Az „irányított üzenetek”* hatásvizsgálata a fizikai aktivitás elősegítésére, egészségügyi ellátásban alig részesülő felnőttek körében

Az „irányított üzenetek”* hatásvizsgálata a fizikai aktivitás elősegítésére, egészségügyi ellátásban alig részesülő felnőttek körében

*(Az angol „message tailoring” kifejezést, értelmének megfelelően, de különböző formákban lefordítva használom.)

Martinez, J. L., Duncan, L. R., Rivers, S. E., Latimer, A. E. és Salovey, P. (2013). Examining the use of message tailoring to promote physical activity among medically underserved adults. Journal of Health Psychology 18(4), 470-476.

Az összefoglalót készítette: Járó Brigitta

Absztrakt

A tanulmányban azt vizsgálták, hogy ha a hírközlés formája a célszemélyek regulációs (szabályozó) fókuszához (pl. prevenció vagy promóció típusú beállítottságukhoz) illesztett, az növeli-e a testmozgásra vonatkozó szándékot és a tényleges viselkedést egy egészségügyi ellátásban alig/nem részesülő mintán. Az angolt második nyelvként (nem anyanyelvként) használó felnőtt hallgatóknak tartottak testmozgással kapcsolatos oktatást különböző megközelítésből. Az üzenet típusának szignifikáns főhatása volt; az promóció-fókuszú óra résztvevői nagyobb testmozgás iránti szándékról, törekvésről számoltak be, mint a prevenció-fókuszú információt kapók. Sem a szándék, sem a viselkedés nem volt nagyobb azoknál, akik saját regulációs beállítódásukhoz illeszkedő formában kapták meg ugyanazt az információt. (Az információ irányított/manipulált „tálalásának” összefüggései kerülnek megvitatásra.)

Elméleti háttér

A spanyolajkú populáció az Egyesült Államok népességének 16 %-át teszi ki és a legnagyobb, leggyorsabban gyarapodó kisebbségnek számít. A nem-spanyol etnikumhoz képest ők kevésbé/nem részesülnek orvosi-egészségügyi ellátásban, közel 31%-uknak társadalombiztosítása sincs, így az egészségben fennálló különbségek jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek, különösen, hogy e kisebbség létszáma a század közepére megduplázódik.

Az egészségbeli egyenlőtlenségeket célzó intervenciók közül (az alapellátásban sem részesülőknél) mindenképpen a közösségen alapuló egészségvédő beavatkozások tűnnek ígéretesnek, melyek során irányított informálási technikák használhatók a megelőzés (fizikai aktivitás, zöldség-gyümölcs fogyasztás) és a monitorozó viselkedés (Martinez és mtsai, 2012) kialakításához. Ez a tudatosan szerkesztett közlési stílus olyan megközelítésben tartalmazza az egészséggel kapcsolatos információkat, hogy az illeszkedjen az egyén motivációs orientációjához és kognitív feldolgozási stílusához. A tanulmány egy ezen módszert használó kísérletet mutat be alacsony műveltségű, egészségügyi alapellátásban nem részesülő spanyol felnőttek körében.

A pszichológiai jellemzők alapján „testreszabott” közlési stílus bizonyítottan hatékony módja az egészség-magatartás kialakításának (pl. Latimer és mtsai, 2005). Ezt igazolta két olyan vizsgálat, ami az emlőrák szűrés igénybevételét célozta, a saját egészségre vonatkozó kontrollhely (Williams-Piehota és mtsai, 2004) és a megküzdési stílus (Williams-Piehota és mtsai, 2005) szerint manipulálva a célközönségnek szánt felhívást. Mindkettőnél a konzisztensen tálalt információ hozott eredményt, vagyis több mammográfiás vizsgálat elvégeztetését.

A motivációs orientáció figyelembevétele is ígéretes lehet az egészségtudatosító beavatkozásoknál. A reguláció-fókuszú (RF) elmélet szerint mindenki rendelkezik egy saját motivációs beállítottsággal, ami nála a célvezérelt viselkedés kialakításában domináns: megelőzés (prevenció)-fókuszú vagy támogató, elősegítő (promóció)-fókuszú (Higgins, 200). A promóció-fókuszúak a vágyott cél elérésével motiválhatók, vagyis a fejlődés és teljesítmény szemszögéből, míg a prevenció-fókuszúak a kellemetlen végkimenetel elkerülésével, vagyis a biztonságosság megközelítéséből. Laboratóriumi kísérletek is alátámasztották, hogy a résztvevők akkor érezték helyesnek viselkedésüket, amikor a reguláció-fókuszuknak megfelelő gondolkodás- vagy viselkedésmódot alkalmaztak (pl. Cesario és mtsai, 2004; Spiegel és mtsai, 2004). Például a RF szerint módosított információközlés pozitívabb érzelmeket és nagyobb elköteleződést eredményezett a fizikai aktivitás (Latimer és mtsai, 2008a) és a helyes táplálkozás (Latimer és mtsai, 2008b) iránt. Ezeket a vizsgálatokat főleg fehér, női mintán végezték.

Jelen tanulmány periférián élőket célzott meg, hogy közösségi szinten vizsgálja a testmozgásra buzdító információk hatásosságát akkor, amikor ez az üzenet az egyén reguláció-fókuszához illeszkedik, illetve amikor eltér tőle. A korábbi, közösségi szintű kutatások nem pszichológiai jellemzőknek megfelelően „szabott” üzeneteket, hanem kulturális alapúakat használtak és nem is nyújtottak meggyőző bizonyítékot ezek tényleges magatartásváltozást elősegítő hatásáról (Schneider, 2006). Több, pszichológiai jellemzők szerint illesztett üzenetet használó kutatásra van szükség az egészségmagatartás befolyásolása kapcsán ennél a populációnál, és ehhez korábbi kutatások az ESL, English as a Second Language (angol, mint második nyelv) programban résztvevő spanyol anyanyelvű, egészségügyi alapellátásban nem részesülők közösségét alkalmasnak tartják (Martinez és mtsai, 2012). Jelen esetben 2 x 2 faktoros elrendezést használtak annak a hipotézisnek a tesztelésére, hogy a fizikai aktivitás Szándéka és tényleges Magatartás nagyobb mértékben növekszik-e az azonos információt saját reguláció-fókuszukhoz illesztett formában kapó személyeknél, mint azoknál, akik sajátjuktól eltérő RF szerint tálalva jutnak hozzá.

Módszer

Résztvevők

Egy északkelet-amerikai ESL (angol, mint második nyelv) programból kiválasztott 132 felnőtt (53.3% férfi) került eredetileg a vizsgálatba, egy helyi non-profit szervezet segítségével, a helyi középiskolában, esti oktatás formájában. A közösséget egy Szövetségi Egészségközpont, FQHC (Federally Qualified Health Center) látta el, ami a kormány által orvosi ellátásban nem részesülőknek nyújtott ilyen alapellátást. Az ESL program mutatta be a hallgatóknak az Egészségközpont szolgáltatásait és működését. A program nyitott volt, szabadon beiratkozhattak és a szemeszter bármely pontján kiléphettek belőle a hallgatók. A résztvevők spanyol etnikumú, 18 évnél idősebb (M=35.45, SD=11.55) személyek, szinte mindannyian az USA 50 államán kívül születettek, kétharmaduknak volt középfokú végzettsége, érettségije. Az utánkövetés idejére nagyarányú volt a lemorzsolódás (a kiindulási minta 56%-a maradt meg), egyrészt az ESL program nyitottsága miatt, másrészt, mivel semmiféle (oktatási) bizonyítványt nem kaptak a személyek részvétellel, továbbá mert személyazonosításra alkalmas információt (cím, telefonszám) nem gyűjtöttek a kutatók.  

Mérőeszközök

Reguláció-fókusz szerinti beállítottság – a Regulatory Focus Questionnaire (RFQ; Higgins és mtsai, 2001) segítségével mérték fel a RF-t. Az egészséggel kapcsolatos műveltség területén kutatók ajánlása és a korábbi kutatási eredmények szerint is túl összetett a kérdőív a célpopuláció számára, ezért a kérdéseket az ő műveltségi és nyelvi szintjüknek megfelelően egyszerűbbé, könnyebben érthetővé tették. A válaszadók ötfokú Likert skálán pontozhattak. A reguláció-fókusz egy folytonos változó, ami a kérdőív prevenció és promóció pontszámai közti különbséget adja meg. A promóció és prevenció alskálák Cronbach alfa együtthatója 0,53 és 0,70 volt.

Szándék, törekvés – a fizikai aktivitás szándékát 3 tétellel becsülték meg. A résztvevőknek ötfokú skálán (1-egyálatlán nem ért egyet, 5-teljesen egyetért) kellett megjelölni, hogy gondolkodtak (a), tervezték (b), vagy meg is próbáltak (c) napi 30 percet mozogni heti 5 napon a szabadidejükben. Cronbach alfa: 0,84.

Testmozgás (tényleges magatartás) – a résztvevők egy hét 7 napját mutató naptárt kaptak azzal az instrukcióval, hogy jelöljék, hogy minden egyes nap hányszor végeztek valamilyen fizikai aktivitást, edzést legalább 10 percen át a szabadidejükben. Edzésnek számított, ami legalább a futáshoz, aerobic-hoz, gyors biciklizéshez, futballhoz vagy intenzív tánchoz hasonló mértékben emeli a szívfrekvenciát.

Információközlés, „üzenetek”

Az egészséggel kapcsolatos információt vagy promótív vagy preventív formában kapták a résztvevők három különböző iskolai óra és házi feladat keretében. A promótív üzenet a mozgás révén elérhető célt és jutalmat hangsúlyozta (pl. „Legjobb módja, hogy egészségesebbnek érezd magad, a mozgás.”), a preventív pedig azokat a veszteségeket és költségeket, amihez az inaktivitás vezet (pl. „Egyik módja annak, hogy ne légy beteg, a mozgás”). A kutatók vendégtanárokként tartották meg tanóráikat (egy órás időtartammal) az ESL program oktatási óráin belül, az információt az ESL programnak megfelelő nyelvi szinten nyújtva. 3-4 testmozgással kapcsolatos, új üzenetet „rejtettek” egy-egy tanórába (az üzenetek 1-2 mondatosak voltak), amit írott-verbális formában is bemutattak nekik. Az információátadás az osztály szokásos beszéd-, hallás-, olvasás- és íráskészség fejlesztő tevékenységeibe ágyazódott: (1) hangosan elismételve, (2) a tábláról lemásolva, illetve (3) a feladatlapról felolvasva az üzenetet.

Eljárás

Három osztályt jelöltek ki a promóció és kettőt a prevenció fókuszú feltételhez, számítógép generálta random számok segítségével. Függetlenül az egyének személyes regulációs fókuszától, az adott osztályba járó hallgatók csak az egyik feltétel szerint manipulált üzeneteket (preventíven vagy promótívan) kaptak a foglalkozás során, vagyis mindkét feltételben voltak ahhoz passzoló és azzal össze nem illő egyének is. Az előzetes adatgyűjtés szóban történt, a résztvevők által választott nyelven: spanyolul vagy angolul, majd két kérdőívet töltöttek ki (az általuk választott nyelven), egyet a beavatkozás kezdetén (Idő 1.) és nyolc héttel később (Idő 2.). Minden kitöltött kérdőívért 10 dollárt fizettek a résztvevőknek. A reguláció-fókuszt csak az első, a testmozgás Szándékát és az önbeszámolón alapuló tényleges edzést pedig mindkét kérdőívvel mérték. A mozgás szándékát az erre kialakított 3 tételes skála első tételével mérték csak, hogy csökkentsék megválaszolandó kérdések számát. Az üzeneteket 3 különböző időpontban prezentálták, 2, 5 és 7 héttel az első kérdőívkitöltés (Idő 1.) után.

Eredmények

Leíró statisztikák

A t-próba nem mutatott szignifikáns különbséget (Bonferroni korrekció használatával) a preventív és promótív feltételbe tartozó egyének kora, RFQ pontszáma, az első kérdőíven mért edzési Szándéka és szabadidejében végzett testmozgás mennyisége között.

Idő 1. és Idő 2. között a jelentős lemorzsolódás miatt 58 fő maradt a mintában, akik a hipotézisteszteléshez szükséges minden adattal rendelkeztek. Khi-négyzet próbával határozták meg a résztvevők arányának különbségét a két kísérleti feltétel (az üzenet típusa) között és nem találtak szignifikáns csoportok közti különbséget. A lemorzsolódó és bennmaradó esetek kiindulási adataiban nem volt különbség, illetve a végig bennmaradó preventív és promótív feltételbe sorolt személyek kiindulási eredményeiben sem.

A résztvevők az első felmérés (Idő 1.) alkalmával nagy edzés iránti Szándékról, törekvésről számoltak be (M=3.95, SD=1.44), illetve a megelőző héten a szabadidejükben ténylegesen testmozgással töltött időt is (M_nap=2.73 nap, SD=2.35) megadták. RF szignifikáns pozitív kapcsolatban volt a szabadidős testmozgással (r=0.28, p=0.005, n=103): a promóció orientált személyek sokkal valószínűbben szánnak időt testmozgásra a szabadidejükben, mint azok, akiknél a prevenció orientáltság dominált.

Főelemzés

Az RF pontszámok (z értékké) standardizálása után hierarchikus lineáris modellálással (HLM) igazolták a hallgatók „nem-függetlenségét” az osztályokon belül. A második kérdőívvel (Idő 2.) mért Szándékot és az edzéssel töltött időt az üzenettípus feltételnek (csoportosító változó, preventív vagy promótív), a reguláció-fókusznak (folytonos változó) és a kettő interakciójának függvényében ábrázolták, az első kérdőíven mért (Idő 1.) szándék és tényleges viselkedés mértékével összevetve.

Az edzési Szándék, a két kísérleti feltétel (üzenet típusa) és a reguláció-fókusz interakciója nem volt szignifikáns, ezért a RF elméletet jelen kísérlet nem támasztja alá. Az irányított üzenetnek, mint kísérleti feltételnek viszont főhatása volt (γ=0.73, SE=0.37, p=0.05); a promótív üzenetet kapó résztvevőknél magasabb edzés-Szándék értékeket mértek (M=4.46, SD=0.77) a második (Idő 2.) alkalommal, mint a preventív üzeneti feltételbe tartozóknál (M=3.85, SD=1.07). A második kérdőíven mért tényleges edzés-Magatartás pontszám nem volt szignifikáns, sem a kísérleti feltétel (üzenet) és a RF interakciója és az üzenettípus feltétele sem, ezért a reguláció-fókusz illesztésének elmélete a valós Magatartásváltozásra nézve nem nyert megerősítést.

Diszkusszió

A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja, hatással van-e az egyéni reguláció-fókusz szerint kialakított információátadás a testmozgási Szándékra és a tényleges Magatartásváltozásra az alacsony iskolázottságú és egészségügyi ellátásban minimálisan/nem részesülő populációban. A kutatás egyúttal hiánypótló a közösségi szinten történő, irányított informálás általi beavatkozások hatásvizsgálata terén az ilyen jellegű populációknál. Az eredmények nem támasztják alá RF szerinti összeillés elméletet, vagyis a fent említett paraméterekkel bíró populációnál nem szükségesek a RF szerinti megfontolások, ha irányított információval/üzenetekkel kívánják egy közösség tagjainak testedzéssel kapcsolatos magatartását pozitívan befolyásolni.

Az eredmények az üzenet típusának főhatását mutatják, a promótív megközelítésben nyújtott információ nagyobb hatással van a mozgással töltendő idő Szándékára, mint a preventív fókuszú üzenet, vagyis a RF elmélet szerint az egyének egy adott egészségmagatartás felvétele előtt az ezzel járó költséget és hasznot mérlegelik (Higgins, 2000). A promótív üzenetek ugyanis alacsony rizikójú, jutalomfókuszú viselkedésként jelenítik meg a fizikai aktivitást, míg a preventívek az ennek hiányával járó magas rizikót helyezik központba, ezért előbbi megközelítés sokkal hozzáférhetőbb, hasznosabb stratégiát kínál a résztvevőknek, függetlenül a saját RF beállítottságuktól.

A vizsgálat eredményei szerint a promótív hangsúlyú üzenetek képesek elősegíteni az edzés iránti Szándékot, de a tényleg Magatartásváltozát nem, ami egyébként más kutatók által is megfigyelt általános jelenség (pl. Sheeran, 2002), ezért az irányított üzenetek hatása fontos első lépés lehet valamilyen magatartási Szándék létrejöttéhez, de mindenképpen további beavatkozások szükségesek az olyan stratégiák kialakításához, melyek elvezetnek a tényleges Magatartásváltozáshoz.

A RF pozitívan korrelált a testmozgással, különösen a promócíó fókuszúak esetében lehetett több edzéssel töltött szabadidőt mérni, ami korábbi RF elmélettel kapcsolatos eredményeket erősít, viszont további vizsgálatok kellenének a promóció orientáltság és fizikai aktivitás pozitív összefüggésére vonatkozóan, kiváltképpen az alacsony műveltségű, rossz egészségügyi ellátásban részesülő réteg körében.

A kutatás erőssége, hogy egy nehezen elérhető közösséget (pl. bevándorlók, periférián élők) vizsgált, hála az ESL programnak, melynek osztályai megfelelő terepet kínálnak az ilyen közösségek körében történő egészségközvetítő kutatásoknak, a nagy lemorzsolódás ellenére is. A lemorzsolódás továbbá csökkenthető lenne az Egészségügyi Minisztériummal együttműködve, pl. ösztönzőleg hathat, ha az ESL oktatásban bizonyos időn át részesülőknek bizonyítványt adnának. A jelenlegi kis elemszám azonban nem teszi lehetővé, hogy a RF szerinti összeillés hatásáról biztosat állítson a tanulmány. A RFQ promóció alskálájának megbízhatósága is alacsony (α=0.53) volt, ami akár egyik oka lehetett az üzenettípus és a RF közti interakció hiányának. Kiemelendő, hogy a tényleges testmozgást önbeszámolón alapuló mérőeszközzel becsülték meg, melynek potenciális torzító hatásával is számolni kell, így a jövőben a fiziológiai folyamatokat objektíven mérő eszközök használata javasolt. Az irányított üzenetek kidolgozása is további fejlesztést kíván, mert pl. a promótív üzenetek (előny/haszon fókuszuknál fogva) könnyebben érthetőek a preventívekhez képest (melyek valaminek a hiánya folytán várható negatív végkimenetel felől közelítenek), sőt ez utóbbiak grammatikailag is összetettebbek (Rudd és mtsai, 1999). Összességében kijelenthető, hogy ennél a populációnál a promótív üzenetek hatékonyabban célba érnek, és fontos tanulság, hogy az „irányított üzenetekkel” történő közösségi beavatkozások előtt mindenképpen szükség van a célpopuláció tagjainak bevonására az információ hozzájuk való igazítása miatt, hogy aztán a pszichológiailag is rájuk szabott üzenetek hatékonyak legyenek.