Várandós
nőknek szóló intervenciós program, táplálkozási szokásokra, életmódra és
testsúlyra gyakorolt hatásai:
Egy
randomizált kontrollált vizsgálat
Ascii, Ö., Rathfisch, G. (2016): Effects
of lifestyle interventions of pregnant women on their dietary habits, lifestyle
behaviors, and weight gain: a randomized controlled trial. Journal of Health, Population and Nutrition, 35, (7).
Letöltve innen:
http://jhpn.biomedcentral.com/articles/10.1186/s41043-016-0044-2
Készítette:
Gajdos Panna
Bevezetés
A tanulmányok szerint, az elhízás gyakoribb a
nők, mint a férfiak körében, és a női elhízásban nagy szerepet játszik a
túlzott terhességi súlygyarapodás, illetve ennek megtartása a szülés után. A
terhesség alatti nagymértékű súlygyarapodás összefüggésbe hozható különböző
komplikációkkal, mint a macrosomia (magzat óriásnövése), illetve a
császármetszés megnövekedett gyakorisága. A terhességi súlygyarapodás (GWG-
gestational weight gain) ideális mértéke a terhesség előtti BMI érték alapján
határozható meg. Az anya és a magzat szempontjából is elengedhetetlen, hogy ez
a két érték a megfelelő tartományba essen, ezért minden nőnek hasznos lenne az
egészséges életmóddal, táplálkozással és testmozgással kapcsolatos tanácsadáson
részt vennie terhessége során. A várandós nők életmódjára irányuló hatékony
intervenciós programok kidolgozásával csökkenteni lehetne a szüléskor fellépő
komplikációk, illetve az elhízás, és az ezzel kapcsolatos egészségügyi
problémák arányát.
Az egészséges életmóddal,
étrenddel és mozgással kapcsolatos intervenciós programok bizonyítottan
hatékonyan alkalmazhatók súlycsökkentés céljából, azonban a terhességi
súlygyarapodással kapcsolatos intervenciós programok hatékonyságáról kevés
információ áll rendelkezésre. Számos tanulmány foglalkozik elhízott és
túlsúlyos nőkkel, illetve a túlzott mértékű terhességi súlygyarapodás
csökkentésével, azonban kevesen állítják középpontba az ideális terhességi
súlygyarapodás és BMI érték fontosságát.
Összességében, a
terhességi testsúlyra fókuszáló intervenciós lehetőségekről kisszámú,
módszertanilag kifogásolható eredményt publikáltak. Jelen kutatás célja, hogy a
terhességi gondozásba beiktatott, életmóddal kapcsolatos intervenciók
táplálkozási szokásokra, életmódra, terhességi súlygyarapodásra, és a szülés
után megtartott testsúlyra (PWR-postpartum weight retention) gyakorolt hatásait
vizsgálja.
A
vizsgálat bemutatása
A
vizsgálat résztvevői
Jelen randomizált
kontrollált vizsgálatot egy isztanbuli egészségügyi központ klienseivel végezték.
A központ megközelítőleg 21 ezer személy ellátásáért felelős. Az intézmény
hatékony, könnyen elérhető, és ingyenesen igénybe vehető egészségügyi
szolgáltatásokat biztosít. A központ egy belső vándorlás által érintett
régióban található, ahol a lakosság nagy része közepes jövedelemmel
rendelkezik, és gyakran vesz igénybe egészségügyi szolgáltatásokat.
A központba járó 274
várandós nő közül 102 személy vett részt a vizsgálatban. A vizsgálatban
résztvevő nők 18. életévüket betöltötték, nem volt egészségügyi problémájuk,
természetes úton estek teherbe, és a jelenlegi volt legfeljebb a második
terhességük. Legfeljebb terhességük harmadik hónapjában jártak, és nem
szándékoztak fogyni várandósságuk ideje alatt. A vizsgálati személyeket
véletlenszerűen két csoportba (intervenció és kontroll csoport) sorolta a
személyzet, melynek tagjai nem vettek részt a vizsgálatban. A vizsgálati
személyek nem tudták, melyik csoportba kerültek, illetve mi a vizsgálat célja.
A két csoport közötti lehetséges interakciók kontrollálása érdekében, mindkét
csoport tagjaival különböző helyiségekben és különböző időpontokban
találkoztak. Később, hat-hat személy kikerült a mintából, így a vizsgálat 90
személy részvételével zajlott.
Adatgyűjtés
Az utánkövetéses
vizsgálat a terhesség 12. hetétől a szülés utáni 6. hétig zajlott. Ez alatt az időszak alatt a kutatók személyes
interjúkat készítettek a kismamákkal. Ezen kívül, megvizsgálták a nők szocio-demográfiai
helyzetét, illetve az aktuális terhesség körülményeit, mérték testmagaságukat
és súlygyarapodásukat.
A terhesség előtti BMI érték
A terhességet megelőző BMI értéket a nők beszámolója,
illetve a mért terhességi testsúly alapján becsülték meg. A 18,5 kg/m2 alatti
értékkel rendelkező nőket a sovány, a 18,5 és 24,9 kg/m2 közötti
értékkel rendelkezőket a normál testsúlyú, a 25 és 29, 9 kg/m2
közötti értékkel rendelkezőket a túlsúlyos, a 30 kg/m2 vagy annál
nagyobb BMI értékkel rendelkezőket pedig az elhízottak csoportjába sorolták.
Terhesség alatti súlygyarapodás mértéke
(GWG)
A terhességi súlygyarapodás
optimális mértéke az IOM (Institute of Medicine) útmutatása szerint, a
terhesség előtti BMI érték alapján határozható meg. Ez a rendszer az egyes BMI
kategóriákhoz egy-egy intervallumot rendel, melyen belül a terhességi
súlygyarapodás mértéke ideálisnak tekinthető.
Életmód és táplálkozás
A terhesség 12., illetve
37. hetében felmérték a nők táplálkozási szokásait és életmódját. A
táplálkozási szokások vizsgálata során, a nők három napon keresztül (két
hétköznap és egy hétvégi nap) feljegyezték, mely ételeket és italokat, milyen
mennyiségben fogyasztottak.
Az egészséges életmód
átfogó vizsgálatához a Health- Promoting Lifestyle Profile-II. (HPLP II.) kérdőív hat alskáláját
(táplálkozás, fizikai aktivitás, spirituális növekedés, interperszonális
kapcsolatok, felelősség az egészségért, stresszkezelés) használták.
Szülés után megtartott testsúly mértéke (PWR)
A szülés után megtartott
testsúly mértékét a nők szülést követő 6. héten mért testsúlya alapján határozták
meg. Ekkor a kismamák egy, a szülés körülményeire vonatkozó kérdőívet is
kitöltöttek.
Intervenció
és kontroll csoport
Alapellátás
A várandós nők az alapellátás
során legalább négy alkalommal találkoztak egy szülésznővel vagy egy nővérrel.
Ekkor elvégezték a szükséges vizsgálatokat, beszéltek a szülésről és a
lehetséges komplikációkról, illetve a kismamák terhességgel kapcsolatos
kellemetlen tüneteiről. Minden alkalommal megmérték a hölgyek súlyát, de nem
adtak visszajelzést a súlygyarapodásról, nem tartottak életmóddal kapcsolatos
tréninget vagy konzultációt.
Intervenció
Az intervenciós programot
nővérek és szülésznők vezették. Ennek keretében a nők négy alkalommal személyes
beszélgetéseken vettek részt, melyeken egészséges életmóddal, táplálkozással és
testmozgással kapcsolatos tanácsokkal látták el őket. Az intervenció kezdetén
minden nőnek készítettek egy kártyát, mely tartalmazta a testsúlyát,
testmagasságát, illetve a BMI-hez viszonyított megfelelő terhességi
súlygyarapodás mértékét. Minden alkalommal megmérték a nők súlyát, ezeket az
adatokat pedig felvezették a kártyákra, így visszajelzést adtak a
súlygyarapodásról. A találkozások során, a nők számára speciális célokat
jelöltek ki a táplálkozással és a testmozgással kapcsolatban, figyelembe véve
az egyéni korlátokat és az én-hatékonyság mértékét. A következő alkalommal értékelték
az elért eredményeket. Azok a nők, akik nem tudták teljesíteni a kijelölt
célokat, több segítséget és intenzívebb, személyre szabott konzultációs
lehetőséget kaptak. A terhesség 16-18. hetében a beszélgetések kifejezetten a
fizikai aktivitásra, míg a 20-24. hétben a táplálkozásra fókuszáltak. A
beszélgetések során a nőknek lehetőségük volt beszámolni élményeikről és
tapasztalataikról.
Eredmények
A két csoport nem
különbözött az életkor, iskolázottság, jövedelem, illetve a terhesség előtti
BMI érték tekintetében. A terhesség 12. hetében az egészséges életmódra
vonatkozó HPLP II. kérdőív értékeiben nem találtak szignifikáns különbséget a
két csoport között. A terhesség 37. hetében azonban a kérdőív összpontszáma (p
<0,001), illetve a táplálkozás (p<0,05) és a fizikai aktivitás
(p<0,001) alskálák értékei is szignifikánsan magasabbak voltak az
intervenciós csoportban.
A terhesség 12. hetében a
két csoport nem mutatott különbséget a táplálkozási szokások tekintetében. A terhesség 37. hetében azonban a fehérje,
kalcium, magnézium, vas, cink, illetve zöldségekből származó energiabevitel
szignifikánsan magasabb volt (p <0,05) az intervenciós csoportban. Mivel más
tápanyagok esetén nem találtak szignifikáns különbséget, elmondható, hogy az
intervenciós program táplálkozási szokásokra gyakorolt hatása korlátozott.
Az ideális terhességi
súlygyarapodással jellemezhető nők aránya szignifikánsan magasabb volt az
intervenciós csoportban (51,1%), mint a kontroll csoportban (28,9%). Ez
alapján, az intervenciós program az ideális terhességi súlygyarapodás biztosításban
hatékonynak bizonyult.
Ezzel ellentétben, a nők
szülés utáni 6. héten mért testsúlyában nem találtak szignifikáns különbséget a
két csoport között, tehát az intervenciós program nem volt hatékony a terhesség
utáni testsúlycsökkentésben.
Konklúzió
Jelen, randomizált
kontrollált vizsgálatban egy intervenciós programot terveztek várandós nők
számára, melynek célja a terhességi súlygyarapodás kontrollálása volt, az
egészséges életmód fejlesztésén keresztül. Az intervenciót nővérek és
szülésznők vezették, mely a terhesgondozás keretei között, személyes beszélgetések
formájában valósult meg.
A kutatás eredményei
szerint, az intervenciós program a megfelelő mértékű terhességi súlygyarapodás
biztosításában, és az egészséges életmód fejlesztésében hatékonynak bizonyult,
míg korlátozott hatása volt a táplálkozási szokásokra. A korábbi eredményekkel
összhangban, jelen, csak a terhesség időszakára kidolgozott intervenciós
programnak nem volt szignifikáns hatása a terhesség utáni testsúlycsökkenésben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése