensű egészségfejlesztő program, mely mind a táplálkozás, mind a sport területén a megfelelő tudományterületek elvein nyugszik. Az alapja, hogy három területen vezesse végig a családokat: oktatás, módszerek kialakítása, a motiváció növelése.

 A program során hetente kétszer kora délután 2 órás foglalkozás zajlik 9 héten át, ahol 2 programvezető és egy asszisztens irányításával 8-15 gyerek és az őt segítő szülő vesz részt, részben az iskolában, részben a megfelelő szabadidőközpontban. A 9 hét felépítése a következő: bemutatkozás, 8 alkalom a viselkedésváltozásra fókuszál, majd megint 8 a táplálkozással kapcsolatos ismeretekre, majd ezt követi 16 alkalom, ahol a fizikai aktivitásé a főszerep. A program után következik a 12 hetes ingyenes uszodai bérlet a családok számára.

 A táplálkozással kapcsolatos alkalmak során az egészséges étkezéssel kapcsolatban kapnak ötleteket, részt vesznek közös bevásárló körúton, tanácsokat kapnak az ételek megfelelő elkészítésével kapcsolatban is.

A testmozgás részben főleg vízben végzett torna szerepel az elhízott gyerekek részére.

 Kimeneti változóként több egészségügyi és pszichológiai paramétert alkalmaztak: BMI, test-zsír százalék, folyadékháztartás, derékbőség, kardiovaszkuláris állapotfelmérés, fizikai aktivitás szintje, önbecsülés mértéke, SES.

 Megkülönböztettek elsődleges és másodlagos eredményeket: előbbi a derékbőség változása, utóbbi a BMI és a test-zsír százalék változása volt.

 Eredmények

A megfelelő statisztikai próbák elvégzése után azt az eredményt kapták, hogy a BMI index szignifikánsan alacsonyabb lett a programban részt vevőknél a kontroll csoporthoz képest, átlagosan 4,1 cm-rel nagyobb csökkenés mutatkozott a derékbőségben (ami azért is nagyon fontos eredmény, mert a felnőttek körében a mortalitás rizikóját 20 %-kal növeli a nagy derékbőség), és majdnem 2 %-os különbség a testtömeg-index esetében. Hasonlóan pozitív eredményt kaptak az önbecsülés, a fizikai aktivitás szintjének, illetve a kardiovaszkuláris paraméterek tekintetében.

 Szignifikáns különbséget a nemek kapcsán nem kaptak.

 A derékbőség csökkentésének a fiatalok körében a klinikai jelentősége még nem ismert, de ennek monitorozása mindenképpen jótékony hatású a különböző fogyókúrás programok számára, illetve tagadhatatlanul káros a felesleges has tájéki zsír felhalmozódás a szív és érrendszeri megbetegedésekre nézve.

 A BMI indexben történt változás s kontroll és a kísérleti csoport között nem hozott akkora eredményt, mint a hasonló témával foglalkozó más tanulmányok (itt 1,2 kg/m2, míg máshol 3,1 kg/m2 különbséget publikáltak a kontroll és a kísérleti csoport között).

Összegzés

A MEND programban részt vevő gyerekek körében a program végén a következő jótékony hatásokat tapasztalták: fizikailag aktívabbak voltak, csökkentették az ülőmunkájukat, csökkent a vérnyomásuk, s a kardiovaszkuláris rizikójuk is csökkent, összességében csökkentette a félelmeiket a testsúly-csökkentő programokkal kapcsolatban.

 Mint minden ilyen típusú program esetében kritikus az eredmények fenntarthatósága. Jelen program kapcsán végeztek egy után követést a program megkezdését követő 12. hónapban, amikor is nagyon kedvező eredményeket kaptak: a mért paraméterek további csökkenéseket értek el. A legszembetűnőbb kedvező változás talán az életminőségben, a fitness-hez való attitűdben érték el, ami többféle pszichológiai mutató (mint például önbecsülés) kedvező változását implikálta.

 A program erősségének lehet tekinteni, hogy minden a programot elkezdő gyerek és szülő végigcsinálta a program állomásait, összességében véve a MEND egy elfogadható, tolerálható beavatkozásnak minősült általuk.

 Mindezek mellett a hiányosságait is számba kell venni a kísérletnek. Érdemes lett volna többféle paraméterét is számba venni a derékbőség mellett, valamint hosszabb után követést is beiktatni (ez egyébként a mai napig az összes ilyen kutatás problémája).

 Összefoglalva elmondható, hogy a MEND program hatásos volt az elhízás ellen a 9 hónappal későbbi mérésnek megfelelően. Pontosabban, ez a program a kevesek egyike, mely megfelel a szakértői ajánlásoknak és beépíthető az egészségügyi alapellátásba. Az eredmények alapján a MEND program biztató intervenciónak mutatkozott, ami segíthet kezelni a fiatalok körében a növekvő elhízási problémákat.