A stroke  szociális  tényezői a  munkahelyi  stressz  kapcsán  dolgozó  nők  körében

Irodalmi áttekintő

Toivanen, S. (2012). Social determinants of stroke as related to stress at work among working women: a literature review; Stroke Research and Treatment, Volume 2012, Article ID 873678,

Készítette: Farkas Noémi

Absztrakt

A felnőttkorban az egészségre ható szociális tényezők leginkább a dolgozó életmóddal vannak összefüggésben. Bár még viszonylag korlátozott tudásunk van arról, hogy a munkahelyi tényezőknek milyen szerepe van pontosan a stroke kialakulásában. A foglalkozásbeli egészség modern vizsgálatában gyakran használják a Demand-Control Model (Követelmény-kontroll modell)-t a munkahelyi stressz mérésére.  Korábbi áttekintő tanulmányok a munkahelyi stressz és a kardiovaszkuláris betegségek kapcsolatát vizsgálva, nem említették a stroke-ot, mint specifikus kimeneteli tényezőt. A munkahelyi stressz és a kardiovaszkuláris betegségek kapcsolatára vonatkozó eredmények kevésbé evidensek a dolgozó nők körében. Tehát e tanulmány célja, hogy áttekintse a jelen kutatásokat a DCM és a stroke összefüggései mentén a dolgozó nőkre fókuszálva, illetve megvizsgálni a lehetséges nemi különbségeket. Bemutatásra kerül a szakirodalmi keresés folyamata, mely során 8 tanulmány került kiválasztásra. Az áttekintett tanulmányok alapján igazolást nyert, hogy az erős pszichés terhelés, az alacsony munka feletti kontroll és a munkahelyi túlterheltség összefügg a stroke kialakulásának magasabb kockázatával, mind a férfiak, mind a nők körében. Továbbá a stroke általi megbetegedések és halálozások visszaszorításában szerepet játszhat, ha mérséklődnek a szociális egyenlőtlenségek az egészség terén, illetve a dolgozók körében a munkahelyi stressz csökkentésével is elérhető a stroke kockázatának csökkentése.

Bevezető

            Az egészség szociális tényezőit azok a feltételek jelentik, melyben az egyén megszületik, él, dolgozik és megöregszik. Az erőforrások egyenlőtlen eloszlása és hozzáférhetősége hatással van az egészség szociális egyenlőtlenségeinek kialakulására a különböző országok és kultúrák között. Ezen tényezők közül leginkább a dolgozó életmód (munkahelyi feltételek és körülmények) az, ami kapcsolatba hozható az egészséget meghatározó tényezőkkel, és ezek a feltételek egyenlőtlenül oszlanak el a munkahelyi pozíció szerint és a nemek között. A munkaerő piac is igen megosztott a nemek tekintetében. Habár még viszonylag korlátozott tudásunk van arról, hogy a munkahelyi tényezőknek milyen szerepe van a stroke kialakulásában, az tisztázott, hogy a stroke általi halálozások és megbetegedések lényegesen nagyobb arányban fordulnak elő az alacsony szocioökonómiai státuszú csoportokban. Emellett a stroke minden 4. esetben dolgozó embernél következik be.             Habár a stroke világszerte gyakoribb a férfiak körében, a nőknél súlyosabb megbetegedéseket okozhat. A nők súlyos kockázati tényezők mellett hajlamosabbak a stroke-os megbetegedésekre, mint a férfiak. Valamint a nőknél kétszer olyan gyakori a stroke általi elhalálozás, mint a férfiaknál.

            Több nemzetközi tanulmány a pszichoszociális stresszt azonosította leginkább módosítható tényezőként. A munkahelyi környezet pszichoszociális stresszorai bizonyítottan ártalmasak lehetnek a kardiovaszkuláris egészségre nézve. Célzott intervenciók segíthetnek a pszichoszociális stressz csökkentésében és a stroke megelőzésében.

A Demand-Control Model (DCM) azaz Követelmény-Kontroll Modell a munkahelyi pszichoszociális stressz esetében a leggyakrabban használt modell. A DCM a munkahely helyzeti jellemzőire fókuszál, mint például a pszichés követelmények, a munka feletti kontroll, valamint ezek hatásait veszi figyelembe a dolgozók egészségére és életmódjára.

A pszichés követelmény: az idői nyomást, a mentális terhelést és a felelősséget foglalja magában. A munka feletti kontroll, egyfajta döntési mozgásteret jelent, ami magába foglalja a készségek megítélését, belátását, használhatóságát, valamint a döntési felhatalmazást, személyes befolyást a munkavégzésre. A két tényező kombinációjából tevődik össze 4 specifikus munkahelyi jellemző vagy helyzet alakulhat ki:

1. Aktív: magas követelmények, magas kontroll

2. Munka túlterheltség (job strain): magas követelmények, alacsony kontroll

3. Passzív: alacsony követelmények, alacsony kontroll

4. Alacsony terhelés (low strain): alacsony követelmények, magas kontroll

Feltételezhetően, a munka túlterheltség a leginkább stressz keltő körülmény, mivel a személyes autonómia és kontroll korlátozott, azonban a nyomás folytonos és ez akadályozza az optimális megküzdést. Ilyen munkaterheltségnek való hosszas kitettség hatással van a stressz rendszerek működésére, így a betegségek kialakulásában szerepet játszhat. Áttekintő tanulmányok valóban mutatnak erős összefüggést a munka túlterheltség és a kardiovaszkuláris betegségek között.

            Széleskörűen bizonyított, hogy a (DCM által mért) munkahelyi stressz megnöveli a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. Kiváltképp a koronáriás szívbetegség mutat meggyőző összegfüggést a DCM által mért stresszel. Továbbá, a DCM alapú munkahelyi stressz csökkentő intervenciók hatásosnak bizonyulnak. A nemek közti különbségek és a stroke altípusainak a munkahelyi stresszel való összefüggései még tisztázatlanok.

Módszer

            A szakirodalmi keresés során a hangsúly a DCM és stroke kapcsolatát vizsgáló tanulmányokon volt. A keresés négy elektronikus adatbázisban (PubMed, Scopus, PsychInfo, Wed of Science) történt. Öt beválasztási kritérium és számos kizárási kritérium (pl. stroke, mint nem specifikus kimenetel, stroke és a kardiovaszkuláris betegségek nem elkülönített vizsgálata, nemi szempontból torzított tanulmányok) mentén végül 8 tanulmány került kiválasztásra 3 különböző országból (1 finn, 3 japán és 4 svéd tanulmány). Ebből 7 prospektív kohorsz tanulmány és 1 keresztmetszeti eset-kontroll tanulmány volt.

           

Eredmények

            1. Elsőként a DCM és a stroke kiértékelése történt, melyet nehezített, hogy két vizsgálatban más mérőeszközt alkalmaztak. A stroke diagnózisának meghatározása a betegségek nemzetközi osztályozása (BNO) alapján történt.

            2. Majd a következő pontban a pszichés követelményekre vonatkozó eredmények kerültek tárgyalásra. Tisztának tűnik az az eredmény, hogy a megnövekedett pszichés követelmények és a cerebrovasculáris betegségek között kapcsolat áll fenn.

            3. Ezután a munka feletti kontroll aspektusa került vizsgálatra. Az alacsony munka feletti kontroll erősebb prediktor tényezőnek bizonyult a nők körében.

            4. Munka túlterheltség és más munkahelyi szituációk vizsgálata során elég megosztó eredmények születtek a nemek tekintetében. 5 tanulmányban találtak összefüggést a munkaterheltség és a stroke megnövekedett rizikója között.

            5. Végül a nemi különbségek megvitatására került a sor, ahol többek közt a végső következtetés az volt, hogy leginkább a DCM által mért munkahelyi stressz bizonyult a stroke legerősebb előrejelzőjének nők esetében.

Diszkusszió és kitekintés

A jelen tanulmány célja az volt, hogy áttekintse a jelen kutatásokat a DCM és a stroke összefüggéseit illetően a dolgozó nőkre fókuszálva, illetve megvizsgálni a lehetséges nemi különbségeket. Az áttekintett tanulmányok eredményei alapján igazolásra került, hogy az erős pszichés terhelés, az alacsony munka feletti kontroll és a munkaterheltség összefügg a stroke kialakulásának magasabb kockázatával, mind a férfiak, mind a nők körében. Azonban több nemi szempontból is vizsgáló tanulmányra lenne szükség ezek alátámasztására. Az áttekintett tanulmányok eredményei különböznek annak tekintetében, hogy DCM modell melyik komponense, illetve melyik munkahelyi jellemző van kapcsolatban a stroke megnövekedett kockázatával. A magas pszichés követelmények, az alacsony munka feletti kontroll és a munkaterheltség mind növelte a stroke kockázatát a nők esetében.

            Azt a négy tanulmányt alapul véve, ahol a nők és a férfiak eredményeinek elemzése külön történt, az a következtetés vonható le, hogy a nőknél a munkahelyi stressz erőteljesebb tényezőnek bizonyul a stroke kialakulásában, mint a férfiaknál. Két nagy populációs vizsgálatban a stroke különböző altípusait is vizsgálták a munkahelyi stresszel összefüggésben, és azt találták, hogy nőknél a munkahelyi stressz és az agyvérzés erősebb kapcsolatot mutatott.

            Ez az első DCM és stroke fókuszú irodalmi áttekintő, tehát mindenképp szükségesek olyan további tanulmányok, melyek a munkahelyi stressz és a stroke kapcsolatának vizsgálatára fektetik a hangsúlyt. Továbbá, a nemi különbözőségek elemzése is döntő lenne.

            2020-ra a stroke-ot és a szívbetegséget jósolják a legfőbb elhalálozási és megbetegedési oknak és ezek a számok egyre csak nőnek. Habár a DCM alapú stressz csökkentő intervenciók eddig hatékonynak bizonyultak, mindenkép hasznos lenne további kutatási eredményekre, hogy a hatékony munkahelyi stressz csökkentő intervenciók széles körben elterjedhessenek, ezáltal csökkentve a stroke kialakulásának kockázatát.