2016. május 20., péntek

Várandós nőknek szóló intervenciós program, táplálkozási szokásokra, életmódra és testsúlyra gyakorolt hatásai: Egy randomizált kontrollált vizsgálat

Várandós nőknek szóló intervenciós program, táplálkozási szokásokra, életmódra és testsúlyra gyakorolt hatásai:
Egy randomizált kontrollált vizsgálat

Ascii, Ö., Rathfisch, G. (2016): Effects of lifestyle interventions of pregnant women on their dietary habits, lifestyle behaviors, and weight gain: a randomized controlled trial. Journal of Health, Population and Nutrition, 35, (7).
Letöltve innen:
http://jhpn.biomedcentral.com/articles/10.1186/s41043-016-0044-2

Készítette: Gajdos Panna

Bevezetés
 A tanulmányok szerint, az elhízás gyakoribb a nők, mint a férfiak körében, és a női elhízásban nagy szerepet játszik a túlzott terhességi súlygyarapodás, illetve ennek megtartása a szülés után. A terhesség alatti nagymértékű súlygyarapodás összefüggésbe hozható különböző komplikációkkal, mint a macrosomia (magzat óriásnövése), illetve a császármetszés megnövekedett gyakorisága. A terhességi súlygyarapodás (GWG- gestational weight gain) ideális mértéke a terhesség előtti BMI érték alapján határozható meg. Az anya és a magzat szempontjából is elengedhetetlen, hogy ez a két érték a megfelelő tartományba essen, ezért minden nőnek hasznos lenne az egészséges életmóddal, táplálkozással és testmozgással kapcsolatos tanácsadáson részt vennie terhessége során. A várandós nők életmódjára irányuló hatékony intervenciós programok kidolgozásával csökkenteni lehetne a szüléskor fellépő komplikációk, illetve az elhízás, és az ezzel kapcsolatos egészségügyi problémák arányát.
Az egészséges életmóddal, étrenddel és mozgással kapcsolatos intervenciós programok bizonyítottan hatékonyan alkalmazhatók súlycsökkentés céljából, azonban a terhességi súlygyarapodással kapcsolatos intervenciós programok hatékonyságáról kevés információ áll rendelkezésre. Számos tanulmány foglalkozik elhízott és túlsúlyos nőkkel, illetve a túlzott mértékű terhességi súlygyarapodás csökkentésével, azonban kevesen állítják középpontba az ideális terhességi súlygyarapodás és BMI érték fontosságát.
Összességében, a terhességi testsúlyra fókuszáló intervenciós lehetőségekről kisszámú, módszertanilag kifogásolható eredményt publikáltak. Jelen kutatás célja, hogy a terhességi gondozásba beiktatott, életmóddal kapcsolatos intervenciók táplálkozási szokásokra, életmódra, terhességi súlygyarapodásra, és a szülés után megtartott testsúlyra (PWR-postpartum weight retention) gyakorolt hatásait vizsgálja.

A vizsgálat bemutatása

A vizsgálat résztvevői

Jelen randomizált kontrollált vizsgálatot egy isztanbuli egészségügyi központ klienseivel végezték. A központ megközelítőleg 21 ezer személy ellátásáért felelős. Az intézmény hatékony, könnyen elérhető, és ingyenesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat biztosít. A központ egy belső vándorlás által érintett régióban található, ahol a lakosság nagy része közepes jövedelemmel rendelkezik, és gyakran vesz igénybe egészségügyi szolgáltatásokat.
A központba járó 274 várandós nő közül 102 személy vett részt a vizsgálatban. A vizsgálatban résztvevő nők 18. életévüket betöltötték, nem volt egészségügyi problémájuk, természetes úton estek teherbe, és a jelenlegi volt legfeljebb a második terhességük. Legfeljebb terhességük harmadik hónapjában jártak, és nem szándékoztak fogyni várandósságuk ideje alatt. A vizsgálati személyeket véletlenszerűen két csoportba (intervenció és kontroll csoport) sorolta a személyzet, melynek tagjai nem vettek részt a vizsgálatban. A vizsgálati személyek nem tudták, melyik csoportba kerültek, illetve mi a vizsgálat célja. A két csoport közötti lehetséges interakciók kontrollálása érdekében, mindkét csoport tagjaival különböző helyiségekben és különböző időpontokban találkoztak. Később, hat-hat személy kikerült a mintából, így a vizsgálat 90 személy részvételével zajlott.

Adatgyűjtés

Az utánkövetéses vizsgálat a terhesség 12. hetétől a szülés utáni 6. hétig zajlott.  Ez alatt az időszak alatt a kutatók személyes interjúkat készítettek a kismamákkal. Ezen kívül, megvizsgálták a nők szocio-demográfiai helyzetét, illetve az aktuális terhesség körülményeit, mérték testmagaságukat és súlygyarapodásukat.

A terhesség előtti BMI érték

 A terhességet megelőző BMI értéket a nők beszámolója, illetve a mért terhességi testsúly alapján becsülték meg. A 18,5 kg/m2 alatti értékkel rendelkező nőket a sovány, a 18,5 és 24,9 kg/m2 közötti értékkel rendelkezőket a normál testsúlyú, a 25 és 29, 9 kg/m2 közötti értékkel rendelkezőket a túlsúlyos, a 30 kg/m2 vagy annál nagyobb BMI értékkel rendelkezőket pedig az elhízottak csoportjába sorolták.

Terhesség alatti súlygyarapodás mértéke (GWG)

A terhességi súlygyarapodás optimális mértéke az IOM (Institute of Medicine) útmutatása szerint, a terhesség előtti BMI érték alapján határozható meg. Ez a rendszer az egyes BMI kategóriákhoz egy-egy intervallumot rendel, melyen belül a terhességi súlygyarapodás mértéke ideálisnak tekinthető.

Életmód és táplálkozás

A terhesség 12., illetve 37. hetében felmérték a nők táplálkozási szokásait és életmódját. A táplálkozási szokások vizsgálata során, a nők három napon keresztül (két hétköznap és egy hétvégi nap) feljegyezték, mely ételeket és italokat, milyen mennyiségben fogyasztottak.
Az egészséges életmód átfogó vizsgálatához a Health- Promoting Lifestyle Profile-II.    (HPLP II.) kérdőív hat alskáláját (táplálkozás, fizikai aktivitás, spirituális növekedés, interperszonális kapcsolatok, felelősség az egészségért, stresszkezelés) használták.

Szülés után megtartott testsúly mértéke (PWR)

A szülés után megtartott testsúly mértékét a nők szülést követő 6. héten mért testsúlya alapján határozták meg. Ekkor a kismamák egy, a szülés körülményeire vonatkozó kérdőívet is kitöltöttek.

Intervenció és kontroll csoport

Alapellátás

A várandós nők az alapellátás során legalább négy alkalommal találkoztak egy szülésznővel vagy egy nővérrel. Ekkor elvégezték a szükséges vizsgálatokat, beszéltek a szülésről és a lehetséges komplikációkról, illetve a kismamák terhességgel kapcsolatos kellemetlen tüneteiről. Minden alkalommal megmérték a hölgyek súlyát, de nem adtak visszajelzést a súlygyarapodásról, nem tartottak életmóddal kapcsolatos tréninget vagy konzultációt.

Intervenció

Az intervenciós programot nővérek és szülésznők vezették. Ennek keretében a nők négy alkalommal személyes beszélgetéseken vettek részt, melyeken egészséges életmóddal, táplálkozással és testmozgással kapcsolatos tanácsokkal látták el őket. Az intervenció kezdetén minden nőnek készítettek egy kártyát, mely tartalmazta a testsúlyát, testmagasságát, illetve a BMI-hez viszonyított megfelelő terhességi súlygyarapodás mértékét. Minden alkalommal megmérték a nők súlyát, ezeket az adatokat pedig felvezették a kártyákra, így visszajelzést adtak a súlygyarapodásról. A találkozások során, a nők számára speciális célokat jelöltek ki a táplálkozással és a testmozgással kapcsolatban, figyelembe véve az egyéni korlátokat és az én-hatékonyság mértékét. A következő alkalommal értékelték az elért eredményeket. Azok a nők, akik nem tudták teljesíteni a kijelölt célokat, több segítséget és intenzívebb, személyre szabott konzultációs lehetőséget kaptak. A terhesség 16-18. hetében a beszélgetések kifejezetten a fizikai aktivitásra, míg a 20-24. hétben a táplálkozásra fókuszáltak. A beszélgetések során a nőknek lehetőségük volt beszámolni élményeikről és tapasztalataikról.

Eredmények

A két csoport nem különbözött az életkor, iskolázottság, jövedelem, illetve a terhesség előtti BMI érték tekintetében. A terhesség 12. hetében az egészséges életmódra vonatkozó HPLP II. kérdőív értékeiben nem találtak szignifikáns különbséget a két csoport között. A terhesség 37. hetében azonban a kérdőív összpontszáma (p <0,001), illetve a táplálkozás (p<0,05) és a fizikai aktivitás (p<0,001) alskálák értékei is szignifikánsan magasabbak voltak az intervenciós csoportban.
A terhesség 12. hetében a két csoport nem mutatott különbséget a táplálkozási szokások tekintetében.  A terhesség 37. hetében azonban a fehérje, kalcium, magnézium, vas, cink, illetve zöldségekből származó energiabevitel szignifikánsan magasabb volt (p <0,05) az intervenciós csoportban. Mivel más tápanyagok esetén nem találtak szignifikáns különbséget, elmondható, hogy az intervenciós program táplálkozási szokásokra gyakorolt hatása korlátozott.
Az ideális terhességi súlygyarapodással jellemezhető nők aránya szignifikánsan magasabb volt az intervenciós csoportban (51,1%), mint a kontroll csoportban (28,9%). Ez alapján, az intervenciós program az ideális terhességi súlygyarapodás biztosításban hatékonynak bizonyult.
Ezzel ellentétben, a nők szülés utáni 6. héten mért testsúlyában nem találtak szignifikáns különbséget a két csoport között, tehát az intervenciós program nem volt hatékony a terhesség utáni testsúlycsökkentésben.

Konklúzió

Jelen, randomizált kontrollált vizsgálatban egy intervenciós programot terveztek várandós nők számára, melynek célja a terhességi súlygyarapodás kontrollálása volt, az egészséges életmód fejlesztésén keresztül. Az intervenciót nővérek és szülésznők vezették, mely a terhesgondozás keretei között, személyes beszélgetések formájában valósult meg.
A kutatás eredményei szerint, az intervenciós program a megfelelő mértékű terhességi súlygyarapodás biztosításában, és az egészséges életmód fejlesztésében hatékonynak bizonyult, míg korlátozott hatása volt a táplálkozási szokásokra. A korábbi eredményekkel összhangban, jelen, csak a terhesség időszakára kidolgozott intervenciós programnak nem volt szignifikáns hatása a terhesség utáni testsúlycsökkenésben.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése