Az  extrém sportok jót tesznek az egészségnek: Az extrém  sportoknál jelentkező félelem és szorongás fenomenológiai megértése

Brymer, E., Schweitzer, R. (2012). Extreme sports are good for your health: A phenomenological understanding of fear and anxiety in extreme sport. Journal of Health Psychology, 1359105312446770.

Készítette: Bánszegi Rebeka

Absztrakt

Az extrém sportokat gyakran kockázat-vállaló perspektívából kutatják, ami azt feltételezi, hogy a résztvevők nem élnek meg félelmet. Ez a tanulmány a résztvevők félelemmel kapcsolatos tapasztalatait tárja fel az extrém sportokban való részvételük kapcsán. 15 részvevőt vizsgáltak, interpretítv fenomenológiai módszerrel. A részvevők extrém sportokkal való tapasztalatai a félelem intenzitásán keresztül kerültek feltárásra. A megtapasztalt félelmet, mint életük értelmes és konstruktív élményét élték meg és integrálták életükbe. Ezek az eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a félelmet, mint egy potenciálisan átalakítható folyamatot értelmezzük.

Bevezetés

Definíció szerűen extrém sport esetén olyan szabadidős aktivitásokról beszélünk, melyekben a legvalószínűbb kimenetele egy hibának vagy balesetnek halál (Brymer, 2005). Annak ellenére, hogy a közismertnek számító extrém sportokban (hegymászás, bázis ugrás, extrém síelés, vadvízi evezés) gyakori a haláleset, az extrém sportokban résztvevők száma exponenciálisan nő (American Sports Data, 2002; Pain és Pain, 2005).

A részvevők motivációját számtalan megközelítésben próbálták értelmezni: szenzoros élménykeresés (Rossi és Cereatti, 1993, Zuckerman, 2000), pszichoanalízis (Hunt, 1995), szubkulturális okok (Midol és Broyer, 1995) vagy maszkulinaritás elmélet (Pollay, 2001; Wheaton, 2003). Ezen elméleti, kockázatkereső megközelítésekben az extrém sportot űzők egészségtelen, patológiás szükségletet élnek meg a bizonytalanság, izgalom iránt (Brymer, 2010). Az elméleti megközelítések csapdája, hogy elősegítik a negatív sztereotípiák kialakulását, amik nincsenek összhangban a részvevők tapasztalataival.

Újabb kutatások azt találták, hogy az extrém sportokban való részvételből pszichológiai haszon is származik, nő a bátorság, alázatosság, természetszeretet (Willig, 2008; Brymer és mtsai, 2010).

Félelem és extrém sportok

A félelem az egyik legalapvetőbb emberi érzelem, de a társadalom megköveteli, hogy kontrolláljuk. Az félelem elfojátsa legtöbbször nem egy tudatos döntés, hanem automatikus válasz (Elias és Dunning, 1986).

Az extrém sportoknál az elfogadott feltételezés, hogy a részvevőknek vagy egészségtelen kapcsolatuk van a félelemmel vagy patológiásan félelemmentesek. Valójában úgy tűnik, hogy bár az extrém sportot űzők normál helyzetekben kevésbé szorongóan az átlagnál, a félelem és a szorongás jelentkezik az extrém sport tevékenység alatt (Robinson, 1985).

Eljárás

Részvevők: Az etikai előírásoknak megfelelően 15 extrém sportoló (10 férfi és 5 nő, 30 és 70 év között) Európából, Ausztráliából és Észak-Amerikából.

Interjú: A fenomenológiai megközelítés megköveteli a kutatótól, hogy nyitott elmével lépjen az interjús helyzetbe, a korábbi meggyőződéseit tegye félre (Giorgi, 1997). Személyes vagy telefonos interjúztatás történt. A vezérfonal a „Mit tapasztaltál a tevékenység során?” volt.

Adatelemzés: Minden interjú rögzítésre került, majd szöveges leírásra. Az átiratokat újra felülvizsgálták amikor a témák körvonalazódtak.

Eredmények:

A megállapítások négy témába rendeződtek: félelemmel kapcsolatos tapasztalatok, félelemmel való kapcsolat, a félelem kezelése valamint félelem és self-transzformáció.

Félelemmel kapcsolatos tapasztalatok

A félelem egy kritikus és potenciálisan kellemetlen része az extrém sport élménynek, mely erősen befolyásolja az élményt és hatással van a döntéshozatalra. A félelem egyfajta akadályként jelent meg, amit legyőzve új élményt élhetnek meg.

„A félelem mélysége, az intenzitása, amit soha nem éreztem máshol életemben – nyomorult érzés, tényleg az. Az egész „félelem nélküliség” ötlet – nevetséges!” (B Részvevő)

Fiziológiai válaszokban megélték a félelmet, de nem volt rájuk debilizáló hatással, nem gátolta meg őket.

Félelemmel való kapcsolat

A részvevőknek különleges kapcsolata van a félelemmel, ami legjobban az intenzitásán tetten érhető. Úgy írják le, mint a túlélésük alapvető tényezőjét, számukra egy egészséges, produktív élmény.

„Az emberek félnek a félelemtől, de az tart életben, a legfontosabb a túlélésben.” ( D Részvevő)

Félelem kezelése

Vékony határt éltek meg a pánikot okozó félelem és serkentő félelem között. A pánik visszaszorítása és a relaxáció alapvetőnek tűnik a félelem élményben. Az ennek kapcsán szükséges fókuszálást új szabadság élményként élték meg.

„Ha jött a pánik azt kontrollálnom kellet, mert ha egyszer elkezdesz pánikolni fent, akkor minden nehezebb lesz.” (E Részvevő)

Félelem és szelf-transzformáció

A félelemmel való szembenézés, mint olyan élmény kerül elő, ami megváltoztatta az életüket. A félelem kontrollálása egybekapcsolódik a sikerrel és mintha ajtóként szolgálna a transzcendens élményeknek.

„Utána békét érzel magadban és igen, boldogságot, hogy megküzdöttél a helyzettel” (J Részvevő)
„Arról szól, hogy elfogadod, hogy halandó vagy, egy szem homok vagy egy levél a szélben” (M Részvevő)

Úgy tűnik, hogy a résztvevők nem élik meg, hogy a félelem veszélyt jelentene rájuk vagy másokra (Terwilliger, 1998). A testi tünetek ellenére, képesek a félelmen átlépni, a félelmet szelf-transzfomációs élményként megélni.

Diszkusszió

A tanulmány azoknak a félelem élményét igyekezett feltárni, akik veszélyes helyzetekre, mint az extrém sportok önként jelentkeznek. Célja volt bővíteni az eddigi tudást, az extrém helyzetekről, mint pozitív emberi érzésekről.

A félelmet, mint szelf transzfomációs élményt írja le, és ezzel felhívja a figyelmet rá, hogy az extrém sportok a személyiség növekedéséhez járulhatnak hozzá. A félelmet spektrumként képzeli, ahol az egyik oldalon a nem-lét van, de a másik oldal a létezés irányába mutat. Ezért képesek a cikk szerint az extrém sportot űzők az életveszélyes aktivitásokon a félelmen keresztül megélni az élet értelmességét és így növelni a pszichológiai jóllétüket.