Megküzdési
stratégiák és irracionális hiedelmek mint az egészséggel kapcsolatos
életminőség romlás közvetítői Irritábilis Bél Szindrómában szenvedőknél
Stanculete MF
et al. (2015). Coping strategies and irrational
beliefs as mediators of the health-related quality of life impairments in irritable
bowel syndrome. Journal of Gastrointestinal and Liver Diseases, 24(2).
http://doi.org/10.15403/jgld.2014.1121.242.strt
Készítette: Bukovenszki
Emőke
Absztrakt
Az Irritábilis Bél
Szindróma (IBS) egy krónikus és csökkent munkaképességet eredményező gyomor-bélrendszeri
rendellenesség. Bár számos kutatás beszámolt a megküzdési stratégiák életminőségre
gyakorolt hatásairól, mégis kevés adattal rendelkezünk a speciális megküzdési
módokról, melyeket az Irritábilis Bél Szindrómában szenvedők alkalmazhatnának. Jelen
tanulmány célja az volt, hogy feltárja a kapcsolatot a megküzdési stílusok és
az irracionális hiedelmek között, mely által bejósolhatóvá válhatnának az IBS tüneteinek
életminőségre gyakorolt hatásai. A keresztmetszeti kutatás két gasztroenterológiai
központban zajlott, 70 fő IBS páciens és 55 fő egészséges páciens részvételével.
Az Irritábilis Bél Szindrómával küzdők lényegesen több problémaorientált és
elkerülő megküzdési stratégiát alkalmaztak, mint az egészséges páciensek. Az
irracionális hiedelmek és az elkerülő megküzdési stratégiák összefüggést
mutatnak az IBS tüneteinek hatásaival és az egészségügyi életminőség romlásával.
Bevezetés
Az IBS egy funkcionális
rendellenesség, melynek jellegzetes tünetei a hasi fájdalom és diszkomfort
érzés. Diagnosztikai feltétele: a tünetek jelenléte a rendellenességet megelőző
12 hónapban 12 hétig, továbbá az alábbi tünetekből legalább 2 jelen kell, hogy
legyen: változás a székletürítésben (hasmenés, székrekedés), a széklet
állagának megváltozása, diszkomfort csökkenése székletürítés után. Az IBS
biopszichoszociális modellje szerint a rendellenességnek fiziológiai és
pszichoszociális komponensei is vannak: az IBS negatívan hat a páciens fizikai,
pszichológia és szociális működésére. Az IBS ma magas egészségügyi és szociális
költségekkel járó, gyakori rendellenesség. Bizonyított, hogy egyéb szomatikus
megbetegedésekkel (veseelégtelenség, asztma, cukorbetegség, migrén)
összehasonlítva az egészséggel kapcsolatos életminőség (HRQOL) alacsonyabb az
IBS pácienseknél. A betegség tehát figyelmet igényel, lefolyása krónikus és úgy
tűnik, nagy szerepet játszik kialakulásában a stressz. A krónikus betegségekre
alkalmazott kutatások azt mutatják, hogy a megküzdési stílusok fontos szerepet
játszanak az életminőség alakulásában. Korábbi tanulmányok igazolták, hogy a
pozitív megküzdési stratégiák jobb pszichológiai hozzáállást eredményeznek, az
elkerülő megküzdési stratégiák pedig negatív hatást gyakorolnak a pszichológiai
egészségre. Az életminőség csökkenést azzal azonosítják, hogy sokkal nagyobb
gazdasági teher van jelen az orvosi közegben és szociális költségekkel is jár a
betegség kezelése. Nincs elég adat azonban arra vonatkozóan, hogy pontosan
milyen megküzdési mechanizmusokat használnak az IBS páciensek. Az irracionális
hiedelmek miatt a páciensek eltorzítják a hétköznapi történések értelmét, így negatív
módon értelmezik a tapasztalataikat, Az irracionális hitek negatív
élettörténések által aktiválódnak. A séma aktiváció egy rendszerhibát hoz létre
a gondolkodásban, melynek szerepe van a depresszió és a szorongás
kialakulásában és fenntartásában. Ezek az irracionális hiedelmek
feltételezhetően közrejátszanak az IBS kialakulásában. Korábbi tanulmányok azt
igazolták, hogy az irracionális hiedelmek negatív kapcsolatot mutatnak a fizikai
és mentális egészséggel, illetve az élettel való elégedettséggel. A gyomor-bélrendszeri
panaszok a szorongás és a depresszió jelenlétével összefüggnek. Jelen tanulmány
céljai: felderíteni az IBS páciensek megküzdési stratégiáit, továbbá megvizsgálni
a kapcsolatot az irracionális hiedelmek, a megküzdési mechanizmusok, a HRQOL
(egészséggel kapcsolatos életminőség) és az IBS páciensek között.
Módszer
Keresztmetszeti kutatást
végeztek Cluj-Napocaban, Romániában 70 fő IBS pácienssel (gasztroenterológus
által megerősített diagnózis) és 55 főből álló egészséges kontrollcsoporttal. Az
IBS páciensekre alkalmazott kritériumok az alábbiak voltak: legalább 18 éves, az
IBS-en túl nincs egyéb krónikus betegsége, beszél és olvas románul. A kontroll
csoportba ugyanolyan korú és nemű pácienseket választottak. Mindannyian az
alábbi kérdőíveket töltötték ki:
- B-COPE: a COPE leltár validált, rövidített verziója (14 pontos skálán vizsgálja az egyén megküzdési stílusát), melynek segítségével 3 megküzdési csoportot alkottak: probléma fókuszú megküzdés, érzelmi megküzdés, elkerülés orientált megküzdés
- DAS: Diszfunkcionális Attitűd Skála (40 tételből álló 7 pontos skála), mely kognitív hibákat és diszfunkcionális elvárásokat tár fel
- SF-36: Általános életminőséget mérő kérdőív
Az analízis előtt
mindegyik változót megvizsgálták gyakorisági eloszlás szerint, hogy a hibákat
és hiányzó adatokat azonosítani tudják. Az IBS páciensek és kontroll csoport
között egy- és többváltozós analízist alkalmaztak, hogy azonosítsák a
különbségeket. A következő lépés az adatok elemzése volt korrelációs analízis
segítségével. Majd Mediációs Analízissel megvizsgálták a páciensek betegségükre
vonatkozó előrejelzéseit.
Eredmények
A minta jellemzői: A
pácienseket kor, nem és kapcsolati állapot szerint különítették el; továbbá az
IBS páciensek az alábbi eloszlásban értelmezendőek: 30% székrekedéses
tünetekkel, 51,4% hasmenéssel és 18,6% vegyes tünetekkel. A betegség ideje min.
egy év, max. 21 év; az átlag 4,89 év volt. MANOVA (Többváltozós Variancia
Analízis) demonstrálta, hogy az IBS páciensek általános életminősége
alacsonyabb, mint az egészséges pácienseké. A későbbi egyváltozós eredmények
azt jelezték, hogy az SF-36-os skálák különböztek az IBS és egészséges
páciensek esetén.
A MANOVA az általános
megküzdési stratégiákat tekintve (probléma fókuszú, elkerülő, érzelmi) szignifikáns
különbséget mutatott a két csoport között. Az egyváltozós összehasonlítások
kimutatták, hogy az IBS páciensek több probléma és elkerülés orientált
megküzdési stratégiát alkalmaztak, mint az egészséges alanyok. Az érzelmi
fókuszú megküzdési stratégiákban azonban nem voltak különbségek IBS páciensek
és az egészségesek között.. A megküzdési stílusokkal kapcsolatosan az elkerülés
orientált megküzdés pozitív korrelációban volt a DAS értékekkel, mely azt jelzi,
hogy ez a megküzdési mód magas szintű diszfunkcionális attitűddel áll
kapcsolatban. Ezzel szemben az elkerülő megküzdési stratégiák negatív
korrelációt mutattak a mentális egészséggel és az emocionális szerep
funkcionalitással. Minél több elkerülő stratégiát alkalmaz a páciens, annál
kevésbé lesz mentálisan egészséges.
Diszkusszió
Jelen tanulmány
eredményei arra utalnak, hogy az IBS páciensek sokkal alacsonyabb
életminőséggel rendelkeznek (alacsony HRQOL) az egészségesekéhez képest.
Összehasonlító tanulmányok kimutatták, hogy az IBS tünetei sokkal zavaróbbak
lehetnek más bélrendszeri betegségekhez képest (pl. IBD, avagy krónikus
bélgyulladás). Az IBS kihívást jelent a páciensek számára a tünetekkel való
megküzdési stratégiáikat tekintve. Általában jellemző, hogy azok az IBS
páciensek, akik hiperérzékenyek a tüneteikre, több kezelési lehetőséget és
egészségügyi tanácsot keresnek; kimutatták továbbá, hogy az IBS páciensek több
elkerülés fókuszú megküzdési stratégiát használnak, sőt nem csak azt a
szituációt kerülik el, mely a tüneteket egyértelműen kiváltja, hanem, amelyik
fantáziájuk szerint kiválthatja, és általában több tünetet is érzékelnek. Ez a
típusú viselkedés okozza aztán, hogy az IBS páciens egyre több tevékenységet
elkerül és életminősége romlik. Ezek összefügghetnek alkoholproblémákkal vagy
akár szerhasználattal is. Jelen kutatás célja volt az is, hogy hogy felderítse
az irracionális hiedelmek, a megküzdési stratégiák és az IBS tünetek okozta
életminőség romlás közötti összefüggéseket. Elmondható, hogy az irracionális
hiedelmek és az elkerülés fókuszú megküzdési stratégia használata hatással van
az életminőségre, fizikai és mentális komponensére egyaránt. Egyéb kutatások
arra utalnak, hogy a páciens hiteinek van hatása az érzelmi és egészségi
állapotra. Kimutatták továbbá, hogy a kognitív folyamatoknak komoly hatása van
a biológiai folyamatokra, melyek szabályozhatják a bélműködést. További tanulmányok
igazolják, hogy az irracionális gondolkodás biztonság- és kontrollhiány
érzésekhez vezethet, amely hatással lehet a páciensek életére a rossz mentális
egészség és csökkent szociális kapcsolatok által. Korább tanulmányok igazolták
azt is, hogy az IBS pácienseknek több irracionális gondolatuk van, mint az
egészségeseknek. Ugyanez a tanulmány utalt arra, hogy az IBS páciensek az egészségesektől
és az IBD (krónikus bélgyulladás) páciensektől is különböztek az érzékenység és
elismerés iránti szükséglet tekintetében. Az irracionális hiedelmeket stressz
váltja ki, az IBS tehát ily módon egy stresszor. Jelen tanulmány eredményei
arra utalnak, hogy az életminőségre jelentősen hatnak az IBS páciensek
irracionális hiedelmei.
Az eredmények
értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy jelen tanulmány készítői relatív
alacsony számú mintán dolgoztak. Új kutatások elvégzéséhez nagyobb mintát
javasolnak. Óvatosságra intenek a szerzők az adatok értelmezését illetően is a
keresztmetszeti kutatásra utalva. Az elméleti implikációktól eltekintve az
eredmények érdekesek lehetnek klinikai nézőpontból is, hisz kimutatták az
irracionális gondolkodást mint befolyásoló tényezőt az IBS tünetek esetén.
Konklúzió
Jelen tanulmány
eredményei azt sugallják, hogy az IBS páciensek irracionális kogníciói,
elkerülés orientált megküzdési stratégiái rossz egészségi állapotot
eredményezhetnek. Betekintést nyújt továbbá a kutatás az IBS páciensek megküzdési
stratégiáiba, és megerősíti az előző tanulmányok eredményeit. Az orvosoknak
tudatában kell lenniük annak, hogy az IBS hatásai nem korlátozódnak a fizikai
egészségre, szükség lenne a betegek pszichológiai problémáinak megoldására is.
Közelebb járunk azonban ahhoz az ígéretes megközelítéshez, miszerint komplex
módon kellene kezelni az IBS pácienseket: fizikai és pszichológiai tüneteiket
egyaránt kezelve, egy ún. pszichoszociális beavatkozás segítségével csökkenteni
lehetne a stresszre adott kognitív válaszokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése