Egy életmódváltozást segítő program utánkövetéses vizsgálata: Az evési magatartás és a testsúlyváltozás összefüggése obesitasban szenvedő gyermekek és serdülők körében

Egy életmódváltozást segítő program utánkövetéses vizsgálata:
Az evési magatartás és a testsúlyváltozás összefüggése obesitasban szenvedő gyermekek és serdülők körében

Halberstadt, J., van Strien, T., de Vet, E., Eekhout, I., Braet, C., & Seidell, J. C. (2016). The association of eating styles with weight change after an intensive combined lifestyle intervention for children and adolescents with severe obesity. Appetite, 99, 82-90.

Összefoglalta: Nagy Anikó

Absztrakt

A tanulmány célja egy komplex életmódváltozást segítő program hatásainak vizsgálata. A fókuszpontban az intervenció utáni testsúlyváltozás áll az étkezési stílussal összefüggésben.

A programban 120 fiatal vett részt (8-19 év), akik extrém elhízással küzdöttek, az átlag SDS-BMI 3,41 volt a csoportban (SD=0,38). Az mérések az intervenció kezdetekor (T0), a kezelés végén (T12), és a befejezés után egy évvel (T24) történetek.

Az evési viselkedés mérésére a „Dutch Eating Behaviour Questionnaire”-t használták a kutatásban. Az adatelemzés lineáris regressziós modellel történt.

Az eredmények azt mutatják, hogy lányok tekintetében T12 időpontban mért kognitív korlátozó evési stílus az intervenció utáni évben nagyobb arányban vezet visszaeséshez.

Nem volt összefüggés kimutatható a T12-kor mért érzelmi evési viselkedés és súlygyarapodás között. Az intervenció előtti kontrollálatlan étkezési magatartás nagyobb súlyvisszaszedéssel járt az utánkövetésben.

Bevezetés

A komplex életmódváltozást segítő program célja hosszú távú súlyváltozás elérése az elhízott fiataloknál. A visszaesés nagyon gyakori, a hosszútávú hatások különbözőek. Az obesitas kezelésében fontos megtudni, milyen tényezők állnak az egyéni eltérések hátterében. Összefoglaló tanulmányok elemzése szerint pszichoszociális prediktorai vannak egy adott kezelés sikerességének. Az alábbi faktorokat tudták korábbi tanulmányok igazolni: kevesebb előzetes sikertelen diétázás, több motiváció és énhatékonyság, továbbá autonómia és nagyobb globális önbecslés. Az anyai pszichopatológia fordított összefüggést mutat az intervenciós programok hatékonyságával.

Az intervenciós programok hosszú távú hatásaival összefüggésben van az anyai elhízás, depresszió és a szorongó elkerülő kötődés. Az eddigi kutatások felnőtt populáció bevonásával történtek, fiatalkorúak tekintetében kevés kutatási eredmény áll  rendelkezésre.

Az evési magatartásnak hatása van az aktuális testsúlyra. A túlevéssel három étkezési stílus kapcsolható össze: a kontrollálatlan evés, az érzelmi evés, és a kognitív korlátozó.

A kontrollálatlan evéskor az étellel kapcsolatos ingerek vezetnek evési magatartáshoz, az éhség és jóllakottság figyelembevétele nélkül. Az érzelmi evéskor a negatív emóciók hatására túlevés jelentkezik. A kognitív korlátozó magatartás az elfogyasztott táplálék tendenciaszerű korlátozása.

Összefoglalva, az étkezési stílus összefügg a kezelés sikerességével és a jövőben az intervenciók kialakításánál ezt  szempontot figyelembe lehetne venni. Az súlymegtartáshoz egy egész életen át tartó viselkedésváltozás szükséges.

A tanulmány célja annak a meghatározása, hogy milyen étkezési stílusok kapcsolódnak a súlyváltozáshoz a bemutatott intervenciós program után.

Módszertan

●     A vizsgálat kialakítása

A mérések három időpontban történetek, a kezelés megkezdésekor (T0), a kezelés végén (T12) és a kezelés után egy évvel (T24).

The Medical Ethics Committee of VU University Medical Center Amsterdam jóváhagyta a kutatást.

Az adatgyűjtés 2009 augusztusától 2013 júliusáig tartott. A vizsgálat helyszíne egy speciális gyermekkori elhízással foglalkozó klinika volt Hollandiában.

●     Minta

120 résztvevővel zajlott a kutatás, 30 gyerek (8-13 év) és 90 serdülő (13-19 év) részvételével. 120-ból 99-en teljesítették a kezelést és az egy éves kontrollban 91 személy vett részt. Egy résztvevő súlycsökkentő műtéti beavatkozásban részesült az utolsó kontrollvizsgálat előtt.

A szülőket és a gyermekeket is tájékoztatták a vizsgálat részleteiről. A résztvevők 20 Euro utazási költséget kaptak.

●     Kezelés

A kezelési program egy intenzív kombinált életmód-változtató programot tartalmazott, melyben kialakításában és véghezvitelében egy multidiszciplináris team vett részt. A program egy évig tartott és 2 vagy 6 hónapos kórházi kezelést is magában foglalt. A fiatalok szüleitől is aktív részvételt és együttműködést vártak el.

Miden résztvevőt az elején informáltak az étkezési stílusáról a pontszámai alapján. A csoportos foglalkozások során beszélgettek az érzelmi, a kognitív korlátozó és a kontrollálatlan evésről és arról, hogy hogyan lehet adekvátan kezelni egy felmerülő emocionális problémát, illetve hogyan lehet megvonó diéta nélkül kiegyensúlyozott étrendet kialakítani.

●     Mérőeszközök

A súlyváltozás számszerűsítésére a BMI és SDS-BMI változókat használtak a kutatók.

Az étkezési stílust  a „Dutch Eating Behavior Questionnaire (DEBQ)” módosított változatával mérték. A kérdőív 33 tételes és önbevalláson alapul. Pszichometria szempontjából adekvát a belső konzisztenciája, a teszt-reteszt validitása.

Statisztika

A kutatók az SPSS 20 és az R statisztikai programmal végezték a számolásokat. A fő analízist 77 személy eredményei alapján számolták, ők nyilatkoztak T12 és T24 méréskor az étkezési stílusukról és elérhetőek voltak SDS- BMI pontszámaik. Egy kitöltő hiányosan válaszolt egyetlen itemre, de az elemzésbe bevették az adatait. A kutatásban résztvevők közül 5 személynek hiányzott az intervenció előtti pontszámai. A hiányzó adatok kontrollálására a Multivariate Imputation by Chained Equations (MICE) eljárást alkalmazták a kutatók.

A leíró statisztikához a kutatásban független mintás T-próbát alkalmaztak, BMI, SDS- BMI, a kor, az étkezési stílus különbségeinek kimutatására. X² próbát a nem, az etnikum és a szülők iskolázottsági szintjének heterogenitásának mérésére.

Lineáris regressziós modellel tesztelték a kutatók a tanulmány fő hipotézisét.

Eredmények

Az életmód-változtató kezelés előtt (T0) nem volt szignifikáns különbség a csoportok között (p<0,05) BMI- SDS BMI, kor, nem, szülők iskolázottság, érzelmi, kontrollált és kognitív korlátozó étkezési stílusa között.

Az evési stílusokat tekintve a lányoknál szignifikáns csökkenés látható a kontrollálatlan evési magatartást illetően a  T0 és T12 között (▲T0-T12= -0,25 p<0,05), és növekszik a kognitív korlátozás gyakorisága T0 és T 24 között (▲T0- T24= 0.33 p<0,05)-

 A fiúknál T0 és T12 között csökkent a kontrollálatlan evési magatartás =(▲T0-T12=-0,47 p<0,05), T0 és T12 között az érzelmi evés (▲T0- T24= -0,39 p<0,05).

T0 és T12 között a BMI és SDS-BMI alapján súlycsökkenés tapasztalható, T12  és T 24 között pedig újra súlygyarapodás.

A lányoknál korlátozó étkezés magasabb pontszámai T12-ben szignifikáns volt a későbbi relapszussal T12 és T24 között (β=-0,09 CI=95% p<0,05 f²⁼ 0.135)

A fiúknál nem volt kimutatható az evési stílusok és a súlygyarapodás között összefüggés T12 és T24 között. (p>0,05)

A lányoknál a kezdetben (T0) mért kontrollálatlan evési magatartás összefüggést mutatott a T12-24 súlygyarapodással  (β=-0,11 CI=95% p<0,05 f²⁼ 0.224). A fiúknál nem találtak különbséget (p<0,05).

Diszkusszió

A lányoknál tekintetében a kognitív korlátozó és a kontrollálatlan evési magatartás egy éves és intenzív kórházi kezelést is tartalmazó életmódváltozás segítő program utáni évben nagyobb súlynövekedéssel járt. A kontrollálatlan étkezési stílus a lányoknál a program utáni évben ugyancsak nagyobb súlygyarapodással járt. Elmondható, hogy az egészségfejlesztő program a fiúk és a lányok étkezési stílusában is más változást hozott. Továbbá, hogy a kontrollálatlan étkezési magatartás csökkentése nem elég a lányoknál ahhoz, hogy hosszú távon tudjanak súlyváltozást elérni. Az evési magatartásnak komplex befolyása van a testsúlyra.

●     Erősségek

A kutatás első olyan vizsgálat, mely az evési stílusokat vizsgálja a súlyváltozással való összefüggésben, ahol a résztvevők egy intenzív kombinált életmódváltozást segítő intervención vettek részt. További erőssége a kutatásnak a viszonylag hosszú utánkövetési idő.

●     Korlátok

A vizsgálati személyek életeseményeinek torzító hatását nem lehetett kontrollálni. A fiúk kevesebben voltak.

Nem volt a vizsgálatban kontroll csoport, nem mondható el egyértelműen, hogy az étkezési szokások megváltozása az életmód tanácsadó programnak köszönhetőek. BMI és SDS - BMI nem a legjobb mérőeszközök.

Az evési magatartás mérésére önbevallós kérdőíveket alkalmaztak a kutatók. A kognitív korlátozás mérésére szolgáló kérdések inkább a vágyott célt mérik, és nem az aktuális kalóriabevitelt tükrözik vissza.

Továbbá a serdülőkor sajátosságait is figyelembe kell venni a vizsgálat értelmezésekor.

A kutatás jövőbeli továbbfejlesztése az evési magatartások transzgenerációs mintázatának feltérképezése lehetne.

A klinikum szempontjából érdemes lenne a saját test elfogadását segíteni kognitív viselkedés terápiával, így csökkenthető lenne a kognitív kontrolláló evési magatartás.

Általánosságban az evési magatartásra nem csak az életmódváltozás segítő program intenzív szakaszában kellene koncentrálni, hanem az utána következő időszakban is, hiszen ez a tudás kulcsfontosságú lehet a relapszusprevenció szempontjától.