A sárgarépától tudásvágy, avagy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás
hozzájárul az örömállapot (flourishing) megéléséhez a hétköznapokban?
Conner,
T. S., Brookie, K. L., Richardson, A. C., & Polak, M. A. (2014). On carrots
and curiosity: Eating fruit and vegetables is associated with greater
flourishing in daily life. British
Journal of Health Psychology. Advance online publication.
DOI:10.1111/bjhp.12113
Készítette:
Nagy Anikó
Absztrakt
A szerzők jelen tanulmányban arra keresik a választ, hogy a
gyümölcs- és zöldségfogyasztás összefügg-e a az eudaimonikus jólléttel, mely az
örömállapot (flourishing) egyik jelzője. Az összefüggés megvilágítására a
kíváncsiságot és a kreativitást, az eudaimonikus jóllét két viselkedéses
megnyilvánulását is vizsgálják a kutatók.
405 fős mintán történt az adatfelvétel, internes
önbeszámoló technikájával, 13 napon keresztül. A résztvevők minden nap
feljegyezték aznapi zöldség-, gyömülcs- és édességfogyasztásukat. Emelett
eudaimonikus jóllétükről, kíváncsiságukról, kreativitásukról és aznapi pozitív
és negatív érzéseikről is nyilatkoztak.
Azok a fiatalok akik több gyümölcsöt és zöldséget
fogyasztottak, magasabb eudaimonikus jóllétről számoltak be, továbbá
tudásvágyuk intenzívebb volt, kreatívabbnak élték meg magukat a kevesebbet fogyasztókhoz
képest. Az egyéni fogyasztási szokások
közötti összehasonlításánál is az előbbi mintázatot kapták eredményül a
kutatók. Az édességfogyasztás nagyobb kíváncsisággal és pozitívabb érzelmek
átélésével járt együtt a mintában.
Összességében a tanulmány az első empirikus bizonyítéka
annak, hogy a zöldség- és
gyümölcsfogyasztás kapcsolatban áll a jóllét széles spektrumával.
Bevezetés
A gyümölcs és zöldségfélék testi egészségre gyakorolt
hatásai közismertek, többek között a hosszabb élettartam, krónikus betegségek kialakulásának kisebb
esélye. A gyümölcs- és zöldségfogyasztás pszichológai előnye kevéssé kutatott
téma. Kimutatott eredmény azonban, hogy azok a személyek, akik több zöldséget
és gyümölcsöt fogyasztottak elégedettebbnek és boldogabbnak vallották magukat,
kevésbé szenvedtek depresszív tünetektől a vizsgálatban résztvevő többi
személyhez képet. Felmerül jogosan a kritika, hogy más tényezők is
közrejátszottak az alábbi eredmény létrejöttében. Kontrolláltak változókat
(demográfia, jövedelem, osztály, iskolázottság, dohányzás, BMI, testmozgás,
major betegség) és az összefüggés változatlanul kimutatható volt. Az eddigi
kutatások legfőbb korlátja, hogy a hedonikus jólléttel való összefüggés
irányából közelítették meg a kérdéskört.
A zöldség- és gyümölcsfogyasztás eudaimonikus jólléttel
való összefüggése bilógiai mechanizmusokkal
leírható. A vitaminok és az ásványi anyagok jelentős szerepet töltenek
be a motiváció és a vitalitás fokozódásában. A zöldségeknek és gyümölcsöknek
magas a C-valamint, a B-vitamin tartalma. A C-vitamin a dopamin termelésében, a
B-vitamin a neurotranszmitterek szintézisében vesz részt.
Az
eudaimonikus jóllét két viselekedéses megnyilvánulását, a kreativitást és a
kíváncsiságot vizsgálták a zöldség- és gyümölcsfogyasztással összefüggésben a
tanulmányban. A kíváncsiság, a tudásvágy magában foglalja az új kihívások keresését , új
dolgok tanulását. Kíváncsiság
valószínűsíti a viselkedéses megközelítő rendszer optimális működését, mely a
dopaminerg rendszerhez kapcsolható.
A kreativitás magánban foglalja egy érték létrehozására
való motivációt, illetve művészi vagy zenei kifejezőképeeséget. A kreativitás
pozitív érzelmi állapotban nyilvánul meg, melynek során intrinzik motivációt és
kíváncsiságot él át a személy. Az
eudaimonikus állapot egyik jelző tehát a kreativitás.
A jelen kutatás hipotézise, hogy a több gyümölcs- és
zöldségfogyasztás magasabb eudaimonikus jólléttel és több eudaimonikus
viselkedés megnyilvánulással párosul. Az eudaimonikus jóllét az örömállapotnak
jelzője. Interperszonális és intraperszonális szinten is elemezték az adatokat,
mely arra is lehetőségeket adott, hogy lássuk a személy jóllétének változásait
a sok illetve kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás függvényében.
Módszer
A vizsgálatban 405 (66,7% nő) 17-25 év (M=19.85, SD=1.62)
közötti fiatal felnőtt vett részt. Egyetemi hallgatók alkották a mintát.
Laboratóriumi körülmények között a résztvevők
felvilágosítást kaptak a kutatás kereteiről. Egy tréningen is részt vettek,
melyben az internetes naplóírási technikát sajátították el. A résztvevők
rögzítették online felületen fogyasztási szokásaikat, eudaimonikus jóllétüket,
nyilatkoztak kreativitásukról és érzelmi állapotikról 13 napon keresztül,
délután 3 és 8 óra közötti időszakban..
A mérőeszközöket illetően az első kérdéssor a New Zealand
National Nutrition Survey módosított tételeiből állt össze. A résztvevőknek fel
kellett jegyeznie, hogy milyen gyakran és mennyit ettek egy nap gyümölcsöt,
zöldséget, gyorsételt (hot chips) és édességet.
Az
eudaimnokus jóllétet a Flourishing Skálával, a kíváncsiságot a Curiosity and
Exploration Iventory-val mérték. A kreativitásra egyetlen kérdés irányult. Napi
pozitív és negatív affektusok mérésére kilenc-kilenc item szolgált.
A személyek közötti adatösszehasonlítást a kutatók az SPSS programmal végezték, korrelációt
számítottak. Személyen belüli kapcsolatok feltárására Hierarchical Linear
Modelling programot használták.
Eredmények
Aki több gyümölcsöt evett, az több zöldséget is fogyasztott
(r=0,52 p<0,01). Aki édességből többet fogyasztott, chipset is többet evett
(r=0.183 p<0,01)
Azok a személyek akik több zöldséget és gyümölcsöt
fogyasztottak, magasabb szintű eudaimonikus jólléttel (rfruit=0.185
p<0,001 ; rveg=0.200 p<0,001), kreativitással (rfruit=0,107
p<0,01 rveg= 0.134 p<0,01), kíváncsisággal (rfruit=0,166
p<0,01 rveg=0.158 p<0,01) és pozitívabb affektusokkal (rfruit= 0.176
p<0,001 rveg=0.109 p<0,05) jellemezhetőek. Azok az egyének akik több chipset
ettek negatívabb affektusokról (r=0.134 p<0,01) és alacsonyabb eudaimonikus
jóllétről (r=-0.113 p<0,05) számoltak be, viszont kreativitásuk (r=0.233
p<0,001) és kíváncsiságuk (r=0.136 p<0,01) magasabb volt.
Ha
a pozitív affektusokat kontrollálták a zöldségfogyasztóknál körében ugyancsak
megmutatokozott az emelkedettebb eudaimonikus állapot (r=0,174 p<0,01).
A következő
eredmények arra a kísérleti elrendezésre vonatkoznak, melyben az egyes
személyek eudaimonikus jóllét mutatóinak változását nézték az ételfogyasztás
függvényében.
Amikor a résztvevők
több zöldséget és gyümölcsöt ettek magasabb eudaimonikus jóllétről (vegB(SE)=0.057 (0.015) p<0,001;
fruitB(SE)= 0.063 (0.018) p<0,01) kíváncsiságról (vegB(SE)=0.078
(0.015) p<0,001; fruitB(SE)= 0.050 (0.018) p<0,01), kreativitásról (vegB(SE)=0.038
(0.015) p<0,005; fruitB(SE)= 0.049 (0.018) p<0,01) és pozitív
affekturókról (vegB(SE)=0.041 (0.009 )p<0,001; fruitB(SE)= 0.026 (0.011)
p<0,05) számoltak be.
A zöldség és
gyümölcsfogyasztás nincs kimutatható hatással a másnapi jóllétre (Bs ranged
from -0.012 to 0.015, ps from 0.147 to 0.986, ns) .
A nagyobb kíváncsiság
és a több pozitív affektus magassabb másnapi édességfogyasztást jósolhat be
(curiosity B(SE) = 0.030(0.031), p = 0.023; PA B(SE) = 0.065(0.024), p =
0.007),
de az összefüggés
fordítva nem igaz.
Diszkusszió
Gyümölcs- és zöldségfogyasztás összefüggésben van a az
örömállapot jelzéseivel, beleértve a nagyobb eudaimonikus jóllétet,
kreativitást és kíváncsiságot.
A
gyümölcs- és zöldségfogyasztás inkább kapcsolódik pozitív érzékeshez, mint a
negatívkohoz. Az egészségtelen ételek nem mutatnak összefüggést az eudaimonikus
jólléttel, ám az édességfogyasztás nagyobb kíváncsisággal és pozitívabb
affektusokkal társul.
Nem
mondható egyértelműen ki ok-okozati viszony a zöldség-és gyümölcsfogyasztás és
az eudaimonikus jóllét között. Arról, hogy milyen mechanizmusok magyarázzák az
összefüggést csak feltételezeink lehetnek.
A biológiai
mechinizmusok egy lehetséges alternatíva az összefüggés magyarázatára. A C- és
B-vitamin jótkony hatása nem hagyható figyelmen kívül. Továbbá a komplex széndhidrátok
szingifikánsabban hosszabb ideig befolyásolják az agyi kémiai folyamatokat.
Másrészről
elképzelhető, hogy az emelkedett eudaminonikus jóllét miatt sarkall több
zöldség- és gyümölcs fogyasztásra.
Korlátok
Az internetes naplót a részvevők délután 3 és este 8 között
töltötték ki, így az esti étkezések kimaradtak. A szerzők nem tettek
különbséget zöldségés gyümölcs fajták között. Továbbá a vizsgálat önbeszámolós
bejegyzéseken alapult. A kutatáshoz használt Kíváncsiság Kérdőív elavult volt.
Konklúzió
Összefoglalva, több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztó
személyek nagyobb eudaimonikus boldogságról számoltak be, érdeklődöbbek,
kreatívabbak a mindennapok során. A kutatási eredmény azért lényeges, mert az
eudaimonikus jóllét, fontos szerepet játszik a rezilienciában. Nem mondhatjuk
ki azonban, hogy a répafogyasztás minden problémára megoldás. A zöldség- és
gyümölcsbevitel összefügg széles
spektrumával az örömállapotnak azon túl, hogy jól érezzük magunkat. A jelenlegi
az első kutatás, mely igazolta az alábbi összefüggést empirikusan
interperszonális és intraperszonális szinten is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése