MEND
Program: Egy család-bázisú közösségi intervenció elhízott gyermekeknek
-Randomizált kontroll vizsgálat
Sacher, P. M., Kolotourou, M., Chadwick, P. M., Cole,
T. J., Lawson, M. S., Lucas, A., & Singhal, A. (2010). Randomized
Controlled Trial of the MEND Program: A Family-based Community Intervention for
Childhood Obesity. Obesity, 18(S1), S62–S68. http://doi.org/10.1038/oby.2009.433
Készítette: Kása Petra
Absztrakt
A cikk célja, hogy
értékelje a „Mind, Exercise, Nutrition, Do it” – vagyis MEND – program
hatékonyságát, ami egy többkomponensű, közösségi alapú intervenciós program
elhízott gyermekeknek. 160 obez gyermeket random módon soroltak az intevenciós
vagy a várólistás csoportba. A gyerekek szüleikkel együtt hetente kétszer,
összesen 18 alkalommal vettek részt 2 órás csoportos edukációs és mozgásos
programon, majd ezután ingyenes uszodabérletet kaptam 12 hétre. Derék
körfogatot, BMI-t, testösszetételt, fizikai aktivitást, ülő tevékenységet,
kardiovaszkuláris fittséget és önértékelést is mértek az alapvonal
meghatározásakor, illetve 6, majd 12 hónappal később. Az eredmények azt
mutatják, hogy az intervenciós csoport tagjai szignifikáns változásokat értek
el a kontroll csoport tagjaihoz képest több kimeneti változó tekintetében is,
illetve, hogy a családok valószínűleg hatékonynak ítélték ezt az intervenciós
programot.
Bevezetés
A gyermekkori elhízás aggasztó
mértékű növekedése jelentős népegészségügyi problémát jelent. Egyrészt
gyakorisága miatt, másrészt rövid- és hosszútávú egészségi következményei miatt
is a gyermekkori elhízás egy olyan probléma, melynek megelőzése és kezelése
elsődleges fontosságú. A nemzetközi irányelvek között konszenzus van abban a
tekintetben, hogy az ideális elhízást célzó programoknak az egész családra ki
kell terjedni, táplálkozással kapcsolatos ismereteket kell nyújtani,
viselkedésváltozást kell elősegíteni és ösztönöznie kell a fizikai aktivitást.
Habár voltak már ezzel kapcsolatos próbálkozások, a korábbi kutatások aránylag
sok kivetnivalót hagynak maguk után módszertani tekintetben. Jelen kutatás ezt
a hiányt próbálja meg betölteni és bemutatja egy többkomponensű, közösségi
bázisú gyermekkori obezitásra irányuló program („Mind, Exercise, Nutrition, Do
it”, vagyis MEND) hatékonyságának vizsgálatát.
Módszer
és eljárás
A kutatás 2005 január és
2007 január között zajlott Londonban, egy gyermekek egészségével foglalkozó
intézetben.
Résztvevők
A potenciális
résztvevőket 5 különböző helyen toborozták, amiket orvosok, nővérek,
dietetikusok ajánlottak. A beválasztási és kizárási kritériumok a következők
voltak: 8-12 éves kor, elhízottság (BMI alapján 30, vagy afölötti érték),
klinikai problémák hiánya, komorbid zavarok hiánya, testi fogyatékosság hiánya,
tanulási nehézségek hiánya, illetve, hogy legalább az egyik szülő rendszeresen
részt tudjon venni a foglalkozásokon. A program 5 különböző helyszínen zajlott,
mindenhol külön teammel és vizsgálatvezetővel. A kutatásban való részvételhez,
mivel kiskorúakról van szó, a szülőknek kellett informált beleegyezést adni.
Kutatási
elrendezés
A kutatók egy randomizált
kontroll vizsgálatot végeztek, hogy felmérjék egy összesen 6 hónapig tartó
intervenció hatékonyságát. A 6 hónap programját tekintve egy 9 hetes MEND
programból és egy 12 hétre szóló ingyenes családi uszodabérletből állt. A
kiválasztott résztvevőkkel az első méréseket már a program megkezdése előtt
elvégezték, hogy ebből egy alapvonalat tudjanak létrehozni, majd ezután random
módon vagy az intevenciós vagy a kontroll csoportba sorolták őket (a kontroll
csoport itt a várólistásokat jelentette, akiknek csak 6 hónap múlva kezdődött
meg az intervenció). A baseline mérés után 6 és 12 hónappal is felmérték a
résztvevőket.
Intervenció
A kutatók hangsúlyozzák,
hogy a MEND egy integratív, többkomponensű életmód program, ami épít a táplálkozás-
és sport tudományra, a pszichológiára, tanulási és szociokognitív elméletekre
és a terápiás folyamatra. Az intervenció közösségi tereken zajlott, sport
centrumokban, iskolákban.
A program három fő
komponense az edukáció, a készségek tanítása és a motiváció megtámogatása.
Ennek megfelelően a 9 hetes, heti két alkalmas program is többféle ülésből
állt. Egy bevezető alkalmat követően 8 alkalommal a viselkedés módosítás volt
fókuszban (viselkedéses technikák elsajátítása, pl.: cél állítás, stimulus
kontroll), 8 alkalommal a táplálkozással kapcsolatos ismeretek bővítése
(egészséges receptek, közös bevásárlás a címkék figyelembevételével, közös
főzés), 16 alkalom testmozgás (játékos, nem kompetitív sporttevékenység), majd
egy záró alkalom. Ezt egészítette ki, a további 12 hétre szóló ingyenes
uszodabelépő. A különböző helyszíneken különböző szakemberek voltak, a kutatók
azonban ügyeltek a standardizálásra, ezért minden tréner ugyanabban a képzésben
részesült és ugyanazokat az eszközöket használhatta.
Kimeneti
változók mérése
A programban többféle
kimenetet is mértek: 1. antropometriát (súly, magasság, derék körfogat), 2.
testösszetételt (zsír mennyisége), 3. kardiovaszkuláris egészséget (vérnyomás),
4. fizikai aktivitást (kérdőívvel), 5. önértékelést (kérdőívvel), illetve 6.
szocioökonómiai státuszt.
Statisztikai
elemzés
Elsődleges kimenetként a
6 hónap alatt elért körfogat változást mérték, másodlagos kimenetként pedig a
BMI és a testösszetétel változást. Ennek megállapítására lineáris regressziót
alkalmaztak, valamint a változások átlagát is összehasonlították, interakciót
vizsgáltak a nemre nézve. Emellett a mintára vonatkozó leíró statisztikákat is
elkészítették (gyakoriság).
Eredmények
és diszkusszió
Az
adatokon végzett statisztikai elemzés számos kimeneti változó tekintetében
szignifikáns javulásra engedett következtetni. Kövérség tekintetében három
aspektust vizsgáltak meg: a derék körfogatot, a BMI változás és a
testösszetételt. A derék körfogat változásával kapcsolatosan a kutatók biztató
eredményekről számolnak be. Az intervenciós csoportban 4.1 cm-el csökkent ez a
mutató, ami nagyon fontos szempont, mert a hastájéki zsír mennyisége gyermekek
esetén összefüggést mutat a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel. BMI index
tekintetében is szignifikáns csökkenésről számolnak be a kutatók, 1.2 kg/m2
az átlag csökkenés. Ami a testösszetételt illeti, itt csak kismértékű változást
figyeltek meg, amit azzal magyaráznak, hogy feltehetően az testzsír eloszlása
változott meg, a testösszetétel csökkenéséhez több időre lenne szükség. Az
intervencióban való részvétel által a gyermekek fittebbek lettek, többet
mozogtak csökkent az ülő tevékenységekkel töltött idő és az önértékelésük is
javulást mutatott.
A
kutatók kiemelik annak a jelentőségét, hogy a kedvező változások az utánkövetés
során is fenn maradtak. Egy testsúlycsökkentő intervenciós program esetében
alapvető elvárás lehet, hogy az eredmények ne csak addig álljanak fent, amíg a
személy részt vesz a foglalkozásokon, de alakuljon ki egy olyan újfajta életmód
is, aminek segítségével fenntartható a súlycsökkenés. Ugyanakkor elismerik azt
is, hogy a 12 hetes uszoda bérletet viszonylag kevesen használták ki, tehát az
elért eredmények nagyrészt a MEND programnak köszönhetőek.
A
kutatás erősségei közé tartozik, hogy a résztvevők mintegy 86%-a végigcsinálta,
tehát a családok számára elfogadható, élhető volt. Szintén fontos, hogy az
eljárás standardizálása révén az alkalmakat olyan személyek is tudták tartani,
akik korábban nem dolgoztak még elhízott emberekkel, amit az is bizonyít, hogy
a szakemberek által vezetett programokhoz nagyon hasonló eredményeket mutat
jelen vizsgálat is. Ugyanígy az erősségeknél emelhető ki, hogy több helyszínen
zajlott a program, standardizált protokollal és több egészségmutató
bevonásával.
Limitációként
kiemelhető egyrészt a relatíve rövid utánkövetés, amit időközben a kutatók már
orvosolnak egy újabb program keretén belül. Lehetséges limitáció még, hogy
kimeneti változók mérésénél a mérést végző személy nem volt vak a csoportokra.
Ennek enyhítését úgy oldották meg, hogy két független személy is végzett
mérést. Egy harmadik gyenge pontra mutatnak még rá, ez pedig az, hogy a 6
hónapos mérésen magas volt a kiesők aránya, ami feltehetően azért volt, mert
mindössze egy alkalmat biztosítottak.
A
MEND program tehát egy olyan jelenséget céloz meg, ami a mai társadalomban
jelentős gondot okoz: a gyermekkori elhízást. A növekvő tendencia mellett a
rövid- és hosszútávú egészségi kockázatok miatt is fontos, hogy prevenciós és
intervenciós programok jöjjenek létre, melyek hatékonyan tudják orvosolni a
problémát. Összességében elmondható, hogy a MEND program hatékonynak és nem
utolsó sorban a célközönség számára befogadhatónak, kivitelezhetőnek tűnik. Az
intervenciós csoport résztvevői jelentős javulást mutattak a kövérség
indikátorait tekintve, illetve kardiovaszkuláris és jólléti szempontból is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése