Perfekcionizmus, pszichoszociális hatás és megküzdés a gyulladásos bélbetegségekben: Egy tanulmány Crohn és Colitis ulcerosa betegségben szenvedő páciensekkel

Perfekcionizmus, pszichoszociális hatás és megküzdés a gyulladásos bélbetegségekben: Egy tanulmány Crohn és Colitis ulcerosa betegségben szenvedő páciensekkel

Flett L. G., Baricza, C., Gupta, A., Hewitt, L. P., Endler, S. N. (2011). Perfectionism, psychosocial impact and coping with irritable bowel disease: A study of patients with Crohn’s disease and ulcerative colitis. Journal of Health Psychology, 16(4), 561–571.

Az összefoglalót készítette: Csordás Tímea

Absztrakt

Jelen tanulmány a perfekcionizmus személyiségvonást, a perfekcionista énbemutatást, a megküzdési stratégiákat és a bélbetegség hatását vizsgálta 51 betegnél, akik vagy Crohn-betegségben vagy fekélyes vastagbélgyulladásban (Colitis ulcerosa) szenved. Az eredmények megerősítették azt a tényt, hogy a perfekcionizmus személyiségvonás és a perfekcionista énbemutatás együtt jár a betegség fokozott hatásaival. Sőt, a perfekcionizmus és a betegség pszichoszociális hatása közötti kapcsolat akkor is nyilvánvalóan fenn áll, miután kontrollálták a neuroticizmust, az optimizmust és a betegség fizikai hatását. A perfekcionizmus összefüggést mutatott az érzelmi központú megküzdéssel is. Az eredmények azt sugallják, hogy a perfekcionizmus olyan tényező, mely kapcsolatban áll a maladaptív megküzdési stratégiákkal, és ez felerősíti a gyulladásos bélbetegségek hatásait.

Bevezetés

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) – melyek közül a két leggyakoribb a Crohn-betegség (CD) és a Colitis ulcerosa (CU) – legfőbb jellemzői a tünetek súlyosbodásának és remissziójának váltakozása, beleértve a hasi fájdalmat, hasmenést, súlyvesztést, gyulladást, rektális vérzést, hányingert és fáradtságot. Az orvosi kezelés központi eleme a betegség aktivitásának folyamatos és állandó ellenőrzése, hiszen az IBD jelenleg egy gyógyíthatatlan betegség. Ugyanakkor az IBD-ben szenvedő egyének egészségét, életminőségét befolyásolja a pszichoszociális működés, illetve a fizikai aktivitás (pl. Turnbull and Vallis, 1995). Van azonban még egy empirikus szakadék a nem-fizikai tényezők azonosításában, mint például a személyiség jellegzetességei, melyek gyengítik az IBD-ben szenvedő személyek pszichoszociális működését és az egészséggel kapcsolatos megküzdési stratégiáikat. Számos kutatás rámutatott arra, hogy a személyiségjellemzők közrejátszanak a fizikai betegségek kialakulásában és lefolyásában, azonban meglepően nagy számú vizsgálat bizonyította azt a tényt is, hogy a személyiség jellegzetességei rizikó faktorként lehetnek jelen a krónikus betegségekhez történő pszichoszociális alkalmazkodásban (Stanton és mtsai., 2007). A vizsgálatok fókuszában leginkább a diszpozicionális optimizmus és neuroticizmus állt. Az eredmények alapján az optimizmus minden szempontból védőfaktornak számít (Contrada és mtsai., 2004; Scheier and Carver, 1985; Scheier és mtsai., 1989). Ezzel szemben a vonás neuroticizmust rizikófaktorként azonosították az egészségügyi következmények, illetve a pszichoszociális alkalmazkodás tekintetében (Johnson és Neiland, 2007; Boye és mtsai., 2008). Az IBD-s betegek körében végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a neuroticizmus együtt jár a rosszabb életminőséggel és a gyengébb szociális, érzelmi, valamint fizikai működéssel. Jelen kutatásban is felmérték az optimizmus és a neuroticizmus mértékét, hogy meghatározzák a perfekcionizmus különleges hozzájárulását ezek, illetve más személyiségvonásokon keresztül.

A perfekcionizmus fokozza a személy vulnerabilitását a pszichológiai distresszel, a szorongással és depresszióval szemben. Számos perfekcionizmussal kapcsolatos kutatás Hewitt és Flett (1991) multidimenzionális koncepcióját veszi alapul, mely szerint a perfekcionizmusnak három dimenziója különíthető el: (1) énközpontú perfekcionizmus – amikor is az egyének irreálisan magas elvárásokat támasztanak magukkal szemben; (2) társadalmilag előírt perfekcionizmus – mely esetén a személyek érzékelik, hogy milyen irreálisan magas elvárásokat támasztanak velük szemben a jelentős mások és a társadalom; (3) másik-központú perfekcionizmus – mely maga után vonja mások szigorú előírások szerinti megítélését. Újabban Hewitt és mtsai (2003) megvizsgálták a perfekcionista önkifejezést is, és három stílust azonosítottak: (1) perfekcionista önreklámozás – amikor egy egyén úgy érzi, hogy hibátlan, tökéletes képet kell festenie magáról másoknak, (2) tökéletlenség elrejtése – annak szüksége, hogy elrejtse az egyén a hibáit mások elöl, (3) tökéletlenségek titokban tartása – az egyén nem akarja kommunikálni hiányosságait és hibáit mások felé. Kimutatták, hogy a perfekcionista énbemutatás kapcsolatban áll a perfekcionizmus személyiségvonással, és a pszichológiai distressz egyedi változatosságát is bejósolja (Hall és mtsai., 2005). A vonás perfekcionizmus hatását kimutatták a krónikus fejfájásban, a krónikus fáradtságban, egyéb különféle szomatikus tünetekben, illetve a gyulladásos bélbetegségekben is (Spence és Moss-Morris, 2007).

Jelen vizsgálat fő célja a kutatás kiszélesítése a perfekcionizmus és egészség témában, illetve annak feltárása, hogy milyen mértékben befolyásolja a vonás perfekcionizmus és a perfekcionista énbemutatás a megküzdési stratégiákat és a gyulladásos bélbetegségek hatását. Ugyanis nagyon kevés empirikus bizonyíték létezik arról, hogy a perfekcionisták különösen veszélyeztetettek lennének a krónikus betegségekhez való alkalmazkodásban és egészségük helyreállításában. A vizsgálatot arra a megfigyelésükre alapozzák a kutatók, hogy a perfekcionizmus, mint kognitív stílus súlyosbítja a gyulladásos bélbetegek állapotát (Toner és mtsai., 1999). Ennek több oka is lehet. Egyfelől, a perfekcionista személyek hajlamosabbak maladaptív megküzdési stratégiákat alkalmazni, mint például az érzelemközpontú megküzdést, vagy az elkerülést (Hewitt és Flett, 2002). Másrészt negatív kognitív torzításokkal rendelkeznek, melyek hatására a stresszkeltő eseményeket rosszabbul élik meg. Ezen kívül kevésbé valószínű, hogy szociális támaszt keresnek a nehéz időkben. A nyomás, hogy tökéletesek legyenek és tökéleteseknek tűnjenek, különösen káros lehet az IBD-ben szenvedő perfekcionista betegek számára, hiszen ez a betegség szégyenérzettel és stigmatizációval jár együtt (Hall és mtsai, 2005). Mindemellett a környezetüktől is elvárják a tökéletes, hibátlan, a betegség igényeinek megfelelő segítség nyújtását. Éppen ezért jelen vizsgálat egyik feltevése, hogy a perfekcionista IBD-s egyénekre rosszabb pszichoszociális működés jellemző, sőt azt is feltételezik, hogy a perfekcionizmus és a betegség pszichoszociális hatása közötti összefüggés akkor is szignifikáns lesz, ha kontrollálják az IBD fizikai hatását, a diszpozicionális optimizmust és a neuroticizmust. 

Módszer

Minta

A vizsgálati személyeket a torontói St. Michael’s Kórház betegei, illetve a Kanadai Crohn-Colitis Alapítvány tagjai közül toborozták. Az 51 fős mintát 27 Crohn-beteg (7 férfi, 20 nő) és 24 Colitis ulcerosa beteg (13 férfi, 11 nő) alkotta. Az átlag életkor 37,7 év (SD = 14,6; min-max = 16–80). A résztvevők átlagosan 9,29 éve élnek együtt a betegséggel (SD=6,32; min-max= 2-30).

Eljárás

A kórházban tartózkodó vizsgálati személyek az orvos irodájában töltötték ki a kérdőíveket. Az alapítvány tagjaihoz postai úton juttatták el az önbeszámolós kérdőíveket, melyeket szintén postai úton juttatták vissza a vizsgálat vezetőihez.

Eszközök

Multidimensional Perfectionism Scale (MPS). Az eredeti, 45 tételes MPS teszt 15 tételes rövidített változatát alkalmazták. A skála 3 alskálát tartalmaz: én-központú perfekcionizmus, másik-központú perfekcionizmus és társadalmilag előírt perfekcionizmus. A résztvevők a tételeket egy 7 fokú Likert-skálán pontozták, melynél magasabb pontszám magasabb mértékű perfekcionizmust jelent.

Perfectionistic Self-Presentation Scale (PSPS). A 27 tételes PSPS skála segítségével mérték a perfekcionista énbemutatás mértékét. 3 alskálát tartalmaz: perfekcionista önreklámozás, rejtett tökéletlenség és tökéletlenség titokban tartása. A résztvevők a tételeket egy 7 fokú Likert-skálán pontozták.

Sickness Impact Profile (SIP136). A SIP136 mérőeszközt alkalmazták a Crohn és a Colitis ulcerosa betegségek fizikai és pszichoszociális hatásának felmérésére. A kérdőív 136 tételt tartalmaz, melyek az egészséggel kapcsolatos funkcionális állapotot mérik fel. A tételek 3 dimenzión mentén különíthetők el: a betegség fizikai hatása, a betegség pszichoszociális hatása és a független kategória. A pszichoszociális hatás dimenziója a következő változókat méri: érzelmi viselkedés, szociális interakció, kommunikáció és éber viselkedés. A fizikai hatás dimenziója a következő változókra fókuszál: test ápolása, mozgás, mobilitás, a beteg járóképessége. A nagyobb pontszám, nagyobb mértékű diszfunkciót jelez.

Coping with Health Injuries and Problems – Version Five. Az egészséggel kapcsolatos megküzdési stratégiák feltérképezése a CHIP kérdőív segítségével történt. Az eszköz 32 tételt tartalmaz, melyek a figyelemelterelést, instrumentális, palliatív és érzelmi fókuszú megküzdést célozzák meg. A résztvevők 5 fokú Likert-skálán pontozták, hogy az állítások milyen mértékben jellemzőek viselkedésükre (1= egyáltalán nem jellemző; 5= nagyon jellemző).

Life Orientation Test (LOT). A LOT mérőeszköz a diszpozicionális optimizmus felmérésére alkalmas. 12 tételes, önbeszámolós kérdőív, mely a jövővel kapcsolatos pozitív elvárásokra fókuszál.

Revised Five-Factor Personality Inventory (NEO-PI-R). A neuroticizmust a NEO-PI-R felülvizsgált rövidített változatának a neuroticizmus skálájával mérték.

Eredmények

A hipotézisekkel összhangban, a vonás perfekcionizmus és a perfekcionista énbemutatás valamennyi dimenziója szignifikáns összefüggést mutat a betegség nagyobb mértékű pszichoszociális hatásával. Szintén az elvárásoknak megfelelően, a vonás perfekcionizmus és a perfekcionista énbemutatás valamennyi dimenziója, illetve az érzelmi fókuszú megküzdési stratégia használata szignifikáns kapcsolatban áll. Nem mutatható ki szignifikáns összefüggés a perfekcionizmus és a figyelemelterelés, instrumentális és palliatív megküzdési módok között. A korrelációs eredményeket tekintve számottevő különbséget nem találtak a Crohn és a Colitis ulcerosa betegek között, egyetlen kivételt leszámítva: erősebb volt az együttjárás az énközpontú perfekcionizmus tekintetében a Crohn-betegségben szenvedő pácienseknél.

A betegség fizikai hatása pozitív összefüggést mutatott a perfekcionizmus valamennyi dimenziójával. Az optimizmus negatív kapcsolatban áll a társadalmilag előírt perfekcionizmussal, illetve a perfekcionista énbemutatás mindhárom dimenziójával. A neuroticizmus pedig pozitív összefüggésben van a társadalmilag előírt perfekcionizmussal, a perfekcionista önreklámozással, és a tökéletlenségek elrejtésével. Mindhárom kovariáns változó – a betegség fizikai hatása, optimizmus, neuroticizmus – összefüggést mutat a betegség pszichoszociális hatásával, a megjósolt irányban.

Parciális korrelációval kontrollálták a betegség fizikai hatását, az optimizmust és a neuroticizmust. A vizsgálat eredménye összhangban van a bivariáns korreláció eredményével: a vonás perfekcionizmus és a perfekcionista énbemutatás valamennyi dimenziója pozitív szignifikáns összefüggést mutat a betegség pszichoszociális hatásával.

A betegség fizikai hatása, az optimizmus és a neuroticizmus kontrollálása után csak két szignifikáns összefüggés maradt meg a perfekcionizmus és a megküzdési stratégiák kapcsolatát illetően. Az érzelmi fókuszú megküzdés összefüggésben áll az énközpontú perfekcionizmussal (r = .32, p < .05) és a perfekcionista önreklámozással (r = .32, p < .05). Nem mutatható ki szignifikáns kapcsolat a betegség pszichoszociális hatása és a megküzdési stratégiák között.

Diszkusszió

Jelen tanulmány eredményei segítségével mélyebben megérthetjük a krónikus betegségek természetét. A kutatás fókuszában a multidimenzionális vonás perfekcionizmus, a perfekcionista énbemutatás, a betegség pszichoszociális hatása és az egészséggel kapcsolatos megküzdési stratégiák vizsgálata áll. A vizsgálat jelentősége többek között abban rejlik, hogy korábban még nem vizsgálták krónikus betegségben szenvedő egyének körében, hogy milyen szerepet játszik a perfekcionizmus a pszichoszociális hatások meglétében és a megküzdési stratégiák alkalmazásában. Összességében az eredmények széleskörű információt nyújtanak arról, hogy a perfekcionizmus, mint tényező, kapcsolatban áll a maladaptív megküzdési stratégiákkal és az IBD fokozott hatásával. A perfekcionizmus és a perfekcionista énbemutatás valamennyi dimenziója összefüggésben áll az érzelmi központú megküzdéssel. Az eredmények alapján elmondható, hogy magasabb szintű vonás perfekcionizmussal és perfekcionista énbemutatással rendelkező egyének hajlamosabbak érzelmi fókuszú megküzdési módot választani.  Ezek alapján megállapítható, hogy a perfekcionizmus és a perfekcionista énbemutatás rendkívül maladaptív az egészségügyi problémákkal való megküzdés szempontjából. Igen erős összefüggést találtak a perfekcionizmus valamennyi dimenziója és a betegség fokozott fizikai, valamint pszichoszociális hatása között.

Fontos jövőbeni célkitűzés azon tényezők azonosítása, melyek hozzájárulnak a perfekcionizmus és a betegség fokozott hatásának kapcsolatához. Egyik ilyen befolyásoló tényező lehet az, hogy a perfekcionista személyek kisebb valószínűséggel keresnek szociális támaszt és segítséget. Az sem kizárt, hogy a pszichológiai distressz más formái fejtenek ki hatást a perfekcionizmuson keresztül. 

Korlátok

Egyrészt, jelen eredményeket teljes egészében önbeszámoló útján nyert adatokra alapozták. Más típusú mérőeszközök felvételével – pl. orvosi értékelés – még inkább megerősítést nyernének az eredmények. Másrészt, longitudinális kutatással is szükséges lenne megvizsgálni a feltevéseket. Harmadszor, a meglehetősen kis – 51 fős – minta is korlátokat szabott a vizsgálatkészítőknek. És végül, bár a neuroticizmust kontrollálták, érdemes lenne a distressz egyéb formáit is kontroll alatt tartani (pl. depresszió).

Klinikai vonatkozás

A kognitív-viselkedés terápia hatékony lehet a perfekcionista krónikus betegségben szenvedő egyének számára. A terápia javíthat a maladaptív megküzdési stratégiák használatán, illetve csökkentheti a perfekcionizmust és a depressziót.