Személyiség és nemi perspektíva a gyógyszerszedés betartásával kapcsolatban és egészséggel kapcsolatos életminőség asztmások & allergiás rhinitisben szenvedők esetében

Személyiség és nemi perspektíva a gyógyszerszedés betartásával kapcsolatban és egészséggel kapcsolatos életminőség asztmások & allergiás rhinitisben szenvedők esetében

Axelsson, M., Brink, E., & Lötvall, J. (2014). A personality and gender perspective on adherence and health-related quality of life in people with asthma and/or allergic rhinitis: A personality and gender perspective. Journal of the American Association of Nurse Practitioners, 26(1), 32–39.

Készítette: Török Ágoston

Absztrakt

Cél: Ha valaki nem tartja be pontosan a gyógyszerszedés előírásait asztma és allergiás rhinitis esetében, az negatív egészségügyi következményekkel járhat. Az ún. egészséghez kötött életminőség (HRQL) egy fontos mérőeszköze az egészségi kimeneteli állapotnak. Mind a személyiség, mind a nem befolyással lehet a gyógyszerszedésre és az észlelt életminőségre (HRQL). Ezen kutatás célja az volt, hogy meghatározza, milyen hatással van a személyiség és a nem ezekre a változókra asztmások és allergiás rhinitsesek esetében.

Adatok forrása: A résztvevők (n=180) - mind asztmás vagy rhinitises személyek - kitöltöttek 5 faktoros személyiség kérdőívet (big5), melyek az Extraverzió, Barátságosság, Lelkiismeretesség, Emocionalitás, Nyitottság dimenziókban helyezik el a kitöltőt. Emellett HRQL-t és a gyógyszeres kezeléshez való alkalmazkodásról is töltöttek ki kérdőívet. Az adatok statisztikai elemzését T-tesztekkel, Mann-Whitney tesztekkel, korreláció számításokkal, valamint többszörös regresszió elemzésekkel végezték.

Eredmények: A személyiségvonások kapcsolatot mutattak a gyógyszeres kezeléshez való alkalmazkodással a férfiak esetében. A személyiségvonásoknak szintén volt hatása a HRQL eredményekre a nők és a férfiak esetében is.

Gyakorlati implikációk: Ezek a különbségek azt sugallják, hogy mind a személyiséget, mind a nemet figyelembe kellene venni, amikor az életminőséget és a gyógyszeres kezeléshez való alkalmazkodást szeretnénk fejleszteni asztmások és rhinitisesek esetében.

Bevezetés

5 faktoros személyiségmodell

A személyiségnek komoly befolyása van az érzésekre, gondolatokra, és úgy tűnik, hat az egészséghez való viszonyulásainkra is. A Big5 modell megfelelő kiindulási alapot nyújt, ugyanis számtalan kutatás igazolta e dimenziók meglétét. Kultúrától és nemtől függetlenül több kutató is erre az 5 faktorra jutott (bár a nemek közt található némi eltérés, hogy melyik faktorban milyen magasak az átlagpopuláció pontszámai), és több kutatás igazolta, hogy a különböző faktorokban elért eredmények erősen stabilak a felnőttkorban. Azért is érdemes felmérni a személyiséget, mert fontos vezérvonalként szolgálhat egészségügyi támogatások fejlesztésekor – például a pontos gyógyszerkezelés betartásának kérdésében.

Nemi eltérések

A nem lehet szociálisan/kulturálisan meghatározott. Megtörténhet, hogy valaki egy adott nembe születik, de kifejleszt, ill. tanul feminin/maszkulin jellemzőket. A maszkulinitásnak és a femininitásnak pedig eltérő szociális és kulturális hozadékai vannak, melyek hatással lehetnek az egészségre és a jóllétre. Éppen ezért szükséges lehet egy kezelés során, hogy figyelembe vegyük ezeket a nemi eltéréseket, és ezeknek megfelelően alakítsuk ki a kezeléseket.

Gyógyszerszedési viselkedések

Asztmások között gyakori, hogy nem tartják be az előírásokat, ami rombolja az esélyét, hogy megfelelően kezeljék a betegséget, és a kezelt állapotot fenntartsák. Allergiás rhinitis esetében kevesebb ilyenről számolnak be, de esetükben gyakoribb, hogy elfelejtik bevenni a gyógyszert. Ennek az is lehet az oka, hogy sokan hatástalannak minősítik a gyógyszerüket, noha bizonyítva van, hogy rendszeres és odafigyelő gyógyszereléssel csökkenthetőek mindkét betegség tünetei (pl. tüsszögés, orr viszketés).

Az elmúlt évtizedek gyógyszerszedési kutatásai feltárták, hogy két formája van a gyógyszerszedés elmulasztásának. Egyik a szándékos, a másik a nem szándékos mulasztás. Előbbi egy tudatos döntést implikál, utóbbi pedig tudattalan (pl. a páciens elfelejti beszedni a gyógyszerét). Úgy tűnik, hogy a személyiségnek van hatása ebben a kérdésben. Korábbi kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a big 5 neuroticizmus faktora negatív kapcsolatot mutat a gyógyszerelőírások követésével, míg a lelkiismeretesség faktor esetében pozitív kapcsolat figyelhető meg. Az eddigi kutatások sok betegség esetében megvizsgálták ezt a kapcsolatot, asztma esetében viszont eddig csak kevés ilyen tanulmány született, allergiás rhinitis és a személyiség kapcsolatáról pedig egyáltalán nem volt eddig eredmény.

Ami a nem és a gyógyszer előírások betartásának kapcsolatát illeti, eltérnek a kutatási eredmények. Sundberg azt találta, hogy a nők inkább követik a gyógyszerszedés szabályait mint a férfiak. Axelsson és DiMatteo ellenben nem talált semmilyen eltérést a két nem között.

Egészséggel kapcsolatos életminőség (HRQL)

Krónikus betegségek esetében (mint az asztma, rhinitis) a HRQL eredménye egy fontos mérőeszköze lehet a kezelés sikerességének, hiszen evidens kapcsolat van a betegség kontrollja és az életminőség között. Érdekes eredmény, hogy mind az asztmás, mind az allergiás rhinitises nők gyengébb HRQL pontszámokat értek el, mint az azonos betegségben szenvedő férfiak. Éppen így a személyiség is kapcsolatot mutat a HRQL pontszámokkal. Korábbi eredmények szerint a negatív affektivitás és impulzivitás negatívabb HRQL-el jár együtt az asztmások esetében.

Módszer

Minta

A kutatás nyugat Svédországban zajlott. 180 résztvevő volt (76 férfi és 104 nő), mindannyian klinikailag diagnosztizált asztmások vagy/és allergiás rhinitisesek.

Eszközök

A kutatásban a személyiség felmérésére NEO-FFI tesztet alkalmaztak, amely egy 60 itemes kérdőív, melynél 1-5ig kell választania a résztvevőnek (egyáltalán nem ért egyet – erősen egyetért).

A gyógyszerszedés előírásának követését MARS teszttel mérték. Ez egy 5 itemes kérdőív, amiből 1 item a szándéktalan kihagyásra kérdez rá, 4 item pedig a szándékosra. Itt is 5 lehetséges válasz közül kell választania a kitöltőnek (1 - soha nem történik meg, 5 – mindig ez történik). Minél magasabb pontszámot ér el valaki a teszten, annál inkább követi az orvosi utasításokat.

Az egészséggel kapcsolatos életminőséget SF-8 teszttel mérték. Ez egy 8 itemes kérdőív, amely a mentális és a fizikális egészséggel kapcsolatos kérdéseket tesz föl, és 1-5 illetve 1-6 van lehetősége a kitöltőnek válaszolni. Az eredmény az összegzett pontszám mellett külön tartalmaz mentális (MCS) és fizikális (PCS) egészség pontszámot is.

Analízis

A résztvevők személyiség karakterisztikáit leíró statisztikai módszerekkel vizsgálták. A nők és férfiak eltéréseit t-teszttel vizsgálták, és Mann-Whitney próbát használtak az ordinális változók eltéréseire. Pearson korrelációval vizsgálták a folytonos változókat. A HRQL pontszámokat többszörös regresszióanalízissel számolták.

Eredmények

A nők magasabb neuroticizmus pontszámot értek el, mint a férfiak. A résztvevők 31,7 százaléka asztmás volt, 52,2 %-a allergiás rhinitises, 16,1 %-a pedig mindkettő. 56,1%-uknak rendszeresen írtak föl gyógyszer a betegségére.

A nők tendenciózusan jobban betartották az orvosi utasításokat a gyógyszerszedésre vonatkozóan (p=0.056), de a szándékos „engedetlenség” esetében nem volt szignifikáns eltérés a női és a férfi minta között (p=0.073).

A neuroticizmus dimenzión magasabb pontszámot elért férfiak kevésbé tartották be az orvosi utasításokat, míg a magas barátságossággal és lelkiismeretességgel rendelkező férfiak hajlamosabbak voltak követni a kezelési előírásokat. Nőknél ilyen kapcsolat nem mutatkozott.

A férfiak szignifikánsan magasabb HRQL pontszámot értek el mint a nők mind mentálisan (p<0,007), mind fizikálisan (p<0,029). Férfiaknál a neuroticizmus mértéke és az iskolázottság negatívan kapcsolódott a HRQL-hez.

Az extraverzió, a barátságosság, az orvosi utasítások követése (globálisan és szándékosan) mind pozitív kapcsolatot mutatott a HRQL-el.

Nők esetében a neuroticizmus és a dohányzás negatívan, az extraverzió pedig pozitívan korrelált a HRQL pontszámokkal.

Értelmezés

A tanulmány rámutatott, hogy a személyiséget és a nemet együtt érdemes figyelembe venni a prediktorok meghatározásnál. Kimutatták például, hogy a férfiaknál volt hatása a személyiségnek az orvosi utasítások követése szempontjából, a nőknél viszont nem volt. Ez alátámasztotta a korábbi kutatásokat, melyek asztmásokkal készültek. A nők esetében a személyiség inkább a fizikális és mentális egészséget határozta meg. 

A neuroticizmus dimenzió lényegében érzelmi instabilitást takar. Akik magas pontszámot értek el ebben a dimenzióban, hajlamosabbak a türelmetlenségre és aggódásra, és az ebben a dimenzióban szerzett pontszám negatívan korrelált az orvosi előírások betartásával, ami egy fontos megfontolás lehet a jövőbeli támogatásokhoz és fejlesztésekhez.

A lelkiismeretesség szintén kapcsolatot mutatott az gyógyszerszedési utasítások betartásával, de csak a férfiak esetében – ami ismét azt igazolja, hogy érdemes lehet a fejlesztéseknél máshogy közelíteni a két nemhez. Akik ebben a dimenzióban alacsonyabb pontszámot értek el, kevesebb önfegyelemmel és összeszedettséggel rendelkeznek. Ez a dimenzió komoly kapcsolatot mutatott a nem szándékos mulasztásokkal – ami nem más, mint a feledékenység, tehát ez alapján nem meglepő ez az eredmény.

Meglepő módon a nőknél nem találtak kapcsolatot a karakterjellemzők és a szedési hajlandóság között. Esetükben csak az életkor tűnt meghatározó változónak. A nők személyisége viszont több ponton kapcsolatot mutatott a HRQL pontszámmal.

Ami a férfiak magasabb HRQL pontszámát illeti, ez feltehetően a nemi elvárásoknak betudható. Egy férfitől azt várják, hogy legyen fizikálisan erős és független, míg a társadalom sztereotipikusan megengedőbb a nőkkel szemben, hogy törékenyek és fizikailag gyengék legyenek.

Következtetés

Noha a téma további kutatásokat igényel, a kutatásnak egy fontos implikációja mindenképpen van: Mind a személyiséget, mind a nemet figyelembe kellene venni a gyógyszerezések kialakításánál, a megfelelő gyógyszerszedési viselkedés fejlesztésénél – legalábbis az asztmások és rhinitisesek esetében mindenképpen.