Depresszió és szorongás prevalenciája első osztályú férfi és női futballisták körében

Depresszió és szorongás prevalenciája első osztályú

férfi és női futballisták körében

Junge, A., & Feddermann-Demont, N. (2016). Prevalence of depression and anxiety in top-level male and female football players. BMJ Open Sport & Exercise Medicine, 2(1), e000087. http://doi.org/10.1136/bmjsem-2015-000087

Készítette: Alföldi Péter

Absztrakt

Tudományos kutatások a mentális egészség problémáiról ritkák az elit sportolók körében, legtöbbjüknek pedig jelentős módszertani korlátai vannak, mint például az alacsony válaszadás vagy a heterogén minta. A tanulmány célja, hogy feltárja a depresszió és a szorongás prevalenciáját első osztályú futballistáknál az általános populációhoz viszonyítva, és megvizsgálja a potenciális rizikó faktorokat. Svájci első osztályban futballozó játékosok és négy U-21-es klubcsapat játékosai töltöttek ki kérdőívet az egyéni jellemvonásokról, a két felvett kérdőív a Centre of Epidemiologic Studies Depression Scale (CES-D) és a Generalized Anxiety Disorder (GAD-7) skála voltak. Mind a 10 női első osztályú, 10-ből 9 férfi első osztályú csapat, valamint mind a 4 U-21-es csapat részt vett a kutatásban (N=471). A CES-D pontszámok mérsékelten jelezték előre az enyhe depressziót 33 játékosnál (7,6%), és a major depressziót 13 játékosnál (3,0%). A GAD-7 pontszámok közepes mértékben indikáltak enyhe szorongásos zavart 6 játékosnál (1,4%). Az általános populációhoz viszonyítva a depresszió prevalenciája hasonló, a szorongásos zavarok prevalenciája szignifikánsan alacsonyabb volt futballisták körében (χ2=16.7; p<0.001). Szignifikáns különbség volt megfigyelhető a játékosok jellemzői tekintetében, úgy mint kor, nem, játékos pozíció, játék szintje, valamint közelmúltbeli sérülések. A svájci első osztály (Swiss FL) játékosai körében a depresszió prevalenciája az átlagéhoz hasonló, míg a férfi U-21-es csapatok játékosainál ez az érték magasabb. Fontos tudatosítani a sportolók mentális egészségi problémáit az edzők és a stáb körében, és adekvát kezelést nyújtani a sportolóknak.

Bevezetés

Néhány kitűnő eset ellenére, a mentális egészségi problémák sportolók körében ritkán jelennek meg a kutatásokban. Lehetséges, hogy a fizikai aktivitás, a csapat támogatása, vagy a „kiváltságos” élet (anyagi biztonság, a tömeg csodálata) megvédik a profi focistákat a mentális zavaroktól, vagy a mentális zavarokra való hajlam miatt nem válnak az egyének legmagasabb szinten játszó sportolókká. Annak is fennáll a lehetősége, hogy a mentális egészséghez kapcsolódó stigma teszi alul-kutatottá, feltáratlanná ezt a területet profi focisták vagy más elit sportolók körében. A tudományos kutatások a sportolók mentális egészségéről ritkák, és az eredményeik inkonzisztensek. Számos tanulmány az USA főiskolásaira fókuszál, és csak néhány kutatja a nemzeti szintű top játékosokat. Számos tanulmány több sportág sportolóit foglalja magába anélkül, hogy prevalencia adatot nyújtana a specifikus sportágakról. Ezidáig csak egy tanulmány kutatta a legmagasabb szinten játszó férfi futballisták mentális egészségét. Néhány kutatásnál a válaszadás volt alacsony, míg mások nem is publikálták eredményeiket. Ez egy komoly módszertani korlát, a szelekciós hatás torzíthatja a publikált prevalenciát.

A korábbi vizsgálatok a depresszió bármilyen jelenlétét a sportolóknál 3,6% és 37% közé tették; a CES-D teszttel végzett kutatások 16% és 36% között mozgott. A legtöbb tanulmányban a depresszió prevalenciája a nőknél magasabb volt, mint a férfiaknál. Szignifikánsan magasabb depresszió értéket figyeltek meg az egyéni sportolóknál, mint a csapatsportok játékosainál.

A szorongás prevalenciájáról az aktív sportolók körében nagyon kevés információ található a kurrens szakirodalomban. A tanulmányok különböző önbeszámolós kérdőívet használtak, a különböző szorongásos zavarok jelenléte a férfiak körében 3,8% és 22,2% közé esett, míg ez az arány a nőknél 10,2% és 37,3% között mozgott. Schaal és munkatársai (2011) az általános szorongásos zavarokat 6 hónapos prevalencia értéken nézve a férfiaknál 5,2%-nál, a nőknél 7,5%-nál találtak.

Jelen kutatás célja, hogy feltárja a depresszió és a szorongás jelenlétét első osztályú női és férfi futballisták homogén és reprezentatív csoportjánál. A depresszió és a szorongás szintjét mértük svájci első osztályban játszó játékosoknál, normál csoporttal összevetve.

Módszer

A jelen tanulmány egy széles projekt keretén belül volt végezve, és a Zürichi Etikai Bizottság hagyta jóvá. A kérdőív tartalmazott kérdéseket a játékosok pozíciójáról, a játszott meccsek számáról, az edzésekről, a sérülésekről, és a bevett gyógyszerek gyakoriságáról az elmúlt 12 hónapban (fájdalom, alvás, relaxáció, depresszió, szorongás), valamint magában foglalta a német verziójú CES-D-t és a Generalized Anxiety Disorders-t (GAD-7).

A CES-D egy önbeszámolós teszt, amely a depressziónak az elmúlt hetekben tapasztalt szimptómáit méri. A 20 itemes kérdőívre 4 fokú Likert-skálán kell válaszolni (0-3), a depresszió pontszám így 0 és 60 közé esik. A teszt kizárja a 33%-nál magasabb hiányzó választ adó kitöltőket; azokban az esetekben, amikor csak néhány válasz hiányzik, a válaszadó a minta adott kérdésre mért átlagpontszámát kapja. A cut-off pontszám enyhe depresszió esetében 16 pont, major depresszió lehetősége pedig 21 pont felett áll fenn.

A GAD-7 egy hét itemes kérdőív, amely az elmúlt két hét tüneteire kérdez rá. A válaszlehetőségekre szintén 4 fokú Likert-skála van megadva (0-3), az összpontszám 0 és 21 közé esik. 10 pont felett közepes, 15 pont felett komoly szorongásos zavar feltételezhető.

A statisztikai módszereknél korrelációt, t-tesztet, varianciaanalízist és χ² tesztet alkalmaztak, p<0,05 szignifikancia érték mellett.

Eredmények

Mind a 10 női első osztályú, 10-ből 9 férfi első osztályú csapat, valamint mind a 4 U-21-es csapat részt vett a kutatásban (N=471). A játékosok átlag életkora 22,3 év volt (SD=4,47), és a három csoport között szifnifikáns különbség mutatkozott (F=103,5; p<0,001).

A legtöbb játékos középpályás (35,7%) és védő (31,4%) volt, majd a csatárok (13,4%), a kapusok (10,0%), és azok a játékosok következtek, akik több poszton játszanak (4,7%). A játékosok átlagosan 36,2 meccset játszottak az elmúlt 12 hónapban (SD=17,3), a svájci férfi első osztály játékosai szignifikánsan többet, mint a női játékosok (t=3,77; p<0,001) és az U-21-es játékosok (t=4.94; p<0.001). Átlagosan 1,39 teljesítmény korlátozó sérülés jelentkezett, az elmúlt 12 hónapban (SD=1,13). A sérülések száma megegyező volt a nőknél és a férfiaknál, míg szignifikánsan magasabb az U-21-es játékosok körében (t=2.45; p<0.05).

Depresszió: A CES-D kérdőívre 432 (91,9%) játékos válaszolt. A válaszadás szignifikánsabban magasabb volt a nők körében, mint a férfiaknál (χ2=15.3; p<0.001). A depresszió értékek átlaga a teljes mintára nézve 8,60 (SD=5,52) volt, 33 játékosnál (7,6%) jelzett enyhe depressziót, major depressziót pedig 13 játékosnál (3,0%). Átlagosan a női csapatokban 1.3 játékosnál, a férfi első osztályú csapatokban 2,3 játékosnál, az U-21-es csapatoknál 2,8 játékosnál találtak bármilyen formáját a depressziónak. Komoly depresszió tünetei a férfiaknál két csapatonként egy, a nőknél és az U-21-eseknél csapatonként egy személynél volt megfigyelhető.

A férfi első osztályú játékosok depresszió pontszámai szignifikánsan alacsonyabbak voltak, mint az U-21-eseké (p<0.001) és a női játékosoké (p<0.001). Az átlagos depresszió pontszám szignifikánsan különbözött a játékosok posztjainak függvényében (F=3,53; p<0,01). Az alcsoportoknál ezt a különbséget a férfiaknál (F=2,57; p<0,05) és az U-21-es focistáknál tudták kimutatni. A sérült játékosok mindhárom csoportban magasabb depresszió pontszámot értek el, mint a nem sérültek.

Szorongás: Majdnem minden játékos (95,5%) válaszolt a GAD-7 kérdőívre. Az egész mintára nézve az átlagos szorongás pontszám 2,14 (SD=2,37) volt, és 6 játékosnál (1,4%) jelzett valamilyen szorongásos zavart. A hat játékosnak a felénél volt megtalálható a szorongásos zavar mellett depresszió is. A szorongás pontszám szignifikánsan korrelált a depresszió ponttal (r=0,584; p<0,0019), a korral (r=−0,120; p<0,05) és a játszott meccsek számával (r=−0,204; p<0,001), a sérülések számával az elmúlt 12 hónapban viszont nem. A férfiak szignifikánsan alacsonyabb szorongás pontszámot értek el, mint az U-21-esek (p<0,05), a nők (p<0,001) és az átlag populáció (p<0,001). A többi alcsoport és az átlag között nem volt különbség. A szorongásos zavarok mértéke a három alcsoportot tekintve azonos volt, az összes csoportot összevetve pedig alacsonyabb, mint az átlag populáció (χ2=16,9; p<0,001). A szorongás érték szignifikánsan különbözött a posztokat tekintve. A sérült játékosok magasabb szorongás pontszámot értek el mindhárom csoportban, mint a nem sérültek, de az eredmény csak a három csoportot együtt nézve volt szignifikáns (p<0,05).

Összefoglalás

Svájci első osztályban futballozó játékosoknak ugyanolyan esélyük van a depresszióra és a szorongásra, mint az általános populációnak, míg az U-21-es játékosoknál a depresszió prevalenciája magasabb, mint az átlag. Szignifikáns különbség mutatkozott a depresszióban és a szorongásban a játékosok jellemzőit tekintve (életkor, nem, poszt, sérülések). A sportolók mentális egészségét kutató jövőbeli vizsgálatoknak arra kellene fókuszálni, hogy feltárják a rizikófaktorokat, és a rizikós sportolókat. Átlagosan, a súlyos depresszió tünetei jelen voltak minden női és U-21-es csapatban, míg a férfiaknál két csapatra jut átlagosan egy játékos. Azonban antidepresszánst csak egy játékos szedett, az eredmények alapján. Továbbá fontos tudatosítani, a sportolók mentális egészségi problémáit az edzők és a stáb körében, és adekvát pszichoterápiás és farmakológiás kezelést nyújtani a sportolóknak.