Pozitív dohányzói identitás mint akadályozó tényező a leszokásban: Egy angliai országos felmérés eredményei

Pozitív dohányzói identitás mint akadályozó tényező a leszokásban: Egy angliai országos felmérés eredményei

Tombor, I., Shahab, L., Brown, J., & West, R. (2013). Positive smoker identity as a barrier to quitting smoking: findings from a national survey of smokers in England. Drug and alcohol dependence, 133(2), 740-745.

Készítette: Luczay-Pénzes Réka

Absztrakt

Már sokszor felmerült, hogy a pozitív dohányzói identitás fontos faktor lehet a dohányzásról való leszokás sikertelen kimenetelében, de nagyon kevés olyan kutatás ami konkrétan ezzel a kérdéssel foglalkozna. Ebben a kutatásban azt a hipotézist tesztelték, hogy a pozitív dohányzói identitás be tudja-e jósolni a leszokási kísérleteket annyira (vagy jobban) mint más prediktorok, valamint hogy mennyire határozza meg a a leszokás sikerességét.

Módszer: A vizgsálatot angliai dohányzók (reprezentatív minta) körében végezték el. Az első mérés után 6 hónappal zajlott az utánkövetés. Felmérték a demográfiai adatokat, a dohányzással kapcsolatos szokásokat, a dohányzással kapcsolatos attitűdöket, a leszokásra tett kísérleteket valamint azok sikerességét. A pozitív dohányzói identitást egyitemes méréssel végezték „ I like being a smoker”.

Eredmények: A minta 18,3 %-a vallotta, hogy pozitív dohányzói identitása van. Rájuk az volt a jellemző. hogy idősebbek, jobban nikotinfüggők, kisebb motivációjuk van a leszokásra, mint a többi vizsgált személynek valamint élvezik a dohányzást és nem próbálkoztak leszokni az elmúlt évben.

Bevezető

Korábbi kutatások már feltárták azokat a tényezőket amelyek konzisztensen bejósolják a leszokáshoz való motivációt valamint a leszokás sikerességét. Lehetséges, hogy a dohányzás mindkettőhöz kötődik.

Nagyon sokféle módon lehet az identitást definiálni. Ebben a kutatásban West modelljét használták fel, ami úgy írja le az identitást, mint ’Gondolatok és képek magunkról és az ezekhez kapcsolódó érzelmeink’. A gondolatokat címkékre (pl. dohányzó), attribútumokra (pl. lázadó) és dolgokra amit megteszünk/amit nem teszünk meg (pl. nem dohányzom a lakásban).

Azt lehet feltételezni, hogy a pozitív dohányzói identitás megakadályozhatja az embereket a leszokásban, de ennek a kapcsolatnak az erősségét nem mértük. Nem tudni, hogy ennek a változónak nagyobb vagy kisebb hatása van mint más fontos tényezőknek (pl. az egészség miatti aggodalom, a dohányzás élvezete). Lehetséges, hogy vannak olyan dohányzók, akik élvezik a dohányzást, nem aggódnak az egészségükért, de mégsem integrálták a pozitív dohányzói énképet az identitásukba; és fordítva. At is lehetséges hogy a vizsgált változó jobban be tudja jósolni a leszokás sikerességét mint más motivációs változók, mivel ez szorosan az identitáshoz tartozik. Az eddigi releváns kutatások azt mutatják, hogy a pozotív dohányzói identitásnak szerepe lehet a leszokási kísérletekben és azoknak a sikerességében is de az eredmények nem egyértelműek.

Kutatási kérdések:

1)      Milyen százalékban vannak a megkérdezettek között pozitív dohányzói identitással rendelkezők?

2)      Milyen szociodemográfiai és dohányzással kapcsolatos változók kapcsolódnak a pozitív dohányzói identitáshoz?

3)      Mi a kapcsolat a pozitív dohányzói identitás és a leszokási kísérletek valamint azok sikeressége között ? (6 hónapos utánkövetés)

Módszer

Eljárás

Az adatokat a Smoking Toolkit Study (STS) keretében gyűjtötték, ami egy angliai reprezentatív mintán végzett felmérés a dohányzási szokásokról (fogyasztás mértéke, leszokási mutatók, kapcsolódó viselkedések mérése).

Minta

A kutatás 2010 június és és 2012 március között folyt. 43079 16 év fölötti dohányzó férfiak és nők vettek részt az STS kutatásban. Jelen vizsgálathoz az előbb említett személyek közül választottak ki egy az angliai dohányzókra reprezentatív csoportot (n=9465) ami baselie-ként szolgált. A beválogatási kritérium közé tartozott, hogy minden nap dohányozzanak és minden kérdésre választ adjanak. Az utánkövetésben 2099 fő (22.2%) vett részt, ami tipikus az ilyen jellegű felméréseknél.

Mérőeszközök

A felvett demográfiai adatok közé tartozott pl. a nem, kor, SES. A dohányzási attitűdöket mérő kérdőívben az az általános kérdés szerepelt ’ Milyen önnek dohányosnak lenni?’ majd a választási lehetőségek közül (többet is lehetett választani) bejelölhették azokat, amelyeket igaznak tartanak magukra. A pozitív dohányzói identitást a ’Szeretek dohányos lenni’ válaszra adott Igen/Nem válasz határozta meg.

Ezen kívül még kitöltötték a Heaviness of Smoking Index-et (HSI) és a Motivation to Stop Scale-t (MTSS).

Az utánkövetés során megkérdezték, hogy tettek-e komoly kísérletet a leszoksára, és ha igen, az mikor kezdődött.

Eredmények

A baseline mintában a részvevők 18.3%-a vallotta hogy pozitív dohányzói identitással rendelkezik, nemre lebontva a nők 17.1%-a és a férfiak 19.4%-a. A mért változó a legfiatalabb korcsoportban (16-24) a részvevők 13.7 %-a, míg a legidősebb korcsoportban (65 – 65+) a vizsgált személyek 28.6%-a válaszolt igennel az erre vonatkozó kérdésre.

A statisztikai elemzések azt mutatják, hogy a pozitív dohányzói identitás összefüggött azzal, hogy a személy férfi és az idősebb korcsoportba tartozik. Azok akik magasabb pontot értek el a nikotinfüggőséget mérő skálán, alacsonyabb motivációjuk volt a dohányzásról való leszokásra valamint nem tettek kísérletet a leszokásra az elmúlt egy évben nagyobb eséllyel voltak a pozitív dohányzói identitással rendelkező csoportban. Ez igaz azokra is akik nagyobb élvezetet tulajdonítottak a dohányzásnak, nem bíztak abban, hogy le tudnak szokni, nem voltak jelenlegi és a jövőre vonatkozó egészégre vonatkozó aggodalmai, nem gondoltak a dohányzás káros hatására a családjukban élő személyeknél valamint azokra is akik nem törődtek a cigarettázás anyagi vonzatával. A szociális státusznak nem volt kimutatható hatása.

A bizalom a leszokásra való képességben, az egészségre vonatkozó prospektív aggodalo, a család egészségének féltése konzekvensen prediktorai voltak a leszokásra való kísérletnek. A leszokás sikerességére vonatkozóan a pozitív dohányzói identitás nem mutatott szignifikáns hatást; ebben a vonatkozásban a nikotinaddikció mértéke volt meghatározó.

Diszkusszió

A kutatásban résztvevők közül csak keveseknek volt pozitív dohányzói identitása, ez összeegyeztethető a korábbi kutatások eredményével; a  dohányzók általában nem tartják ezt a szokást pozitívnak. A pozitív dohányzói identitás összefüggést mutatott az ún. ’hardcore dohányos’ bizonyos jeleivel: az utóbbi öt évben nem volt absztinens periódus, nem volt leszokási kísérlet az elmúlt egy évben és nincsen meglévő motiváció erre valamint nincs arra terv, hogy a jövőben abbahagyja.

Meg kell említeni néhány limitációt is, ami befolyásolhatja a kaptott eredményeket, például hogy maga a konstruktum csak egy Igen/Nem feleletválasztós kérdéssel lett operacionalizálva, valamint, hogy az utánkövetésben részt vett személyek száma relatíve alacsony.