A  JÓGA HATÁSA A DEPRESSZIÓRA ÉS A SZORONGÁSRA NŐKNÉL

Javnbakht, M., Kenari, R. H., & Ghasemi, M. (2009). Effects of yoga on depression and anxiety of women. Complementary therapies in clinical practice, 15(2), 102-104.

Készítette: Nagy Nikolett

Absztrakt

A jóga gyakorlásának egyik pozitív mellékhatásaként tartják számon a depresszióra és a szorongásra gyakorolt jótékony hatását. Jelen kutatás célja a rendszeres jógavégzés hatásának tanulmányozása nőknél, a korábban említett pszichés zavarokat vizsgálva. Önjellemző kérdőívek kitöltésével határozták meg a résztvevők aktuális hangulati állapotát és a szorongás mértékét (Beck Depresszió Kérdőív; Speilberger Állapot-, és Vonásszorongás Kérdőív). A vizsgálatban két csoport vett részt, az egyik csoport tagjai (34 fő) részt vett a jógafoglalkozásokon, a másik csoport tagjai (31 fő) várólistára kerültek és nem jógáztak. A vizsgálati személyek véletlenszerűen kerültek besorolásra a csoportokba. A vizsgálati csoport tagjai heti két alkalommal vettek részt egy-egy 90 perces jógafoglalkozáson, két hónapon keresztül. A két csoport eredményeit összehasonlítva a depresszió átlagos előfordulási arányában nem találtak szignifikáns csökkenést a jógázók körében. A szorongásra gyakorolt hatását vizsgálva szignifikáns csökkenést találtak a két csoport jóga előtti és utáni eredményei között a vonás-, és állapotszorongás tekintetében. Az eredmények tovább erősítették azt a korábbi kutatások által is alátámasztott feltételezést, miszerint a jóga pozitív hatást gyakorol a szorongási zavarok kezelésében, és komplex terápiás eljárásban, hatékony alternatív módszer a zavar csökkentésére.  A depresszió kezelésében nem mutatott pozitív élettani változásokat két hónapos gyakorlást követően, de feltételezhető, hogy a szorongás csökkentésének hosszú távú hatása révén a depresszió kezelésében is sikeres lehet.

Bevezetés

A jóga szanszkrit szó, jelentése: egység. Közkedvelt alternatív gyógymódként tartják számon, ami segít fenntartani és/vagy visszanyeri az egészséges egyensúlyt a test és elme között. Manapság többfajta jógairányzat közül válogathatunk, amelyek a testre és elmére gyakorolt hatásukban, intenzitásukban különböznek egymástól. Van, amelyik a fizikai testre koncentrálva fejti ki hatását, és van, ami az elme megnyugtatásán keresztül.  Közkedvelt nyugati változata az Astanga jógán belül, a hatha jóga, ami a test megdolgoztatásával, úgynevezett ászanák felvételével és megtartásával járul hozzá az egészséges egyensúly megteremtéséhez, valamint megőrzéséhez. A gyakorlás alatt a mély relaxációs állapot elérése a cél, ami a légzéskontrollálás és meditáció útján valósul meg. A Radzsa jóga az elme fegyelmezésnek az útja, meditáción keresztül, olyan képességek javítása érdekében, mint a koncentráció, memória, az adott pillanatra való teljes mértékű figyelem. Több tanulmány is igazolja már a jóga stresszre gyakorolt pozitív hatását, mint a stressz szint csökkentésében és a stresszel való megküzdés elősegítésében. Taherkhani, Hosseini-Naeeni & Mostafavi (2003) igazolta a jóga pozitív hatását kényszerzavar esetén, és történt tanulmányozás a depresszióra való hatásáról is fiatal felnőttek körében, ahol az enyhe és közepes depresszív tünetek megléte esetén szintén hatásos eszköznek bizonyult (Woolery, Myers, Sternlieb & Zeltzer, 2004). A pszichopatológiák esetben mutatott jótékony hatás mellett kardiovaszkulárisan, a légzőszervi megbetegedések esetén is változások mutathatók ki a jóga gyakorlásának következtében (Khalsa, 2004). Összességében elmondható, hogy számos korábbi kutatás kimutatta a jóga, szorongásra, depresszióra és egyéb pszichés zavarok fennállása esetén mutatott jótékony hatását, ami mellett olyan élettani javulást lehet kimutatni a rendszeresen jógázók körében, mint a jobb koncentrációs képesség, energikusság (Gubta és mtsai, 2006; Michalsen és mtsai, 2005).

Módszer

 A vizsgálatban olyan nők vettek részt, akik egy jógaklinikát felkeresve jelezték jógázási szándékukat és diagnosztizált mentális zavarban nem szenvedtek.  Minden résztvevővel kitöltettek egy önjellemző kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és a Spielberger-féle Állapot és Vonásszorongás Kérdőívet. A Beck Depresszió Kérdőív a szakirodalomban az egyik leggyakrabban használt kérdőív a depresszió súlyosságának megállapítására és követésére. Ebben a kérdőívben a vizsgálati személyek aktuális érzelmi állapotukról, jövőről való elképzeléseikről, jelenlegi aktivitási szintjükről adtak visszajelzést 21 kérdésen keresztül. A kérdések a depressziós állapot fennállásának kritériumaira kérdeznek rá (érzelmi, kognitív, szomatikus).  A kérdőívben elérhető maximális pontszám 63. Minél alacsonyabb pontszámot ér el a vizsgálati személy, annál nagyobb valószínűséggel zárható ki a depressziós epizód fennállása. Ez pontokban meghatározva a következő: 0-9 pont – nincs depressziós állapot; 10-18 pont – enyhe depresszív állapot; 19-29 pont – közepesen súlyos depresszió; 30-64 pont – súlyos depresszió. A Spielberger-féle Állapot és Vonásszorongás Kérdőívet szintén széles körben használják a szorongás diagnosztikájában. A kérdőív 20 kérdésen keresztül az állapot jellegű szorongásos tünetek meghatározására törekszik, és 20 kérdést szán a személyiség részeként megjelenő szorongásos állapot felderítésére.

A vizsgálati személyeket véletlenszerűen sorolták be a vizsgálati (34 fő) vagy kontroll (31 fő) csoportba. A vizsgálati személyek átlagos életkora 31 év, iskolai végzettségüket tekintve nem volt szignifikáns különbség a személyek között. A vizsgált csoport tagjai két hónapon keresztül, heti két alkalommal vettek részt egy 90 perces jógafoglalkozáson, míg a kontroll csoport tagjainak nem volt lehetőségük részt venni a foglalkozásokon, várólistára kerülte. A két hónapos időtartam eltelte után ismételten kitöltették a vizsgálati személyekkel az önjellemző kérdőíveket és kiértékelték azokat. A két csoport eredményeit T-próbával és Wilcoxon statisztikai próbával elemezték és hasonlították össze.

Eredmények

A vizsgálat célja a jóga rendszeres gyakorlásának hatásvizsgálata a depresszióra és a szorongásra. A vizsgálati csoport tagjai, akik jógafoglalkozásokon vettek részt, átlagosan kevesebb pontszámot értek el a depresszió kérdőívet kitöltve a két hónapos jógázást követően, mint előtte, azonban ez a változás nem volt szignifikáns. A kontroll csoport tagjainak hangulati állapotában, akik várólistára kerültek, így nem volt lehetőségük részt venni a foglalkozásokon, nem találtak eltérést a kutatást megelőző és az azt követő eredmények összehasonlításakor. Hasonló eredmény született a csoportok egymással történő összehasonlításakor, szintén nem találtak szignifikáns eltérést. A vizsgálatban résztvevő személyek hangulatát 2 hónapos periódust vizsgálva tehát szignifikánsan nem befolyásolta, hogy lehetőségük volt-e részt venni a jógafoglalkozásokon vagy sem, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ilyen rövidtávon a jóga nincs befolyással az egyén hangulatára.

Az állapot és vonásszorongás mértéke között, a kutatás kezdetekor nem volt eltérés a két csoport eredményeit összehasonlítva. A jóga szorongásra gyakorolt hatását vizsgálva a kutatók szignifikáns eltérést találtak a vizsgálati csoport jóga előtti és utáni eredményeinek összehasonlításában. A jóga gyakorlásának köszönhetően a két hónapos időtartam elteltével a vizsgálati csoport tagjainál szignifikáns csökkenés volt kimutatható az állapot jellegű szorongás mértékében. Ezzel ellentétben a kontroll csoport tagjai hasonló eredményt produkáltak. A vonás jellegű szorongás meglétét vizsgálva is hasonló eredményekre jutottak, miszerint a jóga hatására csökkent annak mértéke a vizsgálati csoport tagjainál, de nem volt szignifikáns változás a kontroll csoport tagjainak pontszámában.

Diszkusszió

A kutatás eredményei alátámasztották azt a korábbi megállapítást, miszerint a jóga rendszeres gyakorlása pozitív hatással van az állapot és vonásszorongás csökkentésére (Gupta és mtsai, 2006; Michalsen és mtsai, 2005). Michalsen és mtsai (2005) a jóga depresszióra gyakorolt hatását is kimutatták. Vizsgálatukban 3 hónapos jógázás már mérhető különbséget hozott az egyének hangulatában. A szorongás csökkentése mellett több áldásos hatást is tulajdonítanak a jógának. Az ászanák felvételével és azok megtartására irányuló figyelem révén az egyén egyre növekvő testtudatot fejleszt ki és megtanulja kontroll alatt tartani a testét és elméjét. Azáltal, hogy az egyén képessé válik kontrollálni a viselkedését, megnő az önmagába vetett hite. Az önkontroll fejlesztése mellett a koncentrációnak és meditációnak köszönhetően, valamint az abban elért sikereknek tulajdoníthatóan a jóga fejleszti az én-hatékonyság érzését is.  Mueck-Weymann, Janshoff & Mueck (2004) eredményei alapján a jógában megjelenő nyújtás serkenti a vegetatív működést. A jóga számos jótékony hatásával bebizonyította, hogy helye van az alternatív terápiák világában a szorongás kezelésében. A korábbi kutatások és a jelen tanulmány eredményeit figyelembe véve, feltételezhető, hogy a hosszabb távú jógázás a depresszió kezelésében is sikeres lehet.

A kutatás korlátai között említhető, hogy kizárólag női mintán történt a vizsgálat, így nem lehet általánosítani a teljes populációra. A témát tovább boncolgatva a későbbiekben érdemesebb egy nagyobb mintán is elvégezni a kutatást és más egyéb terápiás módszerek hatásával összevetni.