Twitter-alapú intervenció kialakítása a dohányzásról való leszokás segítésében, mely automatikus üzenetekkel bíztat minőségi interakcióra közösségi oldalon

Twitter-alapú intervenció kialakítása a dohányzásról való leszokás segítésében, mely automatikus üzenetekkel bíztat minőségi interakcióra közösségi oldalon

Pechmann, C., Pan, L., Delucchi, K., Lakon, C. M., & Prochaska, J. J. (2015). Development of a Twitter-Based Intervention for Smoking Cessation that Encourages High-Quality Social Media Interactions via Automessages. Journal of Medical Internet Research, 17(2), e50. http://doi.org/10.2196/jmir.3772

készítette: Simon Luca Sára

Absztrakt

Az orvosi területeken egyre inkább törekednek a közösségi oldalak használatára, hogy elősegítsék egészség-intervenciók létrehozását, például, hogy alacsony költségű, önszabályozó, online önsegítő csoportokkal. Azonban az online csoportokat gyakran alacsony elköteleződés és hiányos információ jellemzi. A kutatás célja, hogy feltárja, hogy automatizált üzenetek küldésével növelhető-e az online önsegítő csoportban az elköteleződés, és, hogy az absztinenciához általános, vagy specifikus elköteleződés kapcsolódik. A kutatásban létrehozták a Tweet2Quit nevű eljárást, mely új közösségi oldalt használó intervenció a dohányzásról való leszokásban. A programot dohányzásról leszoktató húsz fős, zárt online csoportokban használták 100 napon keresztül Statisztikai modellekkel vizsgálták, hogyan kapcsolódott a tweetelés az absztinenciához. A két csoportból együtt a személyek 78%-a (31 a 40-ből) küldött legalább egy tweet-et, átlagosan pedig 72 tweetet küldtek a tagok a 100 nap alatt. Az autoüzenetekre válaszoló tweetek 22,78%-ot tettek ki, míg a 77,22% spontán tweet volt. Az tweetelés csak az absztinenciával volt szoros kapcsolatban (OR 1.03, P=.086). Továbbá, specifikus tartalom is kapcsolódott az absztinenciához, mégpedig a leszokás dátumának felállítása, illetve a nikotin tapaszok használata, a leszokás akadályainak leküzdése, és a leszokásban való bizalom kifejezése.

Bevezetés

Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a közösségi média – Facebook, Twitter, stb. - használata iránt az egészséget elősegítő intervenciók szervezésében. Az egyik ilyen lehetőség az online önsegítő csoport, melyben a felhasználók információt cserélhetnek, társas támogatást nyerhetnek. A közösségi média nagyon ígéretes az intervenciók számára, hisz rendkívül népszerű és gyakran használt felület, valamint a nap huszonnégy órájában elérhető, ma már számos eszközről.

A Twitter különösen hasznosnak tűnik, mivel a felhasználók 140 karakteres üzenetek, tweetek küldésével azonnal elérhetnek másokat, és hamar válaszokat is kaphatnak. A privát csoportokban pedig beállítható, hogy csak a csoporttagok lássák az ott megosztott tartalmakat.

Továbbá, a Twitter lehetővé teszi a kutatók számára, hogy az intervenciókat nagyban segítő szoftvereket adjanak hozzá. Ezek segítségével lehetőség van a felhasználóknak automatikus üzenetek küldésére (sms vagy e-mail), vagy a küldött tweetek letöltésére egy adatbázisba.

Természetesen vannak hátrányai is a közösségi média használatának. Az egyik, hogy az online csoportokban kisebb lehet az elköteleződés. Ez ugyanakkor orvosolható is, például napi üzenetek küldésével, amik bizonyos témák csoportbeli megbeszélésére ösztönzik a személyt.

Egy másik hátrány, hogy a felhasználók közötti kommunikáció rossz minőségű lehet, orvosi eredményekkel inkonzisztens. Gyakran fordul elő, hogy bizonyítékok hiányában ajánlanak eszközöket dohányzásról való leszokáshoz. Az auto-üzenetek abban is segíthetnek, hogy a beszélgetést a bizonyíték alapú témákra tereljék.

Jelen tanulmány olyan korábbi intervenciókat követ, melyek egészségügyi szakemberek által megfogalmazott, meghatározott időnként küldött, egészséges viselkedésre bátorító automatikus üzeneteket használtak. Sok korábbi tanulmány szerint hatékonyak az ilyen intervenciók a dohányzásról való leszokás esetén is, bár egy nemrég készült áttekintés szerint tizenöt ilyen intervencióból csak háromban mutatkozott szignifikáns eredmény a kontrollcsoporthoz képest.

A kutatás elsősorban arra kíváncsi, hogy a küldött napi üzenetek segíthetik-e az intervenció hatékonyságát.

Jelen tanulmányban létrehoztak egy korai terápiás eljárást Tweet2Quit néven. A kutatásban igyekeztek bátorítani a felhasználók közötti információ cserét napi üzenetekkel, valamint bizonyíték alapú témákra terelni a beszélgetést. Továbbá, a felhasználóknak naponta küldtek visszajelzést az előző napi tevékenységükről.

Az alkalmazást két húsz fős, pilot csoportban tesztelték. Hogy a viselkedés közösségi média alapú változását felmérjék, a résztvevők tweet-jeit kódolták: (1) az üzenet az autoüzenetre reagál-e, vagy sem, (2) a tweet tartalma alapján.

A kevert megközelítés (társas támogatás és autoüzenetek) vizsgálatára két kutatási célt határoztak meg: (1) az autoüzenetek növelik-e az elkötelezettséget, (2) az absztinencia általános, vagy specifikus elköteleződéssel kapcsolódik-e össze. A nem randomizált, csak kezeléses csoporttal dolgozó elrendezés miatt olyan statisztikai próbák kerültek alkalmazásra, melyekben az absztinenciával három kovariáns változót találtak. Ezek az iskolai végzettség, a nem és az átlagos napi cigarettamennyiség voltak.

Módszer

A Tweet2Quit vizsgálatára két azonos online dohányzásról leszokást támogató csoportot hoztak létre, egyenként 20 felnőtt csoporttaggal (N=40). A toborzás, szűrés, informált beleegyezés, a felmérések (baseline, valamint 7, 30, 60 nap után), és az intervenciók mind online történtek. A kutatás 2012-ben zajlott, három egyetem (USA) részvétele és felügyelete alatt.

Twitter használata

A Tweet2Quit két, zárt, húszfős önsegítő Twitter csoportban alkalmazták 100 napon keresztül. A csoportlétszámot arra alapozták, hogy egy tipikus virtuális kapcsolati hálónak körülbelül 17-20 aktív tagja van. Az intervencióban napi automatikus üzenetet alkalmaztak, mely Twitter megosztásként jelent meg, és, amely egy bizonyíték alapú, leszokással kapcsolatos téma csoportos megbeszélést bátorította, vagy közösségépítő témájú volt. Emellett napi személyre szabott automatikus visszajelzést alkalmaztak, mely vagy dicsérte az elköteleződést, vagy nagyobb elköteleződésre bátorított, az elmúlt 24 óra tweet tevékenysége alapján. Az intervenciót szándékosan tervezték szakértő csoportmoderátor nélkül, hogy alacsony költségű, teljesen automatizált, skálázható, valósidejű, felhasználóközi (peer-to-peer) lehessen. Azért választották a Twittert a Facebookkal szemben, mivel könnyeb megtartani a csoportok zártságát, továbbá a Twitter programozási lehetőségei miatt is. A csoportokat privátra állították, hogy biztosítsák a titkosságot.

Létrehoztak egy új email címet és Twitter fiókot, a résztvevők saját felhasználónevüket használhatták. A felhasználóknak instrukciókat küldtek arról, hogyan állítsák be a telefonjukat, hogy adjanak képet a fiókjukhoz, és bíztattuk őket a rendszeres Twitter tevékenységre, minden lehetséges alkalommal. A résztvevők egy idő után elkezdtek egymásra hivatkozni a posztjaikban, kialakultak társas diádok, kisebb csoportok.

Autokommunikáció

A kutatás újdonsága volt az automatikusan küldött üzenetek használata. Ezek twitter megosztásként jelentek meg a felhasználók számára, és közös megbeszélésre biztatták őket. Tartalmuk konzisztens volt a dohányzásról való leszokást segítő programok javaslataival, a leszokás előnyeiről szóltak, továbbá igyekeztek növelni a csoport egységét. Az egyes csoport tapasztalatai alapján a kettes csoportban növelték az üzenetek számát és javították időzítésüket. További bátorításként a résztvevők 100 napig kaptak visszajelzést a napi Twitter tevékenységükről. Ezt egy szoftver végezte el minden éjjel automatikusan a csoport napi tevékenységének elemzése alapján. Az első csoportban a visszajelzés a Twitter csoportba érkezett, de mivel sokan ezt nem nézték meg rendszeresen, ezért a második csoport résztvevői már telefonjukra kapták szöveges üzenetben.

Nikotin tapaszok és leszokás napja

Minden résztvevőnek postáztunk nyolc heti nikotin tapaszt, az egyéni dohányzási szokásai alapján kiszámítva, melyek a leszokásuk első napján használniuk kellett. Továbbá, javasoltuk, hogy egy online útmutató segítségét is igénybe vegyék, és hogy kitűzzék a leszokás napját, és az legyen 14 napon belül a csoport elindulásához képest. Azok, akik később jelölték ki ezt a napot, nem kötődtek a csoporthoz és marginalizálódtak, így a kettes csoportban hét napra csökkentettük az intervallumot.

Toborzás, szűrés

A résztvevőket Google AdWords felhasználásával toborozták. A megjelenő reklám a Tweet2Quit weboldaléra navigált, ahol a résztvevők tájékozódhattak a kutatásról és jelentkezhettek arra. A toborzás körülbelül 4 hónapig tartott.  A személyeket a vizsgálat indulása előtt egy hónappal keresték fel e-mailben, az ebben küldött kérdőívek alapján döntöttek felvételükről/kizárásukról. Kizárási kritérium volt a nikotin tapasz kontraindikációja, antidepresszánsok, szorongásoldók szedése, droghasználat, kapcsolat más résztvevővel. A beválasztás feltétele az volt, hogy a személy legalább 100 cigarettát elszívott már életében, jelenleg legalább 5 szálat szív naponta, és leszokni tervez a következő hónapban, valamint 18-59 éves, angolul beszélő, aktív email címmel, mobil internet eléréssel rendelkezik. A második csoportban a napi Facebook használat is a feltételek közé került.

Felvételre kerültek demográfiai adatok, a személyek dohányzási története, és Fagerstrom nikotin függőség kérdőív. Az absztinenciát 7, 30 és 60 nappal a leszokási nap után mérték. Mérték továbbá a nikotintapaszok használatát. Mivel az első csoportban kevesen töltötték ki a kérdőíveket, a második csoportban emlékeztető üzenetet is küldtek, ami növelte a kitöltések számát.

A csoport tweet-jeit mindennap egy szoftver automatikusan letöltötte, és ezen az adatbázison mérték és kódolták a tweetek tartalmát, a tevékenység mértékét és időzítését.

Eredmények

813 személy töltötte ki a jelentkezési lapot, a szűrés után 45 személy maradt a mintában. Az első 40-et ebből kiválasztották a fennmaradó 5 személyt pedig várólistára tették.

A résztvevők átlag életkora 36,5 év volt, 60%-uk volt nő, 58%-uk házas, vagy kapcsolatban élt, 43%-uknak volt főiskolai végzettsége. Átlagosan 15,5 szálat szívtak naponta, és 18 éve dohányoztak. A nikotin függőség átlagos értéke 4,9 volt, mely közepes értéknek számít.

A csoportok között a mért időpontokban nem volt különbség az absztinenciában, viszont a kettes csoportban a résztvevők többet használták a nikotin tapaszokat.

Tweetelés a csoportban

A két csoportban összesen 2867 tweetet küldtek, személyenként átlagosan 72-t. A csoporttagok 78%-a legalább egy tweetet küldött. Az autoüzenetekre érkezett tweetek 22,78%-ot tettek ki, a többi üzenet spontán volt. A csoportok között különbség mutatkozott az autüzenetekre adott tweetek arányában a második csoport javára, ami arra enged következtetni, hogy hasznos volt az üzenetek számának megemelése a második csoportban

Az üzenetek tartalma

A válaszokban elsősorban a dohányzás történetéről, v más személyes információról írtak a résztvevők. Továbbá írtak még a leszokás előnyeiről, az akadályokról és ezek leküzdéséről, és a leszokásban való bizonyosságról, az intervencióról. Megjelentek továbbá megkérdőjelezhető (nem bizonyíték alapú) információk is a leszokással kapcsolatban (marihuána használat, e-cigaretta, cukorka, vagy étel fogyasztása dohányzás helyett). További tartalom volt az érzelmi támogatás kifejezése, az absztinencia erősítése, a leszokás napjának kijelölése és a nikotin tapaszok használata.

A tweetelés és absztinencia kapcsolata

Az absztinencia kis mértékben kapcsolódott a tweetelés mértékével (OR 1.03, P=.086), a csoportok között nem mutatkozott különbség. Az absztinencia azonban szignifikáns kapcsolatot mutatott bizonyos tartalmú üzenetekkel, ezek az absztinencia megerősítése, a leszokás dátuma, nikotin tapaszok használata, az akadályok leküzdése, és a leszokásról való bizonyosság voltak. A leírt előnyök gyenge kapcsolatot mutattak az absztinenciával. A többi megjelenő tartalom és a nikotin tapaszok használata nem mutatott szignifikáns összefüggést az absztinenciával.

Megbeszélés:

Jelen vizsgálatban egy új, alacsony költségű, teljesen automatizált közösségi média alapú eljárás vizsgáltak a dohányzásról való leszokásban. Az eljárás a közösségi média használatát kombinálta napi automatikusan küldött üzenetekkel. A vizsgálat célja az autoüzenetek hatékonyságának felmérése volt, mely a kapott eredmények alapján ígéretesnek mutatkozik. Az intervencióban magas volt az elköteleződés, ugyanakkor randomizált kontrollált vizsgálat lenne szükséges az intervenció hatékonyságának mérésére. A vizsgálat második kérdése az volt, hogy az absztinenciához teljes vagy specifikus elköteleződés kapcsolódik. A teljes tweet tevékenység csak kis kapcsolatot mutatott az absztinenciával, azonban voltak specifikus témák, melyek szignifikánsan együttjárást mutattak. A korrelációs megközelítés miatt azonban nem állapítható meg, hogy ezek segítették-e az ebsztinenciát, vagy az absztinencia növelte-e a tweetelést. A vizsgálat fontos lépés lehet a Twitter alapú, dohányzásról való leszokást segítő intervenciók alkalmazásában. Jelen kutatás (nem randomizált, csak kezelést alkalmazó) elrendezése további randomizált kontrollált vizsgálatok végzését teszi szükségessé. Továbbá, a vizsgált minta kicsi, és kulturálisan homogén volt. A vizsgálat további limitációja az absztinencia önbeszámolós mérése, bár az anonimitás segíthette az adatok valósságát. Valamint, a tweetek különböző tartalmai közt korrelációk mutatkoztak, amely megnehezítette, hogy az egyes tartalom és az absztinencia között egyedi kapcsolatot felmérjék.

Összességében elmondható, hogy az új eljárás az eredmények alapján ígéretes, azonban vizsgálatára további kutatások szükségesek.