Egy több komponensű átfogó intervenció az étkezés és fizikai aktivitás fejlesztésére közösségben élő értelmi fogyatékos felnőtteknél: csoportvizsgálat véletlenszerű mintavétel alapján

Egy több komponensű átfogó intervenció az étkezés és fizikai aktivitás fejlesztésére közösségben élő értelmi fogyatékos felnőtteknél: csoportvizsgálat véletlenszerű mintavétel alapján

Helena Bergstörm, Maria Hagströmer, Jan Hagberd, Liselotte Schäfer Elinder (2013): A multi-component universal intervention to improve diet and physical activity among adults with intellectual disabilities in community residences: A cluster randomised controlled trial. Research in Developmental Disabilities. 34, 3847-3857.

Készítette: Farkas Edina

Bevezetés

Korábbi kutatások szerint az egészségtelen étrend, a fizikai aktivitás hiánya és súlyproblémák, az értelmi fogyatékos személyek körében nagyobb arányú, ami megnöveli a krónikus betegségek kialakulásának esélyét. Azt feltételezzük, hogy az értelmi fogyatékos személyek egészségműveltsége alacsonyabb, ami összefügg az alacsonyabb egészségügyi állapotukkal.  

Svédországban az értelmi fogyatékos felnőttek gyakran élnek közösségekben, ahol napi ellátásban részesülnek. Két féle közösség vett részt a tanulmányban, az egyik a lakóotthon, a másik a támogatott otthonok jellegű közösségek voltak. A különbség a két otthon között, hogy a támogatott otthonok lakói önállóbbak, míg a lakóotthonokban élők több támogatásra van szükségük. De mindkét közösségben gondozók segítségével hozzák meg az életükkel kapcsolatos döntéseiket, ezért a gondozók hozzáállása és attitűdje kulcsszerepet játszik a közösségben élő személyek fizikai aktivitásában is. Épp ezért a vizsgálatba bevontuk a gondozó személyeket is.

A Szociális-Kognitív Elméletre (Social Cognitive Theory, SCT) alapozva kifejlesztettünkk egy többkomponensű intervenciót, ami viselkedési, személyes és környezeti tényezőkre is hatással van.

Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja, vajon az új három-komponensű modell fejleszti-e a fizikai aktivitást és az étkezési szokásokat közösségben élő értelmi fogyatékos és az őket gondozó személyeknél. Azt feltételezzük, hogy miközben a közösségben élő személyek egészségműveltségét fejlesztjük, a gondozók munka-rutinja is változni fog, ahogy a fizikai és a szociális környezet is, és lehetővé válik az egészséggel kapcsolatos viselkedés fejlesztése. A specifikus kutatási kérdések a következőek: 1. mi a hatása az intervenciónak a közösségre nézve (napi gyakorlatok szintjén); 2. mi a hatása az intervenciónak a személyek szintjén (fizikai aktivitás, étrend minősége, BMI, élettel való elégedettség); 3. ezek a hatások az intervencióhoz kapcsolódnak-e?

Módszer

A vizsgálati és kontrollcsoport meghatározásánál a vizsgálatban kontrollált véletlenszerű mintavételi eljárást alkalmaztak.

A résztvevők toborzása egy meghívó levél kiküldését jelentette, összesen 39 közösség adminisztrációs vezetője kapott levelet, ami körülbelül összesen 500 lakost jelentett. Azon közösségek vettek részt a vizsgálatban, ahol közepes vagy mérsékelt értelmi fogyatékos személyek laknak, és a közösségből legalább három tag részt akart venni a vizsgálatban.

A véletlenszerű mintavétel úgy zajlott, hogy 33 darab megcímzett borítékot, ami tartalmazta az egyes közösségek címét, kevertek össze egy kosárban, és az első 17 kihúzott boríték az intervenciós csoportba került, és a maradék 16 darab a kontrollcsoport lett.

Az intervenció

Az intervenció három részből állt, amit menedzserek, a gondozók és a Swedish National Associton for Persons with Intellectual Disability segítségével vittek véghez. Az első rész egy találkozó megbeszélése volt egy egészség nagykövettel mindegyik közösségben; a második rész egy szakkör volt a gondozók számára, ami az edukáció alapelveiről szólt, a harmadik pedig egy egészségkurzus volt a közösségek lakói részére.

A nagykövet az adott közösség gondozóiból került ki. Feladata az volt, hogy egészséggel kapcsolatos információkat biztosítson kollégái számára valamint, hogy a lakók számára egészség-fejlesztő tevékenységeket szervezzen. A nagykövetek hat meetingen vettek részt, hogy fejlesszék tudásukat az egészségviselkedésről.

A szakkörben az adott közösség gondozói vettek részt, tíz ülést tartottak, melyek mindegyike körülbelül 90 perc volt. Itt az egészségjavítással kapcsolatos terveiket beszélték meg, emellett fejlesztették a tudásukat és készségeiket az egészséggel és egészség meghatározó tényezőivel kapcsolatban. Mindegyik ülésen egy meghatározott téma került elő, megbeszélték a felmerülő kérdéseket, megfogalmazták a céljaikat az étrendre és fizikai aktivitásra vonatkozóan, a helyi igényekhez és lehetőségekhez mérten.

A lakók számára tartott egészség kurzusok célja az volt, hogy fejlesszék a lakóközösség egészség műveltségét és egészségviselkedését. A kurzus tíz alkalomból állt, ahol a lakók kipróbálhatták az egészséges ételeket és a testmozgást.

Az intervencióhoz való hűség annak a mértékét jelöli, hogy melyik program mennyire ragaszkodik a program elméletéhez, ennek mérése az oksági kapcsolatok megállapításához szükséges. Az intervenció hűségét az egyes résztvevő csoportok aktivitásából számoltuk ki, és a közösségek lakóit a kapott érték mediánja alapján alacsony és magas hűségű csoportokra bontottuk.

A kimeneti változók mérése

A fizikai aktivitást a naponta megtett lépések számával mérték, egy lépésszámláló segítségével, amivel kiszámolták a naponta átlagosan megtett lépések számát.

A magasságra és súlyra vonatkozó értékeket, illetve a derékbőséget is megnézték az egyes résztvevőknél. Kiszámolták a személyek BMI-indexét is, a méréseket a kutatócsoportban lévő személyek végezték el.

Az étrend minőségét kamera segítségével vizsgáltuk, ami megvalósítható és megbízható módszernek számít értelmi fogyatékos emberek vizsgálatánál. A személyeknek minden ételről és italról fényképet kellett készíteniük, amit három nap alatt megettek. A fotókat a vizsgálatvezetők négy szempont alapján értékelték: az étel változatossága, a zöldség fogyasztás, az ebéd és a vacsora betartása a Plate modell alapján. A Plate modell szerint egy étkezésnél a tányérnak 37,5%-át szénhidrát-gazdag, 37,5%-át zöldség és gyümölcs, a 25%-át pedig protein-gazdag ételnek kell elfoglalnia. A fotókat vizuálisan hasonlítottuk össze a Plate modellben leírtakkal, és dichotóm változóként (igen/ nem), kódolták, de mindegyik képet két kódoló értékelte, a nagyobb megbízhatóság és konszenzus érdekében.

Az élettel való elégedettséget négy változó mentén mértükk, a lakhatással, az élettel, az étkezéssel és a rekreációs tevékenységgel kapcsolatos elégedettség mentén.

A napirendben történt változásokat egy saját fejlesztésű, 26 tételes kérdőívvel mértük, a menedzserek és a gondozók körében. A kérdőívben néztük az általános egészség-fejlesztő munkát, az étel és étkezés, valamint a fizikai aktivitásban történt változásokat.

Az alapmérések során azt találtuk, hogy nincs szignifikáns különbség a vizsgált változók tekintetében az intervenciós és a kontroll csoport között.

Eredmények

Azt találtuk, hogy az intervenciós csoportban résztvevőknél növekedett a fizikai aktivitás, 1608 lépés/napra, ami szignifikánsan több, mint a kontroll csoport esetében. Azonban az eredmények szerint a lakóhely típusa is befolyásolta az intervenció hatását. A fizikai aktivitás növekedése csak a támogatott otthonokban volt szignifikáns. A Cohen-d hatásméret mutató az elsődleges kimeneti változóban 0,29 volt.

A napirendre és a általános egészség javító munkára is szignifikáns hatás volt kimutatható az intervenciós csoportban. A BMI-indexre, az étrend minőségére és az élettel való elégedettségre nem volt szignifikáns hatása az intervenciónak.

A teljes hűség pontszám mediánja 65 pont volt, a maximum 90 pont volt. Minden vizsgált változó esetében a medián értéke az egészség nagykövetek esetében 15 pont volt, a gondozóknál 18, míg a közösség lakói között 30 volt. Ez alapján hét közösséget soroltak a magas hűségű és hetet az alacsony hűségű csoportba.

Megvitatás

Jelen tanulmány az első kutatás, amely egy átfogó egészség intervenciós módszer vizsgálatát tűzte ki célul értelmi fogyatékos felnőtt emberek és gondozóik körében. Az intervenciónak pozitív hatása volt a fizikai aktivitásra, a mindennapi munkavégzés rutinjára, ami azt mutatja, hogy ez a megközelítés hatásos módja lehet az egészség viselkedés fejlesztésének, a hatásméret mutató alacsony mértékének ellenére is. Az intervenciónak nem volt hatása a BMI-indexre, a derékbőségre, az étrend minőségére vagy az élettel való elégedettségre. Az élettel való elégedettség skála használata azért volt fontos, hogy megmutassa, voltak-e káros hatásai az intervenciónak a csoportban. A skála nem mutatott ki romlást az élettel való elégedettségben, ami arra utal, hogy az intervenció nem volt negatív hatással a vizsgálatban résztvevő személyekre. A magas hűségű csoportokban magasabb értékeket találtunk a fizikai aktivitás a napi munkarend értékeire nézve, mint az alacsony csoportokban, habár ez a különbség nem volt szignifikáns.

Az intervenció erősségei közé tartozik, hogy a közösségek lakóit, és a gondozókat is bevonta a vizsgálatba, ami az intervenció hatásának hosszú távú fennmaradásának érdekében fontos..

Ez volt az első tanulmány, ami értelmi fogyatékos személyek alkotta közösségeket vizsgált egészségfejlesztési céllal. A vizsgálat eredményei biztatóak, mivel arra utalnak, hogy egy három összetevőből álló intervenció, ami mind a gondozókat mind a közösségek lakóit célozza, hatásos lehet az egészségviselkedés fejlesztésében értelmi fogyatékos személyek körében.