Az étrend és a mentális egészség közti kapcsolat gyermekek és serdülők körében: szisztematikus áttekintés

Az étrend és a mentális egészség közti kapcsolat gyermekek és serdülők körében: szisztematikus áttekintés

O’Neil, A., Quirk, S. E., Housden, S., Brennan, S. L., Williams, L. J., Pasco, J. A., ... & Jacka, F. N. (2014). Relationship between diet and mental health in children and adolescents: a systematic review. American Journal of Public Health, 104(10), e31-e42.

Készítette: Dobrotka Katinka

Bevezető

A mindennapi étrend szerepe a depresszív zavarokban és megjelenő tüneteiben az elmúlt évtized kutatásainak fókuszába került. Felnőtt populáción végzett vizsgálatok alapján összefüggés van a jobb minőségű étrend és a jobb mentális egészség közt. Utóbbi évek metaanalízisei megerősítették a fordtított kapcsolatot az egészséges étrend és a depresszió között. A rendszeresen fogyasztott szegényes étrend (pl. nyugati feldolgozott ételek) kapcsolatba hozható a depresszió és a szorongás nagyobb rizikójával. Habár a stressz és a depresszió szintén “elősegítik” az egészségtelen táplálkozást, longitudinális kutatások szerint valószínűbb a fordított oksági kapcsolat a mért változók közt.

Ezen összefüggések azonban még tisztázatlanok a korai életévek kapcsán. Eddigi kutatások a rossz minőségű étrendet hozták kapcsolatba a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral. Összességében azonban gyermekek és serdülők körében még kevés kutatás született az étrend és az internalizáló viselkedések kapcsolatáról, mely különféle depresszív tünetek, rossz hangulat vagy szorongás formájában mutatkozik meg. Mivel a felnőttek körében végzett kutatások a depresszió és a szorongás területén hoztak kimutatható összefüggéseket, ezért a szerzők szerint érdemes megvizsgálni ugyanezen jellemzőket a fiatalak körében is, hiszen eddigi adatok ellentmondásos eredményeket mutatnak. Mivel ezidáig nem született szisztematikus áttekintése ennek a specifikus kutatási területnek, relevánsnak találták megvizsgálni az étrend és a depresszív/szorongásos tünetek kapcsolatát gyermek és serdülő populáción belül.

Módszerek

Jelen áttekintés a következő szempontok szerint válogatta be a megvizsgált kutatásokat: legyen teljes, publikált cikk, epidemiológiai kohorsz, eset-kontoll ill. keresztmetszeti eljárású tanulmány, olyan kutatás, mely az étrend minőségét/mintázatát és a depresszív tünetek, rossz hangulat, szorongás közti kapcsolatot vizsgálja, akár önbevallásos vagy tájékoztató méréssel, vagy orvosi beszámolókon keresztül, és nem-klinikai populáción;

Habár a különböző országokon belül változhat az, hogy mi számít egészségesnek, és standard definíció nem áll rendelkezésre, a kutatók úgy határozták meg a megfontolt és egészséges étrendet, mint magas tápanyagú ételek bevitele (zöldség, gyümölcs, saláták, hal, stb.). Ezzel ellentétben az egészségtelen ételeket pedig úgy definiálták, mint a magasan telített zsírok, finomított cukrok, feldolgozott ételek. Az áttekintésből kizárást jelentettek azon cikkek, melyekben egyedi táplálékokat vizsgáltak, a tartósítószerek hatását vizsgálták a mentális egészségre, a táplálkozási rendellenességeket kutatták, személyiség/stressz faktorokat mértek, egyszempontú analízist használtak, ill. ha a tanulmány nem angol nyelvű volt. A cikkek keresése során 2012 és azutáni publikációkat választottak ki. A tanulmányok módszertani minőségét pedig pontozták előzetes szakirodalom alapján a következő témakörökben: minta, kockázati faktorok mérése, a kimenetelek mérése, a kutatási design, adatok elemzése. 0 és 1 pontot adhattak az értékelők, és a pontszámok összege alapján sorolták be a tanulmányokat, végül pedig a legjobb minőségűeket válogatták be az elemzésbe. Összesen 1013 potenciális tanulmány került szóba, szisztematikusan válogattak, és kizártak ezekből, majd végül 12 cikk került elemzésre. A mentális egészség mérésére leggyakrabban a ”Child Behavior Checklist” és a “Strengths and Difficulties Questionnaire” alskáláit használták.

Eredmények és diszkusszió

Az elemzésbe bevont 12 tanulmány közül 9-ben találtak összefüggést az étrend minősége és a mentális egészség közt, 4 kutatásban szignifikáns kapcsolatot az egészségtelen étrendi mintázatok és a rosszabb mentális egészség között. A kutatók célja volt áttekinteni és összegezni az eddigi tanulmányokat, hogy megvizsgálják, van-e összefüggés az étrend minősége és a mentális egészségi állapot között, a depresszív tünetek, rossz hangulat és szorongásra fókuszálva. Konzisztens keresztmetszeti kapcsolatot találtak az egészségtelen étrendi mintázatok és a gyermekkori, serdülőkori rossz mentális egészség között. Ezzel szemben, ellentmondásos eredményeket az egészséges táplálkozási szokások és a mentális egészség közt. Úgyszintén ellentmondó az egészségtelen étrend minősége és a rossz mentális egészség közti kapcsolat, így összességében az mondható el, hogy még nagyon inkonzisztensek az eredményeink, és nem elegendőek ahhoz, hogy oksági magyarázatokat adhassunk a témában. Annak ellenére, hogy még nem megbízható az összefüggés, a szerzők megfogalmaztak néhány lehetséges kapcsolatot a témával kapcsolatosan.

Lehetségesnek tartják, hogy az internalizáló gyerekek, serdülők körében az egészségtelenebb étrendend egyfajta öngyógyításként hat. Ám azt is megbízhatóan tudjuk, hogy a korai étkezési szokások képesek hatni a hangulatunkra. Valóban számos olyan biológiai útvonal létezik, melyen keresztül az étrend minősége képes kihatni a gyermekek és serdülők mentális egészségi állapotára. Így például a folsav, cink és magnézium fogyasztás fordított kapcsolatban áll a depresszív zavarokkal, ill. a hosszú távú omega-3 zsírsav bevitel a szorongásos zavarokkal.  A táplálékbevitel számos biológiai rendszerünket és mechanizmusunkat érinti, melyek megalapozzák esetleg a depresszió kialakulását (oxidatív folyamatok, immunrendszer működése, agyi fehérjeszint). Kutatások igazolták, hogy a gyulladásos markerek jelenléte pozitívan korrelál a szegényes étrenddel, míg az egészséges étrend a csökkent gyulladásokkal. A depressziós betegekben pedig a gyulladásos markerek általában magasabbak, mint a kontroll csoportéban. Bízonyíték van arra is, hogy a magas zsír és cukor tartalmú étrend olyan fehérjékre hathat, melyek elengedhetetlenek az agyi fejlődés során. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezen eredmények még nem elegendőek ahhoz, hogy magyarázó tényként szerepeljenek, csupán spekulációk azzal kapcsolatosan, hogy milyen irányban lehet összekapcsolni a vizsgált változókat. Azt is kiemelik, hogy számos fontos faktor van, amit figyelembe kell venni, mint pl. szocioökonómiai státusz, mert ez mind a táplálkozási szokásokkal, mind pedig a mentális egészséggel összefügg, úgyszintén a fizikai aktivitás is.

A kutatók prevenciós és intervenciós eljárásokat javasolnak, hiszen a gyerekek körében is fontos a megelőzés, tekintve, hogy a hangulati rendellenességek már 6 és 13 éves korban kialakulhatnak. Az ételek globális fejlesztését ajánlják felsőbb szinten.