Jóga a falászavar kezelésében:
egy előzetes tanulmány
Mclver,
S., O’Halloran, P., McGartland, Michael (2009). Yoga as a treatment for binge
eating disorder: A preliminary study. Complementary
Therapies in Medicine, 17, 196-202
Az összefoglalót készítette: Böőr Petra
A
tanulmány célkitűzése, hogy megvizsgálja a hatásosságát egy 12 hetes jóga
programnak a falászavar súlyosságának csökkentése céljából. Random módon sorolták be a résztvevőket egy
jógagyakorló (n=45) és egy kontrol (n=45) csoportba. A mintát 25 és 63 év
közötti nők alkották, akiket a falászavar kritériumaival diagnosztizáltak és a
testtömeg-indexük 25-nél magasabb értéket képviselt. A vizsgálat során a Binge
Eating Scale (BES), az International Physical Activity Questionnaire (IPAQ)
kérdőíveket vették fel, illetve megérték a testtömeg-indexüket (BMI), a derék-
és csípőméretüket. Konklúzióként azt vonták le, hogy a formális hetenkénti jóga
alkalmakkal összefüggésben az otthoni jóga gyakorlások potencionálisan
hatékonyak a falászavar kezelésében.
Bevezetés
A falászavar számos kritériummal jellemezhető,
mely magába foglalja a nagyobb mennyiségű étel fogyasztását, a kontroll érzés
hiányának kíséretében.
Klinikai, közösségi és populáción mért
tanulmányok bizonyítják, hogy a falászavar együtt jár a túlsúllyal és az
elhízás kialakulásával. A falászavart általában kognitív viselkedésterápiával,
interperszonális terápiával vagy étrenden alapuló súlycsökkentő terápiával
közelítették meg. És bár figyelemre méltó hatása lehet a kognitív
viselkedésterápiának és az interperszonális terápiáknak, valójában a betegek
közel felének nem hoz eredményt. Továbbá az étrendváltozáson alapuló terápiával
nagy sikereket lehet elérni súlycsökkentés terén, de nyilvánvaló, hogy ezek a
megközelítések csak rövidtávon hoznak sikert.
Az alternatív stratégiák fejlesztésének egy
bizonyos területe, a holisztikus megközelítés pozitívan befolyásolhatja a
falászavar komplex természetének a fiziológiai és pszichológiai megbetegedések
társulását. Valóban, bíztató bizonyíték merült fel a meditáción alapuló
terápiákat illetően a falászavar kezelésében, beleértve a tudatos étkezést. Míg
az étrenden alapuló kezelésekre vonatkozó kutatások széles körben elterjedtek,
addig csupán néhány tanulmány állapított meg jelentős eredményeket a kiegészítő
módszerek terén, úgymint a fizikai aktivitásban történő változás hatása.
A jóga egy meditáción alapuló mód, de tovább is
viszi a gyógyászati modellt egy lépéssel, mely könnyen alkalmazható a túlsúlyos
és elhízott populációban. Alkalomadtán a jóga egy széles körben alkalmazott
terápiás módszer, fizikai és pszichológiai körülmények tekintetében. A jógát,
mint terminust, ebben a tanulmányban a legtágabb értelemben értik, beleértve az
összes jelentősebb megközelítést és útvonalat, ami alakítja az önfegyelmet,
úgymint a hatha jóga, tükrözve Gowans által biztosított pedagógiai keretet.
A jóga tipikusan magába foglalja a koncentrációs
és meditációs gyakorlatokat, a fizikális tudatosságot és mozgást, úgymint a
légzés tudatosítását; lehetséges, hogy a jógának pozitív hatása van a
maladaptív étkezési szokásokra, melyek az evési kényszerrel kapcsolódnak össze.
Például beszámoltak arról, hogy a jóga javította az étkezési attitűdöket egy
kohorsz vizsgálatban az étkezési zavarok körében. A kutatásban nem tértek ki
arra, hogy egy jóga alapú programnak milyen hatásai lehetnek a falászavar
kezelésében egy közösségi alapú felnőtt mintán vizsgálva. Ezért egy
randomizált, 12 hetes jóga fókuszú programban vetették össze a falászavarra és
a fizikai aktivitásra történő hatását két csoportot kialakítva: egy
jógagyakorló és egy kontrol csoportot. A mintát túlsúlyos és elhízott nők
alkották. Mivel a jóga segíti a flexibilitást, az ízületek karbantartását és a
teljes körű mozgást, így a kutatókat az is érdekelte, hogy a jógagyakorlás
növeli-e a fizikai aktivitást a résztvevők körében. Tehát a falászavar
súlyossága és a fizikai aktivitás lett az elsődleges mérési szempont. A
másodlagos mérések pedig antropometriai adatokat tartalmaznak, úgy mint a
testtömeg-index, derék- és csípőméret változásai.
Módszer
A közösségi-alapú minta olyan elhízott és
túlsúlyos nőkből állt, akik falászavarral is küzdöttek. Külvárosi újság-
illetve rádióhirdetésekre jelentkezhettek a résztvevő ők 2005 augusztusa és
2006 májusa között, mivelhogy a nők hajlamosabbak a nagyobb mértékű elhízásra
és a falászavarra. A vizsgálatot 90 fővel kezdték, de a kutatás során 21 fő kilépett
a vizsgálatból. A résztvevők 84%-a ausztrál, 16%-a európai származású volt. Az
összes résztvevő rendelkezett középiskolai végzettséggel, 20 fő főiskolai
végzettséggel, 2 fő a vizsgálat során járt főiskolára.
A vizsgálatban résztvevő nők testtömeg-index
értéke 25-nél magasabb volt, életkoruk 25 és 65 év között volt és 20 pontnál
magasabb értéket értek el a BES mérőeszközön. A jelentkezők közül, akik
rendszeresen jógáztak, terhesek voltak vagy szoptattak, illetve akiket egy
testsúlycsökkentő klinikán kezeltek, nem vehettek be a programba. A
résztvevőket vizsgálták a szociálisan kívánatos válaszok adására való hajlam
tükrében is. A kutatás az egyetemi etikai bizottság jóváhagyásával indult el,
és a résztvevőktől informált beleegyezést szereztek.
Mérési eszközök
Binge Eating Scale (BES) egy valid és megbízható
önjellemző kérdőív, mely a falászavar súlyosságának felmérésére alkalmas. A
kérdőív 16 tételből áll, melyet 0-3 pontig lehet értékelni, önmagunkra
vonatkoztatva; a magasabb pontszám (>27) jelenti a falászavar súlyosságát.
Erős pszichometriai validitással bír.
The short (7-day) form of the International
Physical Activity Questionnaire (IPAQ) három szintet állapít meg a fizikai
aktivitás terén: elégtelen aktivitás, kellő mértékű illetve magas mértékű
aktivitás. Hét tételből áll, olyan kérdéseket tartalmaz, mint: „Az elmúlt 7
napban hány alkalommal sétált egyhuzamban legalább 10 percet? ”. Ezeken kívül megmérték a résztvevők BMI
értékét, derék- és csípő méretét is. Végül felvették a vizsgálati személyekkel
a Lie Scale from Form A of The Eysenck Personality Inventory tesztet, mely
során igen/nem kérdésekre kell válaszolni. A teszt alkalmas arra, hogy
kiszűrjék a szociális kívánatosságra való válaszkészséget.
A jógagyakorlások
Azok a vizsgálati személyek, akik a kontroll
csoportba tartoztak, a végső felmérés után szintén részt vehettek a 12 hetes
jóga programban. A jóga csoport tagjai 12 héten keresztül hetente egy 60 perces
alkalommal jógáztak. A résztvevők választhattak két különböző környezet között,
hogy hol szeretnének gyakorolni: egy belvárosi munkahely és egy külvárosi
fitnesz központ között. A 60 perces alkalmak során légzésszabályozást, hatha
jógát és mély relaxációt gyakoroltak. Az elsődleges cél viszont a résztvevők
bátorítása volt, az otthon történő gyakorlás iránt: a fizikális tudatosság
növelésére a mozgások és a nyugalom mentén, továbbá a tudatos légzés és a
koncentrációs-meditáció gyakorlására. Az utóbbi tárgykörébe tartozott a tudatos
étkezésre vonatkozó instrukciók meditációja. Ilyen instrukciók voltak például
tudatosítani az egyéni és specifikus étkezési szokásokat, az étkezés
gyorsaságának és az elfogyasztandó étel mennyiségének csökkentése, és a zavaró
tényezők kiiktatása (például televízió nézés, olvasás evés közben). A
résztvevőknek megmutatták a testtartások, légzési technikák, meditálások
elvégzésének helyes módját és egy CD-t is kaptak, melyen 30 perces videók
voltak ezekről a gyakorlatokról és kivitelezésük módjairól. Heti minimum 5
alkalom volt a javasolt az otthoni gyakorlásra.
Eredmények
A két szempontos ismételt méréses
varianciaanalízis (ANOVA) összefüggésben a Tukey-féle post hoc analízissel azt
mutatja, hogy míg a várólistás csoport átlag értékei a vizsgálat előtt és után
változatlanok maradtak, addig a jógagyakorló csoport tagjai falászavar
értékeiben szignifikáns csökkenés történt. Továbbá a fizikai aktivitás terén se
mutatkozott változás a kontroll csoportnál, a jógagyakorló csoport esetében
viszont szignifikánsan nőtt az általános fizikai aktivitás a vizsgálat után. Ez
a változás 3 hónappal később is fent maradt, bár nem volt szignifikáns az
eredmény. A BMI érték, a derék- és csípőméret vonatkozásában szignifikáns
csökkenés mutatkozott a jógagyakorló csoport tagjai körében, míg a kontroll
csoport esetében nem volt szignifikáns csökkenés ezekben az értékekben.
Diszkusszió
A jógagyakorló csoport esetében az önjellemzés
alapján nagymértékű és szignifikáns csökkenés következett be a falászavar
mértékében. Emellett a fizikai aktivitás terén nagymértékű növekedésről
számoltak be a résztvevők. Ezek a változások 3 hónap múlva is fennmaradtak a
jóga csoport tagjainál.
Ezek változások együtt jártak szignifikáns BMI,
derék- és csípőméret csökkenéssel, bár ez kismértékűnek tekinthető
Jelen tanulmány megmutatta, hogy potencionálisan
jelentős javulást lehet elérni a BES pontszámok terén azzal, hogy a jógára,
mint módszerre helyezte a hangsúlyt a program. Sikeressége (64%) összevethető a
pszichológiai (66%) és az étrendváltoztatáson alapuló (57%) programok sikerességével.
Ezek az eredmények biztatóak, ugyanis azt
sugallják, hogy ezek a változások magukban hordozzák a pszichológiai és
mentális jóllét növekedését, fejlesztheti a pozitív viszonyt a saját testtel és
elősegítheti az általános egészséges életmódot. Továbbá mivel ez egy otthon is
végezhető módszer, nagyon költséghatékony és könnyedén kivitelezhető.
Összegezve ez egy hasznos tanulmány a falászavar
és a túlsúllyal való sikeres megküzdés tekintetében. Ugyanakkor fontos
megemlíteni, hogy a további sikerek eléréséhez szükséges lenne nagyobb
vizsgálatok végzése, melyek magukba foglalnák a társadalmi összehasonlítást
illetve a hosszabb utánkövetéses méréseket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése