Egy gyermekorvosi súlykontrollprogram eredményei: Lépések az Egészséges Növekedésért

Egy gyermekorvosi súlykontrollprogram eredményei:

Lépések az Egészséges Növekedésért

Cloutier, M. M., Wiley, J., Huedo-Medina, T., Ohannessian, C. M., Grant, A., Hernandez, D., & Gorin, A. A. (2015). Outcomes from a Pediatric Primary Care Weight Management Program: Steps to Growing Up Healthy. The Journal of Pediatrics, 167(2), 372-377.

Az összefoglalót készítette: Fehérvári Dóra

Absztrakt

Célkitűzés: A kutatás célja az, hogy vizsgálja a Lépések az Egészséges Növekedésért (továbbiakban: LEN) elhízás elleni prevenciós program hatását óvodáskorban lévő, városban élő, kisebbségi gyermekeken. Kutatási elrendezés: 32 gyermekorvos alkalmazott 3-5 perces, viselkedésváltozást előidéző intervenciót 12 hónapon át előre meghatározott orvoslátogatási időpontokban alacsony jövedelmű anyákon, akiknek a gyermekei 2-4 éves korúak voltak. Ezek az intervenciók négy fő elhízási faktort céloztak meg: tejfogyasztás, dzsúsz és cukortartalmú italok fogyasztása, TV/monitor előtt eltöltött idő és fizikai aktivitás. Egy írott szerződés, önmonitorozási naptár és egy az orvosi vizitet 5-7 nap múlva követő telefonos utánkövetés megerősítették az intervenciókat. A 12 hónap leteltével BMI testtömegindex mentén hasonlították össze a gyermekeket az adott klinika saját populációjából kiemelt illesztett kontrollal. Eredmények: 2009 januárja és 2012 novembere között 418 anya-gyermek diádot vizsgáltak meg (82% spanyolajkú és 18% afroamerikai; gyermekek átlagéletkora 35,8 ± 8,6 hónap; 21% túlsúlyos és 21% elhízott), akik közül 218 kontroll- és 200 pedig intervenciós csoportba tartozik. 12 hónap elteltével az intervenciós csoport gyermekeinek a BMI-je 0,33%-kal csökkent, míg a kontrollcsoport BMI-je 8,75%-kal nőtt. Ráadásul az intervenciós csoport gyermekeinek körében szignifikánsan csökkent a tej, dzsúsz és cukortartalmú italok fogyasztása. Megbeszélés: Egy rövid, bizonyíték alapú intervenció, ami négy viselkedésmintát céloz, kiegészítve egy írásos szerződéssel és telefonos utánkövetéssel, százalékosan csökkentette a BMI növekedését fiatal, főleg normál testsúlyú gyermekek esetében.

Bevezetés

Az elhízás nagyon elterjedt jelenség, és különösen alulreprezentált kisgyermekek körében, pedig akik túlsúlyosak gyermekkorban, nagyobb valószínűséggel lesznek elhízott felnőttek. Az egyre növekvő átlagos BMI-t eddig nem igazán sikerült csökkenteni, nincsenek kidolgozott prevenciós programok a témában, kevés kutatás foglalkozik vele. A gyermekorvosi rendelő ideális helyszíne volna ilyen prevenciós programok bevetésének, mert a kötelező látogatási alkalmak mellett egyébként is eljönnek a szülők a gyermekeikkel. Mivel átlagosan 20 percet töltenek az orvosnál, a gyermekgyógyászoknak hatásos, rövid intervenciókra van szükségük a cél eléréshez. A motivációs interjú (továbbiakban: MI) bizonyítottan hatásos az egészséges életmód kiépítésére, sikeresen alkalmazták már elhízott felnőttek súlycsökkentéséhez is. Bár a MI rendszerint hosszabb ülésekből áll, rövid, sorozatos intervenciókkal is hatásos lehet. Ennek nyomán létrehozták a LEN programot, amely a rendszeres orvosi látogatások alatt, a MI kereti között rövid, kisebb méretű orvosi team által is prezentálható, kisszámú viselkedésmintát célzó intervenciók sora túlsúlyos, elhízott gyermekek részére, akik kisebbségi csoporthoz tartoznak és alacsony jövedelmű családból származnak. A hipotézisük szerint az ilyen jellegű intervenciók megelőzik a gyermekkori elhízást és csökkentik az elhízással kapcsolatos viselkedések gyakoriságát.

Módszer

A minta

32 gyermekorvos alkalmazott 3-5 perces, viselkedésváltozást előidéző intervenciót 12 hónapon át előre meghatározott orvos látogatási időpontokban alacsony jövedelmű anyákon, akiknek a gyermekei 2-4 éves korúak voltak. 2009 januárja és 2012 novembere között 418 gondozó-gyermek diádot vizsgáltak meg (82% spanyolajkú és 18% afroamerikai; gyermekek átlagéletkora 35,8 ± 8,6 hónap; 21% túlsúlyos és 21% elhízott), akik közül 218 kontroll- és 200 pedig intervenciós csoportba tartozik. A gondozó az esetek 95%-ában az édesanya volt. A 12 hónap leteltével BMI testtömegindex mentén hasonlították össze a gyermekeket az adott klinika saját populációjából kiemelt illesztett kontrollal. A kontrolladatokat még azelőtt gyűjtötték be, mielőtt a LEN program tartalmáról és módszeréről edukálták volna az orvosi teameket. A mintába való beválogatást a várótermekben kétnyelvű (spanyol-angol) vizsgálatvezetők végezték, és kizárták azokat az anyákat, akik 18 év alattiak voltak, nem tartoztak az orvosi központ körzetéhez vagy elköltözni terveztek onnan egy éven belül. Illetve kizárták azokat a gyermekeket, akik valami speciális okból (táplálkozási, fizikai vagy érzelmi) nem részesülhettek ilyen jellegű intervencióban.

Az intervenció

Összesen 32 gyermekorvost és mellettük dolgozó nővért képzett ki egy MI tréner, egy kétszer két órás tréning alatt arra, hogy rövid, 3-5 perces intervenciót legyenek képesek végrehajtani, amely pozitív megerősítésen alapul és nyitott végű kérdésekkel, reflektív meghallgatással, együttműködő célkitűzéssel és szerződéskötéssel operál. A résztvevő anyáknak először a programban vizsgált viselkedési mintákkal (tejfogyasztás, dzsúsz és cukortartalmú italok fogyasztása, TV/monitor előtt eltöltött idő és fizikai aktivitás) kapcsolatos kérdőívet kellett kitöltenie. Ezt az orvosi team egyik tagja megvizsgálta és ennek alapján kiadott egy, a LEN programra kifejlesztett, részletes tájékoztatót, amely alapján az anya és a team közösen kiválasztott egy viselkedést, amelyről az anya úgy érezte, hogy kész és képes megváltoztatni. Ezt szerződésbe foglalták, és biztosítottak anyanyelvi edukatív anyagokat, egy 6 unciás (177.44 ml) űrtartalmú poharat, egy mérőpoharat jelölésekkel a megfelelő mennyiségű tej és üdítő méréséhez, adott adag mérésére szolgáló alátétet és egy szivacslabdát a fizikai aktivitás ösztönzéséhez, valamint egy lépésszámlálót az anyának. Az orvosi team minden látogatási alkalommal megismételte kérdőívfelvételt, az intervenciókat, illetve az 5-7 nappal a látogatás után telefonos utánkövetésen meg is erősítették azokat az anya számára, így erősítve a gondozó hűségességét a programhoz.

A változók

A gyermekek BMI-jét a programba való belépéskor és 12 hónap elteltével mérték testmagasság (cm) és testtömeg (kg) alapján. A BMI 85%-a alatt lévő gyermekek normál testtömegű csoportba sorolódtak. Akiknek a BMI-je a 85-90%-os intervallumba esett, azok a túlsúlyos csoportba kerültek, akiknek 90% feletti volt, az elhízott csoportba. A gyermekek táplálkozását és a fizikai aktivitását a kérdőívekkel monitorozták. A gondozók programhoz való hűségét a telefonos utánkövetések alkalmával egy öt kérdésből álló kérdéssorral mérték.

Eredmények

Az intervenciós csoport és kontrollcsoport demográfiai szempontból nem tért el egymástól. Az intervenciós csoportba tartozóknak jellemzően magasabb volt a kezdő BMI-je, mint a kontrollcsoportba tartozó gyermekekéi. Az elsődleges eredmények azt mutatják, hogy 12 hónap elteltével az intervenciós csoport gyermekeinek a BMI-je 0,33%-kal csökkent, míg a kontrollcsoport BMI-je 8,75%-kal nőtt. Egyik viselkedésminta sem befolyásolta az eredményeket moderáló tényezőként. A normál testtömegű gyermekek esetében szignifikáns hatása volt az intervenciónak, BMI-jük nem változott.  A normál testtömegű, de kontrollcsoportba tartozó gyermekek BMI-je szignifikánsan megnövekedett. A túlsúlyos és elhízott gyermekek csoportjában 3%-os BMI növekedés volt mérhető, amely az intervenciós csoportban nem, a kontrollcsoportban szignifikáns volt. A kontrollcsoport tagjai több cukortartalmú italt, magas zsírtartalmú tejet fogyasztottak, többet néztek TV-t, az intervenciós csoport tagjai viszont több dzsúszt fogyasztottak. A gondozók bevallása alapján a gyermekek átlagosan kevesebb dzsúszt és tejet fogyasztottak, mint korábban. A mérések alapján a gondozók tartották magukat a programban megbeszéltekhez.

Megbeszélés

Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy egy viselkedésminta változásának a megcélzása elégséges ahhoz, hogy valódi eredményeket lehessen elérni. A gondozók megerősítése és fókuszba helyezése különösen megnöveli azok motivációját az életmódváltással kapcsolatban. Érdekes és kiemelendő tény, hogy már 2-3 alkalmas rövid intervenció is képes szignifikáns eredményeket hozni. A LEN programmal összekötött kutatás legfontosabb eredményének azt tartja, hogy csökkenteni tudta a normál testtömegű gyermekek BMI növekedésének a mértékét az intervenciókkal, ugyanis a vizsgált korosztályban mérhető az átlagosan leggyorsabban növekvő BMI. A korábbi kutatásokból kizárták a normál testtömegű gyermekeket, pedig a prevenciós programok láthatóan náluk működnek a legjobban. A túlsúlyos és elhízott gyermekek csoportjának vélhetően egy sokkal agresszívabb intervencióra van szüksége a súlycsökkenés eléréséhez. Az is elképzelhető, hogy számukra hosszabb vagy gyakoribb MI-s intervenciókra van szükség. A kutatás limitációként jelöli meg azt, hogy a gyermekeket nem random módon válogatták be a mintába, illetve azt, hogy a kontrollcsoport ugyanarról a klinikáról került ki, vagyis ugyanazon orvosi teamek kezelése alatt álltak. Az, hogy az intervenciós csoportba tartozó gyermekek kezdő BMI-je magasabb volt, szintén torzíthatja az eredményeket. A magasabb BMI oka egy általános gyermekkori BMI átlagnövekedés lehet, amelyet már az egész USA-ban mértek 2004 és 2010 között. Zárásképpen a kutatók további vizsgálatokat javasoltak randomizált mintán a LEN programmal.