Éberség-alapú stressz csökkentés krónikus betegségekben szenvedőknek

Éberség-alapú stressz csökkentés krónikus betegségekben szenvedőknek

Merkes, M. (2010). Mindfulness-based stress reduction for people with chronic diseases. Australian Journal of Primary Health, 16(3), 200.

Készítette: Kiss-Leizer Márton

A tudatos figyelem alapú stresszcsökkentés (TFAS) egy olyan csoportban végezhető, strukturált meditációs program, amely növeli a jóllét-érzést és csökkenti a szenvedést. A jelen tanulmány ennek a módszernek a hatásait kívánja bemutatni krónikus betegséggel küzdők körében, tizenöt kutatás tükrében. A különféle módszerek eredményei mind egy irányba mutattak: a programban való részvétel állapotjavulást (szellemi és testi egészség, jólét, életminőség) eredményezett és a követéses vizsgálat során sem volt tapasztalható negatív következmény. Éppen ezért lenne érdemes a bevett kezelési eljárások mellett szélesebb körben is alkalmazni a tudatos figyelem alapú stresszcsökkentés módszerét.

Bevezetés

Bár a fejlett országok többségében fokozatosan nő a várható élettartam, ezzel párhuzamosan mégis növekszik a krónikus betegek száma, ami természetesen nagy megterhelést jelent az egészségügyi rendszer számára. Nem meglepő, hogy ezek a betegek általában magasabb distresszt élnek át, mint a populáció többsége.

A tudatos figyelem alapú stresszcsökkentés (TSAF) program fejlesztője és úttörője Jon Kabat-Zinn volt a University of Massachusetts Medical Centerről. A 8 hetes kurzus célja az orvosi kezelés kiegészítése volt a krónikus fájdalommal és stresszel járó betegségek során, később azonban szélesebb körben is megkezdték az alkalmazását (például: rák, depresszió, szorongás, fibromialgia). A program többek között javíthatja a hangulatot, az alvás minőségét, megváltoztathatja a fájdalom megélését, csökkentheti a distresszt és az étkezési nehézségeket, sőt, pozitív hatással van az életminőség értékelésére. Nemcsak relaxációt eredményez tehát, hanem megfigyelhetők kognitív, emocionális, biológiai és viselkedéses vonatkozásai is.

A TSAF

Bár a módszer gyökerei alapvetően a buddhizmushoz vezethetők vissza, a sikeres alkalmazás nem igényel semmilyen vallásos meggyőződést. A program csoportos, strukturált feltételek között zajlik, heti másfél, két és fél órás ülésekkel és egy 6-8 órás csendes elvonulással a hatodik hét környékén. Az alkalmak a meditáció gyakorlásáról és az élmények közös megbeszéléséről szólnak. A gyakorlatok során a résztvevők különféle technikákat sajátítanak el, amit mindennap egyénileg ismételnek. Ebbe beletartozik a tudatos test szkennelés, az ülő meditáció, a meditatív séta és bizonyos alap Hatha Yoga pozitúrák elsajátítása is.

A keresési folyamat eredményei

A jelen áttekintő tanulmány 15 kutatás eredményeit foglalja össze. A résztvevők minden esetben krónikus betegek voltak, beleértve krónikus fájdalomban, rheumatoid arthritisben, kettes-típusú diabéteszben, krónikus fáradságban és kardiovaszkuláris betegségben szenvedőket. A bemutatott kutatások az alkalmazott módszerek és a TSAF-hatás mérésének széles körét mutatják be, és egyértelműen azt mutatják, hogy a mért változókban fejlődés mutatható ki, sőt egy esetben sem volt tapasztalható negatív kimenetel a kezelés után a kontrollcsoporttal összehasonlítva.

Hatások a mentális egészségre, a jólétre, az életminőségre és a fizikai egészségre

8 kutatás vizsgálta a páciensek szorongását és egyöntetűen arról számoltak be, hogy a program hatására csökkent a szorongás szintje a TSAF beavatkozást követően. 8 vizsgálatból, amely a depresszió alakulását helyezte a középpontjába, hat mutatott pozitív változásokat, a másik két esetben nem volt megfigyelhető változás. Ezen felül 8 tanulmány állapított meg pozitív változásokat a hangulat, a distressz, a globális mentális egészség, az obszesszív kompulzivitás, a paranoid gondolatok és a negatív érzelmek kifejezésére.

Hat cikk számolt be életminőséggel és jóléttel kapcsolatos pozitív eredményekről. Szignifikáns csökkenés mutatkozott többek között az impulzív és a reaktív megküzdési stratégiák terén, de a figyelmi és viselkedéses folyamatokra, valamint az interperszonális érzékenységre is jó hatással volt a tréning. Egy kutatás kifejezetten a krónikus fájdalomra helyezte a hangsúlyt és arról számolt be, hogy a TSAF-en résztvevők sokkal gyorsabban léptek át kezdeti állomásokon.

A kutatások a fizikai egészség különböző oldalait is vizsgálták. A fájdalommal kapcsolatosan ötből négy kutatás számolt be a fájdalomérzés csökkenéséről a program segítségével, a legnagyobb eredményt a rheumatoid  arthritisben, a króninukus hát és nyakfájdalomban és a kettő vagy több komorbid fájdalommal küszködők körében érték el. Ezen kívül az eredmények a keringési rendellenességek, a bőrpanaszok, a fáradtság, az alvás, a vércukorszint és a vérnyomás tekintetében is kiemelkedőek voltak.

A kezelés elfogadása és a későbbi gyakorlása

A legtöbb kutatás arról számolt be, hogy a páciensek kifejezetten lelkesek voltak és könnyedén végrehajtották az előírt feladatokat, sőt, egy jó részük a program után is folytatta a meditációt.

Csak egy vizsgálat fordított figyelmet a gyakorlás rendszerességére, időtartamára és a fejlődésre. Míg az összes ráfordított idő nem volt összefüggésben a fejlődéssel, a gyakorlás rendszeressége pozitívan befolyásolta a kedvező kimeneteleket, ami azt sugallja, hogy a rendszeres gyakorlat az időtartamtól függetlenül is eredményesnek mondható.

Diszkusszió

Az eredmények összefoglalása

Mind a tizenöt kutatás, ami említésre került ebben a tanulmányban pozitív változásokról számolt be az összes vagy a legtöbb mért változóban a tudatos figyelem alapú stresszcsökkentő módszer hatására. A bemutatott változások hatással voltak a krónikus betegséggel küszködők mentális és fizikai egészségére, életminőségére és jólétére. Még specifikus változók esetében is vagy pozitív, vagy semleges kapcsolatot lehetett kimutatni a kontrollcsoporttal összehasonlítva, amit a követéses kutatások is megerősítettek.

A kezelés elfogadását a szerzők minden esetben magasnak értékelték, sok esetben a résztvevők még a kezelés után is kitartottak a tréning mellett. Az eredmények a rendszerességet tartják a legkiemelkedőbb faktornak.

Erősségek és korlátok

A tanulmányban megjelenő kutatások a vizsgálati technikák és a kimenetelek mérésének széles körét fedték le. Azonban a kutatások nagyfokú diverzitása nehezen teszi lehetővé az egyes eredmények összehasonlítását, de ettől függetlenül megállapítható, hogy a negatív hatást a TSAF program esetében egy esetben sem sikerült kimutatni.

Néhány kutatás meglehetősen kis elemszámmal dolgozott, ebben a tanulmányban azonban körülbelül 700 résztvevő eredményei lettek összefoglalva, amelyből 435-en vettek részt a TSAF kezelésen. A vizsgálati személyek azonban feltehetőleg olyan személyek közül lettek válogatva, akik kifejezetten nyitottak és motiváltak az új megközelítési lehetőségek kipróbálására, hiszen maga a program sok időt és energiát vesz el az emberektől.

A bemutatott kutatások nem vizsgálták a meditációs instruktorok szerepét és gyakorlatát, annak ellenére, hogy ez valószínűleg hatással van a program sikerességére.

Felhasználási lehetőségek az egészségügyi alapellátásban

A krónikus betegségben szenvedő emberek számos különféle stresszorral kénytelenek szembenézni, azonban a TSAF program lehetőséget nyit számukra a stressz szint csökkentésére és az életminőség emelésére. Mivel nincs ismert negatív hatása gyakorlatilag bárhol, bármilyen időben alkalmazható, így szélesebb körben is érdemes lenne felhasználni az egészségügyi alapellátásban.

A TSAF potenciálisan csökkentheti az ellátórendszer költségeit, hiszen igazolható, hogy a tréning alkalmazásával szignifikánsan csökken a krónikus megbetegedéssel jelentkezők aránya. A program tehát nemcsak a páciensek, de az egészségügyi dolgozók számára is kedvező lehet.

Konklúzió

A krónikus betegségek rengeteg nem szívesen látott fizikai és pszichológiai következményekkel járnak. A bemutatott kutatások viszont azt tükrözik, hogy a TSAF program segítségével megkönnyíthető a páciensek megküzdése a tünetekkel és fejleszthető az általános jóllét és életminőség érzésük, így a tréningből rendkívül hasznos kiegészítő kezelés válhat és érdemes lenne szélesebb körben is megfontolni az alkalmazását.