2012. december 11., kedd


A munka világa felé: a mentális egészséget és az alapképzés utáni átmenetet megcélzó intervenció hatásai a finn iskolarendszerben

Vouri, J., Koivisto, P., Mutanen, P., Jokisaari, M., Salmela-Aro, K. (2008): Towards Working Life: Effects of an intervention on mental health and transition to post-basic education.  Journal of Vocational Behavior 72. 67–80

Készítette: Pálfy Réka

Bevezetés
A gyorsan változó munkaerőpiac világában a tanulmányok és egyéni karrier kezelése szükségessé teszi a megfelelő oktatást, s folyton fejlődő professzionális készségek meglétét. Sok fiatal nehézséget tapasztal a reális karrier tervek kialakításánál, mivel nem kapják meg az elégséges útmutatást, információt a karrier, vagy a tanulmányok megválasztására vonatkozóan. Azoknál a serdülőknél, akik gyenge tanulmányi eredményekkel rendelkeznek, s lemorzsolódnak, megnő a kockázata az alacsony minőségű foglalkoztatásnak, alulfoglalkoztatottságnak, munkanélküliségnek. Mindemellett megnő az esélye annak is, hogy romlik a mentális egészségük. Ezekből következik, hogy nagy kihívás kialakítani egy olyan iránymutató rendszert, ami hatékonyan segíti a fiatalokat szembenézni azokkal a kihívásokkal, amik a középiskolába való átmenet jellemzik
A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja, hatékony-e az intervenció az átmenttel való jobb megküzdésben, a mentális egészség támogatásában, felkészülté teszi-e őket a tanulmányok folytatására.
A finn iskolarendszer
A finn serdülők 9 év alatt, 15-16 éves korukra teljesítik az alapképzést. A tavaszi félévben a kilencedikeseknek döntést kell hozniuk a további tanulmányaikra vonatkozóan. Választhatják az általános és a szakmai felső-középfokú oktatási intézményeket. Előbbi inkább a további tanulmányokra, egyetemre készít fel, míg utóbbi mind a munka világára, mind további felsőfokú intézménybe való belépésre. A serdülők mintegy 84%-a fejezi be a két középfokú képzés valamelyikét.
A serdülők karrierjének fejlesztése: összefüggés a személyes jellemzők és szociális kontextus között
Számos jellemző (pl. énhatékonyság, érdeklődés) hatással van az alap- és középfokú képzések közötti átmenetre. Azok, akiknek valamilyen tanulási nehézsége van (pl. diszlexia), kisebb arányban folytatják tanulmányaikat az általános középfokú oktatási intézmények valamelyikében. Összefüggés találtak a tanulási nehézségek és a depresszív tünetek között is, habár ezek az eredmények vegyesek. A tanulási nehézségek összefügghetnek az iskolai kiégéssel is. Más kutatások kimutatták, hogy a depressziós tanulók körében rosszabb az iskolai teljesítmény, illetve kevesebb és kevésbé hatékony coping stratégiával rendelkeznek a többiekhez viszonyítva. A személyes tényezők mellett környezeti hatások is befolyásolják a fiatalok karrier-fejlődését. Úgy tűnik, hogy a szociális kapcsolatok fontos szerepet játszanak egy új területre való átmenet során (pl. a fiatalok információt kaphatnak a lehetőségekről a szociális kapcsolatok által). Azok a serdülők, akik sikerrel vették az átmenet kihívásait, több olyan felnőtt kapcsolatról számoltak be, akik különböző módon segítették őket, míg akik sikertelenek voltak ebben a tekintetben, a támogató felnőttek hiányáról számoltak be.
Toward Working Life csoportos módszer
Az intervenció célja, hogy növelje a felkészültséget az alapképzés utáni átmenet során, segítse a tanulók szakmával kapcsolatos ismereteit, illetve a karriertervezést, s megtanítsa őket olyan stratégiákra, amik segítségével megvalósíthatják terveiket. Az intervenció felhasznál aktív tanulási folyamatokat, hogy növelje a felkészültséget és az én-hatékonyságot. Továbbá ellátja a tanulókat olyan képességekkel, amik segítségével előre láthatják a visszaeséseket, kudarcokat, s a megküzdéshez szükséges stratégiákat. Az alábbi 5 technikát alkalmazták a felkészültség növelésére:
Karrier management készségek tréning: a résztvevőket workshopokban bátorítják arra, hogy megfogalmazzanak és gyakoroljanak speciális készségeket, pl. karrierrel kapcsolatos információk keresése, tervek készítése, az élet-hosszú tanulás gondolatának internalizálása.
Aktív tanítási-tanulási módszer: frontális oktatási módszerek helyett előnyben részesítik a kis és nagycsoportos megbeszélést, szerepjátékokat, maga a résztvevő személy az, akik kontrollt gyakorol a tanulási folyamat felett. A csoportvezető legfőbb feladata a gyakorlatok bemutatása és az, hogy facilitálja a tanulási folyamatot, vezesse a résztvevőket a kívánt cél felé.
Szupportív tanulási környezet: a tréner azon dolgozik, hogy kialakuljon egy támogató tanulási környezet, ami képessé teszi a résztvevőket kölcsönös segítség nyújtására, illetve arra, hogy tanuljanak egymástól.
Kudarc, visszaesés elleni beoltás: probléma-megoldó folyamatokra irányítja a figyelmet, aminek során a résztvevők megtanulnak megküzdeni az akadályokból, kudarcokból fakadó stresszel, amivel a tanulmányok, munka során szembesülhetnek. A csoport meghatározza a lehetséges akadályokat, kudarclehetőségeket, megoldásokat dolgoz ki rájuk, majd gyakorolja a leküzdésüket.
Szakképzett trénerek vesznek részt: a program megvalósíthatósága megköveteli, hogy a trénerek tisztában legyenek a fő módszerekkel, komponensekkel. A trénerek azt az instrukciót kapták, hogy építsék ki a bizalmat és párban dolgozzanak.
Hipotézisek
1.      Az intervenció megnöveli a tanulmányok elkezdését az általános vagy szakmai közép-felsőfokú intézményekben
2.      A program hatására több lesz a tanulmányokkal, karrierrel kapcsolatos szociális kapcsolatok száma és a felnőttekkel való kontaktus.
3.      A program csökkenti a depresszív tüneteket és az iskolai kiégést a középfokú intézményekben
4.      A mentális egészségre vonatkozó hatás nagyobb lesz azok körében, akiknél nagyobb a depresszió rizikója.
5.      A programnak nagyobb hatásai lesznek a tanulásban és mentális egészségben azok körében, akik valamilyen tanulási nehézséggel, diszlexiával küzdenek

Módszer
Résztvevők, folyamat
A vizsgálat 11 iskolában zajlott, két közepes méretű finn városban: Poriban és Hyvinkää-ben a 2003-2004-es és 2004-2005-ös tanévben. Minden iskolában 4-8 kilencedikes, végzős évfolyam kapott meghívást egy tájékoztatóra, ahol kitöltötték az első kérdőívcsomagot (alapszint), s informálták őket a vizsgálatról. Mind az 1088 végzős tanuló beleegyezett a részvételbe. Ezt követően véletlenszerűen vizsgálati és kontrollcsoportba osztották őket. A vizsgálati csoport részt vett a programon, míg a kontrollcsoport a hagyományos iskolai munkában. Végül a vizsgálatba 1034 diák adatai kerültek bevonásra. Közülük 11% számolt be tanulási nehézségről, vagy diszlexiáról. Az első mérés az első nap végén történt, míg a második mintegy egy évvel a program után, amikor a legtöbb diák folytatta tanulmányait az alapképzés után.
Vizsgálati helyzet
A program kb. 15 órát tartott szünetekkel együtt. A workshopok 4-5 nap alatt teljesítették a tréninget. Ennek során a fent részletezett gyakorlatokon vettek részt, s ezen túl látogatást tettek a helyi munkaügyi hivatalnál is, ahol interjút készíthettek a személyzettel, s megtanultak használni egy hivatást választó programot a Finn Munkaügyi Hivatal honlapján. Minden tréner részt vett egy három napos képzésen, majd párban dolgoztak. Ezen kívül ajánlott volt, hogy legalább a pár egyik tagjának legyen tapasztalata hasonló programról. A trénerek pontos manuált kaptak, ami részletes információkat tartalmazott a gyakorlatok lebonyolításáról. A program alatt szupervizorok és a kutatók felügyelték a trénerek és az iskola igazgató munkáját.
Mérőeszközök, kérdések
·        SES mérése: szülők foglalkozása
·        iskolai osztályzatok, tanulmányi helyzet
·        szociális kapcsolatok (kik azok, akikkel fontos dolgokról beszélget – írjon le a személyeket és nevezze meg, milyen kapcsolatban vannak), szociális kapcsolatok száma.
·        depresszív tünetek: finn DEPS skála az alábbi területekre vonatkozva: alvási probléma, levertség érzése, annak érzése, hogy minden extra erőfeszítést igényel, energiahiány, magány, jövő reménytelensége, nincs élvezet az életben, értelmetlenség érzése, annak érzése, hogy minden kellemes dolog hiányzik az életből, apátia.
·        iskolai kiégés: Iskolai Kiégés Skála (Salmela-Aro and Näätänen, 2005)
·        tanulási nehézségekre vonatkozó kérdés
·        az intervenció integritására vonatkozó kérdések

Eredmények
Hipotézis 1:
Az utánkövetésből kiderült, hogy összesen 11 serdülő nem folytatta tanulmányait, ezek közül 6 volt a kontroll csoportban.
Hipotézis 2:
Az intervenció növelte azoknak a szociális kapcsolatoknak a számát, akik bevonódtak a tanulmányokkal, karrierrel kapcsolatos beszélgetésekbe.
Hipotézis 3,4,5:
A 4. hipotézis igazolódott, az intervenciónak a mentális egészség tekintetében azok körében volt a legnagyobb hatása, akik a depresszió szempontjából rizikós csoportba tartoztak. Az intervenció szignifikánsan csökkentette a kiégést azoknál, akik valamilyen tanulási nehézséggel küzdöttek, vagy veszélyeztetettek voltak depresszió tekintetében.
Megbeszélés
Az eredmények azt mutatják, hogy az intervenciós csoport tagjai több tanulmányi és karrier szempontból fontos szociális kapcsolatról számolnak be és a felnőttek száma is növekedett a szociális hálójukban. A fontos személyek forrást biztosíthatnak, ilyen lehet az útmutatás, s ez nagyobb hatással lehet a serdülők karrier terveire, mint a kortársak. Másrészt, a szociális kapcsolatokban történt változások az is indikálhatják, hogy az intervenciós csoport tagjai elkötelezettebbek a karrier terveikkel kapcsolatban, s aktívabbak a szociális erőforrásai mobilizálásában, hogy megbeszéljék a tanulmányaikkal, karrierjükkel kapcsolatos fontos témákat.
A programnak nem volt főhatása a mentális egészségre az egész csoportot tekintve, azonban interakciós hatás mutatkozott a kezdeti depressziós rizikóval a depresszív tünetekre nézve. Szintén interakciós hatása mutatkozott a programnak a depresszió rizikójával és a tanulási nehézségekkel az iskolai kiégés kapcsán. Azoknál volt a legnagyobb hatása a programnak, akik magas depresszió rizikóval és tanulási nehézséggel rendelkeztek. Az interakciós eredményekből arra lehet következtetni, hogy a magas rizikójú csoportokat érdemes megcélozni az intervenciós programmal.
Következtetések
Összefoglalva az látszik, hogy a csoport-alapú preventív módszer segít a fiataloknak abban, hogy jobban megküzdjenek az alapképzés utáni átmenettel. Segíthet abban is, hogy aktiválni tudják a szociális kapcsolataikat, ami fontos szerepet játszik a jövőbeni tanulmányokkal, karrierrel kapcsolatos információk megszerzésében. A csoportos módszer hasznos lehet a felsőfokú képzésekkel kapcsolatos döntések meghozásában is, azonban ez a terület további kutatásokat igényel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése