D-típusú személyiség az általános populációban: áttekintő tanulmány az egészségi állapotra, a betegség mechanizmusokra és a munkával kapcsolatos problémákra vonatkozóan

D-típusú személyiség az általános populációban: áttekintő tanulmány az egészségi állapotra, a betegség mechanizmusokra és a munkával kapcsolatos problémákra vonatkozóan

Mols, F., & Denollet, J. (2010). Type D personality in the general population: a systematic review of health status, mechanisms of disease, and work-related problems. Health and Quality of Life Outcomes, 8(1), 9.

Készítette: Farkas Noémi

Absztrakt

Elméleti háttér: A cél a D-típusú személyiség normál populációban történő tanulmányainak áttekintése volt, valamint azoknak a következtetéseknek a megvitatása, melyek az egészségi állapot, a betegség-megelőző mechanizmusok és a munkával kapcsolatos problémák kutatására irányultak nem-klinikai populációban.

Módszer: A szakirodalmak kiválasztás interneten keresztül történt egyénileg a szerzők által. Minden olyan publikált kutatást és tanulmányt beszámítottak, melyek a D-típusú személyiséget vizsgálták normál populációban. Végül 19 cikket választottak ki, melyeket egy pontosabb vizsgálat alá vettek egy 11 tételes egységes ellenőrző lista szerint.

Eredmények: A tárgyalt kutatások rámutattak arra, hogy a D-típusú jellemvonások negatív hatással vannak a mentális egészségre (gyakori depresszív tünetek, szorongás, poszt traumatikus stressz szindróma, mentális distressz, passzív megküzdés, és csekély szociális támogatás), és a fizikai egészségre (gyakori szomatikus panaszok, alacsony egészségi állapot, influenzához hasonló betegségekről való beszámolás). Más cikkek a látszólag egészséges D-típusú személyek viselkedéses és biológiai mechanizmusainak zavarait emelték ki. Végül, néhány tanulmány a D-típusú személyiség munkavégzés terén tapasztalható negatív hatásairól számol be (magas hiányzási arány, vitális kimerültség és kiégés magas szintje, gyakori munkahelyi stressz).

Konklúzió: A D-típusú személyiség az általános pszichológiai distressz szempontjából mindenképpen egy sérülékenységi tényezőt jelent, amely befolyásolja a mentális és fizikai egészségi állapotot. Továbbá, összefügg a betegség megelőző mechanizmusokkal és a munkához kapcsolódó problémákkal a látszólag egészséges egyéneknél is.

Bevezető

            Eddigi megfogalmazások szerint a D-típusú személyiség két legfőbb vonása a negatív affektivitás gyakori megtapasztalásának tendenciája és a magas szociális gátoltság. A magas szintű negatív affektivitás jellemzője a negatív érzelmek gyakori átélése, a magas szociális gátoltság következménye pedig az érzelmek kifejezésének hiánya, amely összefügg a visszautasítástól, ellenkezéstől való félelemmel. Azok a személyek, akikre mindkét vonás magas szintje jellemző, a D-típusú személyiséggel rendelkezők közé sorolható. Ez egy rövid és könnyen használható DS14 kérdőívvel mérhető, amely 7-7 alskálát tartalmaz a negatív affektivitásra és a szociális gátoltságra vonatkozóan. Korábbi korrelációs vizsgálatok megerősítették, hogy a D-típusú személyiség különbözik az A- és B- típusútól. Az ötfaktoros személyiség modellel összevetve pozitív korrelációt találtak a negatív affektivitás és neuroticizmus, negatív korrelációt a szociális gátoltság és extraverzió között.

           

Mivel alapvetően a D-típusú személyiséget a kardiovaszkuláris betegeknél azonosították, így a kutatások többsége szívbetegek körében vizsgálják e személyiségtípus gyakoriságát és hatását. Ezen kutatások arra mutattak rá, hogy a D-típusú személyiség megléte a negatív egészségi állapotnak, az infarktusoknak és a halálozás megnövekedett kockázatának független előrejelzője lehet. Azonban fontos feltérképezni a D-típusú személyiség jelentőségét normál populációban is. Erre irányuló tanulmányok azt állítják, hogy a D-típusú személyiség nem pszichopatológiás, hanem normál személyiségvonásokon alapul, és ezért normál populációban is előfordulhat.

A cél a D-típusú személyiséghez kapcsolódó mentális és fizikai egészségi állapotra vonatkozó elérhető bizonyítékok áttekintése volt. Ezen kívül, át szerettük volna tekinteni a D-típusú személyiség szerepét a betegségek működésmódját illetően a látszólag egészséges embereknél. Végül szándékunkban állt leírni azokat a lehetséges munkához kapcsolódó problémákat is, melyek ehhez a személyiségtípushoz kapcsolódnak.

Módszer

A szerzők a megfelelő szakirodalmak kikeresését a „D-típus” vagy „D-típusú személyiség” kulcsszavak használatával hajtották végre a Pubmed, Sience Direct, PsychINFO oldalain keresztül. A kiválasztási kritériumok közé tartoztak a következők:

-          a tanulmányban a D-típusú személyiség vizsgálata a normál populációra irányul

-          eredeti cikk vagy publikáció

-          társfolyóiratokban megjelent publikációk

-          angol nyelven íródott

A kezdeti 567 találatból végül 19 tanulmány került kiválasztásra és felhasználásra, melyek megfeleltek a megszabott kritériumoknak. A kritériumok igazolását egy 11-tételes ellenőrző lista használatával végezték el. A szerzők a kizáró okokat is megfogalmazták (pl. a betegpopulációt érintő tanulmányok, illetve azokat melyek csupán a negatív affektivitás, vagy a szociális gátoltságot vizsgálták, nem konkrétan a D-típusú személyiséget).

            A felhasznált tanulmányokban a D-típusú személyiség meghatározására validált mérőeszközöket alkalmaztak (pl. DS14, DS16, DS24), valamint, a D-típusú és a nem D-típusú személyek összehasonlítására került sor. A vizsgálati csoportok nőket és férfiakat egyaránt érintettek, az életkort tekintve pedig szerteágazóak voltak.

Eredmények

D-típusú személyiség és egészségi állapot

Több tanulmány negatív összefüggést mutatott a D-típusú személyiség és a mentális egészségi állapot között. Eszerint, a tárgyalt személyiségtípussal rendelkező felnőtt személyek gyakrabban tapasztalnak depresszív tüneteket, szorongást és jelentősen több negatív érzelem átéléséről számolnak be a nem D-típusú személyekkel ellentétben. A mentális distressz több tünetét, illetve a szubjektív stressz erős érzelmeinek átélését is leírják. Ezek a személyek hajlamosak a passzív vagy maladaptív elkerülő megküzdési stratégiák alkalmazására, melyek az észlelt stressz magas szintjével és a kiégési tünetekkel áll kapcsolatban. Ezen kívül szegényes szociális támogatottságról számolnak be.

Néhány tanulmány a D-típusú személyiség testi egészségre gyakorolt hatásait tárgyalja. A gyerekek esetében gyakoriak a szomatikus panaszok. Felnőttek pedig jelentősen alacsony egészségi állapotról adtak számot (pl. a negatív affektivitást influenzához hasonló betegségekkel hozták kapcsolatba).

A betegséggel kapcsolatos működésmódok és a D-típusú személyiség

            A látszólag egészséges D-típusú személyiséggel rendelkező személyek betegségekkel kapcsolatos viselkedéses és biológiai működésmódjait is vizsgálta néhány tanulmány. A viselkedéses jellemzőket illetően a D-típusú személyek kevésbé valószínűbben és ritkábban kerestek fel megfelelő orvosi ellátást, valamint kevésbé csinálták végig a kezeléseket. Továbbá ritkábban vesznek részt rendszeres orvosi ellenőrzéseken, és hajlamosabbak egészségtelen életmódot folytatni.

            A biológiai működésmódokat illetőn a férfiaknál stressz hatására jelentősen megnövekedett a perctérfogat a nem D-típusú személyekhez képest. Továbbá, a D-típusú személyeknél az amygdala csökkent aktivitást jelzett a félelmetes arc- és testi kifejezések esetében. Az amygdala érzelem kiváltó aktivitása hiányzott a D-típusú egyéneknél. Végül egyes bizonyítékok arra a következtetésre engedtek, hogy a D-típusú személyiség nagymértékben örökletes lehet, melynek becsült mértéke 52% volt.

Munkával kapcsolatos problémák és a D-típusú személyiség

A D-típusú személyiséggel rendelkező munkavállalókra jellemző az erőfeszítés-jutalmazás kiegyensúlyozatlansága, a túlvállalás, a kedvezőtlen fizikai munkafeltételek észlelése, valamint a felettesekkel, munkatársakkal történő interakciós problémák megléte. Továbbá, ezen munkavállalók a nem D-típusúakkal ellentétben többször hiányoznak a munkahelyről, amely nagy valószínűséggel a vitális kimerültséggel, a munkahely stresszes körülményeinek észlelésével, és a kiégéssel van összefüggésben. Ezen kívül, a D-típusú egyének kilencszer nagyobb eséllyel szenvednek posztraumatikus stressz szindrómában.

Diszkusszió és kitekintés

            A jelen módszeres áttekintő rámutat arra, hogy a D-típusú személyiség negatív hatással lehet a látszólag egészséges egyénekre is az általános populációban.

            Először is azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a D-típusú személyiség kedvezőtlen hatással van a mentális egészségre. Ez a depresszió, a szorongás és a distressz tüneteinek gyakori megtapasztalásában nyilvánul meg. Ez a jelenség a krónikus fájdalom, a cukor- és a szív és érrendszeri betegeknél is tetten érhető. Ezen kívül, jellemző a szociális támogatás alacsony szintje.

            A fizikai egészségi állapot tekintetében a D-típusú személyek több testi panaszról és jóval alacsonyabb egészségi állapotról számolnak be, mint a nem D-típusúak. Ez összhangban van azzal, hogy a D-típus megléte ártalmas lehet a kardiovaszkuláris feltételek egészségi állapotára is.

            Másodszor azt vizsgáltuk, hogy a betegségek viselkedéses és biológiai működésmódjainak milyen szerepe van a látszólag egészséges, de D-típusú személyiséggel rendelkezők esetében. Ezekre a személyekre az egészségfenntartó és –megőrző  magatartás kevésbé, míg az egészségkárosító szokások (pl. dohányzás, nem megfelelő étkezés, mozgásszegény életmód) inkább jellemzőek, valamint ritkábban keresnek fel megfelelő orvosi ellátást. A D-típusú személyek minden esetleges fenyegetőnek vélt szituációra fiziológiai reaktivitással válaszolnak, így az interperszonális helyzeteket is stresszesebbnek élik meg. Ez kihatással lehet a kardiovaszkuláris rendszerre. Összességében elmondható, hogy a vizsgált személyiséggel rendelkezők körében gyakoribb a magas perctérfogat, az emelkedett vérnyomás és a csökkent szívfrekvencia. Továbbá megfigyelhető az amygdala csökkent aktivitása a félelmetes megnyilvánulások esetében. Végül a jelen tanulmány kiemelte, hogy a D-típusú személyiség alapjában véve örökletes és biológiailag megalapozott, melyet egy genetikai kapcsolatokat vizsgáló kutatás is alátámasztott.

            A klinikai populációt érintő tanulmányok megerősítették, hogy D-típusú személyiség összefügg a kardiovaszkuláris reaktivitással. Hasonló kutatások a kedvezőtlen egészségi kimenetelek hátterében olyan neuroendokrin és immunológiai tényezőket hangsúlyoznak, mint például az emelkedett kortizolszint, vagy immunrendszeri működési zavarok. Mindenképpen szükségesek lennének olyan további kutatások, melyek a neuroendokrin és immunrendszeri működéseket veszik figyelembe, mely által könnyebben megérthetnénk a nem klinikai populációban zajló biológiai mechanizmusokat is.

            A D-típusú személyek munkavégzés terén megtapasztalt problémái közül a gyakori munkahelyi hiányzás, a vitális kimerültség, a poszt traumás stresszzavar, a nagyfokú munkahelyi stressz, a kiégés, és a személyes teljesítés csökkent érzete a legjellemzőbb.

             A jelen tanulmány rendelkezik néhány korláttal. Mivel a keresztmetszeti vizsgálatokat tanulmányoztunk, nehéz okozati összefüggéseket meghatározni a D-típusú személyiség és a tárgyalt kimenetelek között. Továbbá a tanulmányok különböző kérdőíveket alkalmaztak a D-típusú személyiség szűrésére. Ahhoz, hogy megfelelő becsléseket és összehasonlításokat végezhessünk, egy érvényes D-típusú kérdőív egységes használata lenne szükséges. Azonban néhány erősséget is kiemelhetünk. Egyrészt ez az első olyan áttekintő tanulmány, amely a D-típusú személyiség normál populációban előforduló hatásait tárgyalja. Másrészt, a szakirodalmak szisztematikus kiválasztása, a kritériumok megfelelő meghatározása és használata, és a 11-tételes kritériumokat ellenőrző lista alkalmazása a módszertani minőség jóságáról árulkodik.

            Az áttekintő tanulmányokat összefoglalva kijelenthető, hogy a D-típusú személyiség olyan sérülékenységi tényező az általános pszichológiai distressz tekintetében, amely nem csak a beteg, hanem a normál populációban élők egészségi állapotát is befolyásolja. Tehát ez a személyiségtípus olyan széles személyiség konstruktumot jelent, amely az általános populáció nagyobb alcsoportjaiban is gyakran előfordulhat. Következésképp, a D-típusú személyiség egy olyan fontos sérülékenységi tényező, melyet további kutatásokban szükséges lenne pontosabban felbecsülni mind a munkahelyi problémák, mind a mentális és testi egészségi állapotok fényében az általános populációban.