A tervezett viselkedés elméletének használata a roham ivás megértésében: A beavatkozások fejlesztésében fontos szerepet játszó hiedelmek

French, D.   & Cooke, R. (2012). Using the theory of planned behaviour to understand binge drinking: The importance of beliefs for developing interventions. British Journal of Health Psychology, 17, 1–17

Az összefoglalót készítette: Szabó Anna

Bevezetés

A cikk, amelyet ismertetek jelen dolgozat kereteiben, a British Journal of Health Psychology 2012/17. számában jelent meg Using the theory of planned behaviour to understand binge drinking: The importance of beliefs for developing interventions címen. Az általam választott egészsépszichológiai tárgyú cikk a kurzuson belül, a serdülőkor egészségpszichológiája témakörhöz kapcsolódik. A vizsgálat tanulók körében a binge drinking-el, vagyis a ’roham ivás’ jelenségével kapcsolatos hiedelmeikre irányult. A kutatási kérdésben arra kerestek választ, hogy az előzetes kiemelkedő hiedelmek a binge drinking-el kapcsolatban, mennyire jelzik előre az este folyamán kivitelezett viselkedést.

Az alkoholfogyasztás egyike a megelőzhető halálesetek vezető indokainak a nyugati társadalmakban, valamint összefüggésbe hozható közlekedési balesetekkel, más sérülésekkel, krónikus betegségekkel, szociális problémákkal. Több brit kutatás is igazolta a fiatalok körében megnyilvánuló túlzott alkoholfogyasztást. Az ilyen mértékű fogyasztásnak pedig következménye lehet alkoholmérgezés, balesetek, sérülések, rákos megbetegedések, agykárosodás, stroke, bűncselekmények. Ezért is fontos megérteni a binge drinking mögött húzódó befolyásoló tényezőket. Egy bevált elmélet, az úgy nevezett tervezett viselkedés elmélete, mely szerint a viselkedés előre jelezhető a viselkedésre irányuló szándék és az észlelt viselkedési kontroll függvényében. A szándékot befolyásolják a szubjektív normák, attitűdök és a viselkedés kimenetelét illető hiedelmek. Több vizsgálat is bebizonyította, hogy még ha eltérő egységként is értelmezik a túlzott ivást a különféle kutatásokban, a tervezett viselkedés jó bejóslója az alkoholfogyasztás mértékének. a tanulók körében. A hiedelmek olyan meghatározó szerepet játszanak a viselkedés befolyásolásában, hogy a viselkedés megváltozásának feltétele, hogy a személy hiedelmei módosuljanak.

A vizsgálat idői kerete szerint longitudinális, tekintve, hogy több mint egy estét vettek figyelembe. Általánosságban ugyanis elmondható, hogy a binge drinking a fiatalok körében heti rendszerességgel fordul elő. A felmérést egy bárban végezték, ezzel is növelve az ökológiai validitást.

A kutatás 3 alapvető célja:

-         Azonosítani a tanulói mintában egyénileg legkiemelkedőbb hiedelmeket a binge drinking-el kapcsolatban

-         Megvizsgálni, hogy vajon mely hiedelmek bizonyulnak az aznap esti alkoholfogyasztásra (binge, vagy tényleges) vonatkozó viselkedésben bejóslónak

-         Megvizsgálni, hogy mely strukturált tervezett viselkedés jósolja be a roham és a tényleges ivási viselkedés szándékát az este folyamán

Módszerek

A résztvevők az Egyesült Királyságban, a birmingham-i Egyetem bárjában csoportosultak. 221 vizsgálati személyből végül 192 vett ténylegesen részt a kutatásban 96 férfi és 96 nő. 192 tanulóból 181 válaszolt a második kérdőívre is. Az etikai engedélyezést követően a résztvevőket az egyetemisták közül választották ki. Az bizonyult alkalmasnak, aki aznap még nem fogyasztott alkoholt, az este elején és végén is kitöltötte a vonatkozó kérdőívet, valamint aki nem vett részt az előző este is. Írásos és verbális tájékoztatásban egyaránt részesültek.

A binge drinking definíciója jelen tanulmányban férfiak részére 10,5, nők részére pedig 7 egység elfogyasztott alkoholt jelentett. A résztvevőknek bemutattak egy listát, amelyen általános alkoholos italok voltak a tartalmazott egység szerint részletezve és ezek közül kellett meghatározni, hogy miből mennyit fogyasztanak egy tipikus héten és az elmúlt héten. A  hiedelmek felmérésének érdekében ezen mennyiség várt előnyeiről és hátrányairól kérdezték őket. A normával kapcsolatos hiedelmek tekintetében pedig az ezt elfogadó, és ezt a viselkedést elutasító csoportokat kellett megfogalmazniuk. Kontroll tényezőként pedig arra kérdeztek rá, mely faktorok segítik és melyek nehezítik ennek a mennyiségnek az elfogyasztását. Az első kérdőív tehát attitűdöket, normákat stb. mért fel, míg a második kérdőívben az elfogyasztott alkohol mennyiségéről és fajtájáról kellett beszámolniuk a vizsgálati személyeknek.

30 kérdőívet véletlenszerűen kiválasztottak, hogy megalkossák a 8 kérdéshez használatos kódolási keretet. Független mintás t-próbát végeztek a kapott átlagokkal, pl: a szándék és a viselkedés közötti differencia az egyes hiedelmek jelenlétében, vagy jelenlétének hiányában.

Eredmények

A minta 72% számolt be arról, hogy a kutatás előtti héten is „roham ivott”. A leggyakrabban említett előnye a szórakozás/élvezet volt, melyet több mint a fele résztvevő említett. A leggyakrabban megfogalmazott hátrány, melyet nem kedvelnek a binge drinking-ben  a másnaposság volt, amelyet 68,3%-uk említett. 122-en mondták a barátokat annak a csoportnak, amely elfogadó attitűdöt tanúsít ezzel a viselkedéssel szemben. 114-en egyeztek meg abban, hogy a legkevésbé családjuk fogadná el ezt a jelenséget. Több mint 50%-uk az elegendő pénzt fogalmazta meg annak a faktornak, amely egyszerűsítené ennek a viselkedésnek a kivitelezését, fordítva pedig a pénzhiány nehezítené. A válaszolók hiedelmei közé tartozott tehát a szocabilitás növekedése, a szórakozás, és akiknél ezek merültek fel, magasabb pontot értek el a szándék skálán. Sokkal több egységet fogyasztottak azok, akiknek az előnyök között nem szerepelt a nyugodtság, a szándéknál viszont szerepelt a berúgásra való késztetés. Akik a szórakozást, szociabilitást előnyként emelték ki, ők pozitívabban álltak a binge drinking-hez, valamint többet is ittak azoknál, akik semmilyen, vagy csak kevés előnyt tudtak említeni. Akik a legkevésbé elfogadó csoportnak a barátaikat, családjukat írták, magasabb pontot értek el a szubjektív normák skáláján. Szignifikánsan többet ittak, akik elfogadó csoportnak a sporttársakat, nem elfogadónak pedig a családot jelölték meg. Ugyancsak szignifikánsan nagyobb mennyiségben fogyasztottak, akik könnyítésnek élték meg az ivós játékokat, az ünneplést, a jó környezetet és ők magasabb tervezett viselkedés pontszámot is értek el.

A 7 db, szándékkal szignifikánsan összefüggő hiedelemből 2 erősen bejósolta a roham ivásra való szándékot: a barátok elfogadói attitűdje és a pénzhiány okozta nehézség. 5 hiedelem pedig szignifikánsan összefüggött a több elfogyasztott alkoholmennyiséggel: aki a berúgást jó érzésnek mondta, a sporttársak elfogadása, és aki szerint az ünneplés, a játékok, és a környezet előnyösen segíti a binge drinking-et.

Diszkusszió

Jelen tanulmányból látható, hogy mind a binge drinking-gel kapcsolatos attitűd, mind a szubjektív normák bejóslói a szándéknak, ami erősen befolyásolja a viselkedést magát. Ez a kutatás nem talált összefüggést a tervezett viselkedés és a binge drinking gyakorisága között, azonban ez elképzelhető, hogy a tervezett viselkedés mérésének alacsony konzisztenciájával, vagy a bárban az alkoholfogyasztásuk kontrolljáról kérdezett tanulók által kialakult plafon hatástól. Bár korábbi kutatások mutattak ki kapcsolatot e kettő között, azonban ott nem vizsgálták személyre szabottan a hiedelmeket. Jelen tanulmány azt javasolja intervencióként, hogy azt az attitűdbeli változást lenne érdemes szorgalmazni, csökkenteni jelentőségét, hogy a berúgás nem feltétlenül egy élvezetes kimenetel, vagy cél. Továbbá az olyan szubjektív normák erősségét redukálni, minthogy a sporttársak elfogadóak ezzel a tevékenységgel szemben. Intervenció lehet még, hogy a tervezett viselkedés erősítése érdekében az ünneplések binge drinking nélküli megküzdését emelik ki. Elkövetkezendő kutatások témája lehet, hogy mely intervenció bizonyul a legalkalmasabbnak a binge drinking redukálásában.