Vitapontok a társas támogatás tanulmányozásában és alkalmazásában

Vitapontok a társas támogatás tanulmányozásában és alkalmazásában

Cohen, S. & Syme, L. (1985). Issuesin study and application of social support. In:  Cohen, S. & Syme, L. (Eds.). Social support and Health. San Fransisco: Academic Stress

Készítette: Kovács Katalin Orsolya

A cikk egy áttekintő tanulmány, mely a társas támogatás és az egészség kapcsolatára vonatkozó elméleteket és eredményeket foglalja össze, valamint további jövőbeli kutatási lehetőségeket vázol fel, melyekkel az egészségpszichológiának érdemes lenne még foglalkoznia.

Bevezető

Az egészség és a well-being szempontjából való érdeklődés a társas támogatás iránt az 1970-es években indult meg. Azóta foglalkoznak szakirodalmak, kutatások a témával ebből a perspektívából nézve.

Ahhoz, hogy a társas támogatás és az egészség kapcsolatáról lehessen beszélni, az írók először fontosnak tartották tisztázni, pontosan mit is ért a szakirodalom társas támogatás, illetve egészség alatt. Jelen tanulmányban ők a társas támogatásra azt a szakirodalmi definíciót fogadták el, mely szerint a társas támogatás más személyek által nyújtott erőforrás. Az egészség definiálása során  a World Health Organization meghatározását alkalmazták mely a fizikai, mentális, és szociális well-beinget tekinti egészségnek

A társas támogatás kutatásának fontossága

A társas támogatásnak fontos szerepe van a betegségek kialakulásában, etiológiájában  is, valamint a betegségek kezelésében, és a rehabilitációban is. Ugyanis a szociális kapcsolatok új szelf-reprezentációkat hozhatnak létre, melyek akár a beteg segítségére is lehetnek a gyógyulásban azáltal, hogy máshogyan tapasztalja meg saját magát. Ez akár megváltoztathatja a betegségéről való gondolkodását, ahhoz való viszonyát is.

Szintén nagyon fontos a témakörben való kutatás abból a célból is, hogy bővíthető legyen a betegségek pszichoszociálisfaktorariról szóló irodalom is, melynek eddigi álláspontja szerint bizonyos 1950-es eredmények alapján a társas támogatásnak valóban van szerepe a betegségek etiológiájában. Gyakoribb megbetegedéseket fedeztek fel ugyanis azoknál, akik munkát váltottak, költöztek, vagy egy fontos szerettüket veszítették el, mely helyzetek mind szociális kapcsolatok megváltozását, elvesztését jelentették. Szintén hasonló következtetések vonhatók le azokból az eredményekből, melyek szerint az egyedülállók: a szinglik, az özvegyek, és az elváltak körében gyakoribban a szívbetegségek megjelenései, mint a nem egyedülállók körében.

A társas támogatásnak, mint a betegség és egészség egy alkalmi faktorának modelljei

A társas támogatás egészséghez való viszonyának megértéséhez nagyon fontos azt a kérdést megvizsgálnunk, hogy a társas támogatás azért van-e jó hatással az egészségre, mert a társas támogatás növeli az egészséget, és a well-beingetvagy mert véd a stresszes események patogén következményeitől.

Mindkét lehetőség mellett szólnak érvek; ez alapján két féle elmélet jött létre: a társas támogatás direkt hatására, és a társas támogatás „hárító” hatására vonatkozó elmélet.  Míg a hárító hatás stressz esetén nyújt egyfajta védelmet, addig a direkt hatás elmélete szerint a társas támogatás már a stresszes esemény előtt is kifejti hatását: az önértékelés, a stabilitás, a környezet feletti kontroll növelésével, valamint az immunrendszer, és a neuroendokrin rendszer működésének javulásával, és az egészséget támogató viselkedések gyakoriságának növelésével.

Szintén megjelenik egy szociális nézőpont Thoits-nál, aki a szerepkapcsolatokra fókuszál. Szerinte, mivel életünk szerepkapcsolatok sorozatából áll, identitásunkat szerepeink is formálják, mely szintén megjelenik az egészséges viselkedéshez való viszonyulásunkban.

A társas támogatás és a tünetekről való beszámolás

A tünetek észlelése, és az azokról való beszámolás egyénenként különböző. A tünetekről való beszámolás ugyanis függ pszichológiai, személyiségi, szociális, és kulturális faktoroktól. A társas támogatás szerepe e tekintetben is nagyon fontos, hiszen nagyban befolyásolja a tünetekről való beszámolást az, hogy a beteg környezete támogatja, esetleg erősíti a tünetekről való beszámolást vagy éppen bünteti azt. A gyógyulás szempontjából pedig azért is fontos hogy jeleníti meg a beteg saját magát, mert ez hatással lehet az énképére is a betegséggel kapcsolatban.

Felgyógyulás a betegségből

Mint már fentebb is említve volt, a társas támogatásnak az egészséget támogató viselkedésre is hatással van, melynek fontos a szerepe a felgyógyulásban. Szintén nagy szerepe van a betegséggel való megküzdés, az érzelmi és kognitív állapotok alakulásában. Kifejezetten kiemelkedő az instrumentális segítség pozitív hatása a felgyógyulásra.

Vitapontok a társas támogatás tanulmányozásában és alkalmazásában

A kontextuális perspektívához kapcsolódó vitapontok

Ebben az alpontban az írók olyan kérdéseket próbáltak összegyűjteni, melyek segítenének bejósolni egy támogatás hatásosságát. Fontosnak tartják, hogy mennyire egyezik a támogatást kapó igénye azzal a támogatással, amelyet a támogató nyújt, akár csak azt is, hogy milyen jellegű az adott támogatás. Szintén fontos, hogy kinek, milyen problémára, mikor, és mennyi ideig nyújtják a támogatást. Nem mellőzhető mindemellett az sem, hogy mennyibe kerül a támogatás annak elfogadójának, valamint nyújtójának is.

Strukturális és funkcionális perspektívák

Míg a strukturális perspektíva az interperszonális kapcsolatok struktúrájával foglalkozik, addig a funkcionális perspektívák azzal a funkcióval foglalkoznak, amit egy szociális háló szolgál.

Mit lehet megtudni az „objektív” támogatás struktúra vizsgálatából?

Az objektív támogatás vizsgálata a háló tulajdonságait tartja szem előtt, és azt próbálja megjósolni a háló felépítéséből, hogy a szociális kapcsolatok befolyásolják-e az egészséget. Egy szociális háló azonban nem feltétlenül jelent jót, érdemes szem előtt tartani, hogy jelenthet konfliktusokat és időbeosztásból fakadó stresszhelyzetet is.

Mit lehet megtudni a „szubjektív” támogatás funkcióiból?

Az egyén szubjektív támogatási funkciói az egyén reprezentációját tükrözik a támogató rendszerükről. Érdekes eredmény volt, hogy míg az idősebbeknél az instrumentális, addig a fiatalabbaknál ont az érzelmi támogatás jelentett nagyobb segítséget.

Társas támogatás és/vagy személyiség?

A társas háló nagysága és minősége függhet a szociális kompetenciáktól, és a szociális szorongástól is. Erre vonatkozik Heller álláspontja, mely szerint a szociális kompetencia hatással van a támogatottsági szintre, a well-beingre, a személyes kontrollra, a szociális szorongásra, és az extraverzió-intraverzió alakulására is. Az azonban mindenképpen vitathatatlan, hogy a személyiség szintén egy vizsgálandó kulcstényező a társas támogatás alakulásának esetében.

Konklúzió

Egyértelmű a fent összegyűjtött elméletekből és eredményekből, hogy a társas támogatásnak nagy szerepe van a betegségeknek mind a kialakulására, mind az azokból való felgyógyulásra, így ígéretes kutatási területnek ígérkezik az egészségpszichológia számára, mely még sok felderítendő kérdést rejt magában.