Kakaó-, kávé-, teafogyasztás és a kardiovaszkuláris zavarok kockázata

Castelnuovo, A., Giuseppe, R., Iacoviello, L., Gaetano, G. (2012). Consumption of cocoa, tea and coffee and risk of cardiovascular disease. In: Journal of Internal Medicine, 20. (pp: 15-25).

Az összefoglalót készítette: Rieger Alíz

Bevezetés

Napjainkban a kardiovaszkuláris megbetegedés a legelterjedtebb halálozási ok a világon, melyhez a dohányzás, a fizikai inaktivitás, a táplálkozási szokások és a stressz mind hozzájárulnak. Étkezési szokásaink megváltoztatása a szív-érrendszeri megbetegedések elterjedésének ugrásszerű növekedéséhez vezethet és vezetett. Az antitrombotikus diéta jelentős szerepet játszik a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében, így a szakemberek tradicionálisan gyümölcsben és zöldségben gazdag táplálkozást javasolnak, azok polifenol- és flavonoidtartalma miatt. (A polifenolok és flavonoidok antioxdidáns hatásúak, így hozzájárulnak a szervezetben zajló oxidatív folyamatok gátlásához.) Az általánosan ajánlottakon túl azonban a természet több olyan étellel is megajándékozott bennünket, amik gazdagok ezen anyagokban; ilyen a kakaó, a kávé és a (zöld) tea is. A cikk ezen világszerte elterjedt élvezeti cikkek jótékony hatását vizsgálja a szakirodalom áttekintésével.

Kakaó

A kakaó az utóbbi években egyre jelentősebb figyelmet kap a tudományos életben annak ellenére, hogy hétköznapjainkba már évszázadok óta belopta magát. Magas polifenol tartalma miatt csökkenti a szív-érrendszeri betegségek kockázatát, fő metilxantinjának a teobrominnak köszönhetően pedig izomlazító és vízhajtó hatású, ill. segíti a lipidek lebontását az emésztőszervrendszerben. Flavonoid tartalma magasabb, mint a teáé, vagy a vörösboré, így nagyban hozzájárulhat a szervezet antioxidánsműködésének maximalizálásához. A kakaó hatása függ a belőle készült csokoládé minőségétől, ugyanis a tejcsokiban lévő protein megkötik a kakaó polifenolát, így csökkentve annak antioxidáns hatását, míg a fekete csokoládé esetében ez fennmarad.

Kakaó mint gyulladáscsökkentő

Számos vizsgálat kimutatta, hogy akik rendszeresen fogyasztanak fekete csokoládét, kevesebb C-reaktív protein található a szervezetükben, ami jellegzetesen gyulladásos folyamatok alatt jelenik meg a vérben. Ez a hatás a flavonoid gyulladáscsökkentő hatásának köszönhető.

Kakaó és a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázata

Biológiai kutatások (in vito és in vitro) bizonyítják, hogy a polifenolban és flavonoidban gazdag táplálkozás csökkenti a vérnyomást, így azok, akik hosszú távon rendszeresen fogyasztanak fekete csokoládét, alacsonyabb a vérnyomásuk, mint a nem rendszeres fogyasztóknak, így megelőzve a szív-érrendszeri problémákat.

Epidemiológiai adatok

A flavonoid, bármely forrásból származzék is, véd a kardiovaszkuláris zavarok kialakulása ellen. A flavonoidot rendszeresen fogyasztók között kisebb a mortalitás, s ez vonatkozik mind a szívkoszorúér zavarokra, mind a sztrókra.

Kávé

A tea mellett a kávé a legszélesebb körben elterjedt ital a világon, szinte bármely kultúrában megtaláljuk mint élvezeti cikket, koffeintartalmát pedig előszeretettel használjuk szervezetünk serkentésére. Leggyakrabban emlegetett összetevője (és fő metilxantinja), a koffein mellett tartalmaz fenolokat, B3 vitamint, magnéziumot, káliumot, és rostot, melyek az emberi szervezetre pozitív és negatív hatással is lehetnek. Nem lehet elmenni a kávé és a szív-érrendszeri zavarok közötti vitatott kapcsolat mellett, melyet részletesen is fogunk még tárgyalni. Antioxidáns hatású összetevői, és kiterjedt fogyasztása révén az egyik legjelentősebb antioxidánsfelelős lehet szervezetünkben, azonban fontos megjegyezni a kávébab koleszterinszint növelő hatását, melyet jelentősen csökkent a papírfilter használata főzés alatt.

Kávé és a kardiovaszkuláris megbetegedések – negatív aspektus

A koffein mint összekötő kapocs a kardiovaszkuláris zavarok és a kávé között, hatással lehet a vérnyomásra, az erek ellenállásának csökkenésére, az artériák merevségére, az epinefrin és norepinefrin aktivitásra és kedvezőtlenül hat az endotéliumok működésére, mely a vérnyomás, a véralvadás, és gyulladás szabályozásában játszik szerepet. Összefüggésbe hozzák ezeken felül az egyes sejtek vagy egész szervek vérellátási zavarával, az isémiával is. Összességében a kávé, főként a főzött kávé növeli a lipid koncentrátumot és a homociszteintartalmat a vérben, ami jellegzetesen a szív-érrendszeri betegségek előfordulásának emelkedett kockázatával jár.

Kávé és a kardiovaszkuláris megbetegedések – pozitív aspektus

A koffein ugyanakkor jó hatással van a 2-es típusú diabétesz millitusra, vagyis a nem inzulinfüggő diabéteszre (melyet a különböző szénhidrátok túlzott bevitele okoz), és hosszú távon nincs összefüggésben a magas vérnyomással. A koffein növeli az átfolyás okozta értágulatot és csökkenti a vérben a C-relatív proteint.

Epidemiológiai adatok

Korai kutatások metaanalízise szerint a kávéfogyasztás nincs szignifikáns összefüggésben a kardiovaszkuláris zavar megnövekedett kockázatával, sőt, napi 1-4 csésze kávé bevitele kifejezetten csökkenti azt. Újabb kutatások ezzel párhuzamosan kimutatták, hogy a kávéfogyasztás negatív összességében van a halálozással, melyet a kardiovaszkuláris betegségek okozta halálesetek magas aránya miatt valamely ezzel összefüggő moderátor változónak tulajdonítanak. Mindezzel ellentétben a rendszeres kávéfogyasztás ülő életmóddal társulva növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulási kockázatát, épp úgy, ahogy a 10 csészénél több napi bevitel.

Mára már tudjuk, hogy a kávé befolyása több változótól is függ; elsősorban attól, hogy hogyan készítjük el az italt: a főzött kávé negatív hatását több kutatás is kimutatta a filteressel ellentétben, ugyanis a papírfilter több koleszterinszint növelő összetevőt kiszűr. A másik fontos változó a mennyiség, de az ideális napi bevitelt illetőleg megoszlanak a vélemények és a kutatási eredmények. Mindenesetre a kávé kettős hatásának magyarázatára kezd elfogadottá válni egy J-alakú összefüggés a mennyiség és a szív-érrendszeri betegségek kockázata között. Úgy képzeljük ezt el, hogy a mennyiség növelésével először egy kisebb kockázatcsökkenés jelenik meg, majd további növelésével ugrásserűen megnő a kockázat (hasonló összefüggést figyeltek meg például az alkoholfogyasztás kapcsán is).

Tea

A teában található flavonoid a katekin, mely antioxidáns tulajdonságainak köszönhetően lassítja a lipoproteinek oxidációját, közbenjár az erek gyulladásának és az érelmeszesedés megelőzésében, így jelentős hatást gyakorolhat a kardiovaszkuláris zavarok megelőzésében. Fontos kitérni arra, hogy a zöld tea szemben a feketével jelentősebb jótékony hatással bír, ugyanis előbbi katekintartalma 80-90%, míg utóbbié pusztán 20-30%.

Tea és a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázata

A teafogyasztás nem függ össze a vérnyomással és a koleszterinszinttel. A fekete tea talán legmeghatározóbb jótékony hatását mégis a szív-érrendszerre fejti ki, ugyanis meggátolja a vérlemezkék felhalmozódását, így megelőzheti vérrög kialakulását. Ez nem kifejezetten erős hatás, de a tea elterjedtsége és hozzáférhetősége miatt népegészségügyileg meghatározó lehet.

Tea és cerebrovaszkuláris zavarok

A kutatások erős negatív kapcsolatot találtak a zöldteafogyasztás és a halálozás között. Ez az eredmény még jelentősebb a sztrók esetén, melynek morbiditása és mortalitása is alacsonyabb volt a tea rendszeres élvezői között.

Epidemiológiai adatok

Napi 3-6 csésze tea elfogyasztása csökkenti mind a kardiovaszkuláris zavarok előfordulását, mind mortalitását, ráadásul segíthet az isémiás szívelégtelenség és a szívinfarktus kockázatnak csökkentésében is. Úgy tűnik összességében, hogy a fekete tea pozitív hatása a szívműködés zavaraira és a vérlemezkék felhalmozódásának megakadályozására korlátozódik, míg a zöld tea szélesebb körben fejti ki kedvező hatását.

Összefoglalás

A cikk számos kutatást és metaanalízist áttekintve összegzi kedvelt élvezeti cikkeink, a kávé, a tea és a kakaó szakirodalmát, s így jut arra a következtetésre, hogy egészségünk megőrzésében és a szív-érrendszeri zavarok megelőzésében nem pusztán a tradicionális gyümölcsben, ill. zöldségben gazdag táplálkozás segíthet, hanem szerepet vállalhatnak benne gyakran bűnösnek vélt szenvedélyeink is. Egy csésze forró, gőzölgő kávé, egy bögre erős, ízletes tea és a roppanó-olvadó fekete csokoládé tehát nem csak azért vonz minket annyira, hogy bűnbe ejtsen; csábításukhoz hozzájárulhat azok antioxidáns hatású polifenol- és flavonoidtartalma, melyek részt vállalnak a kardiovaszkuláris zavarok kockázatának csökkentésében.

Külön pozitívuma a cikknek, hogy tisztázottabb biológiai in vitro és in vivo adatokat is közöl az elmaradhatatlan, bár olykor néha ellentmondásos epidemiológiai eredmények mellett, így közelről és távolról is megszemlélhetjük a hatásokat.

Végeredményként azt mondhatjuk, tessék csak fogyasztani ezen igencsak élvezetes cikkeket, tehát igyunk bátran kávét, együnk csokoládét, feketét, és igyunk teát, egy szempontot szem előtt tartva: mértékkel!