Webalapú alkoholprevenció  kezdő egyetemistáknak: egy randomizált kontrollált vizsgálat

Hustad, J. T. P., Barnett, N. P., Borsari, B. és Jackson, K. M..(2010): Web-based alcohol prevention for incoming college students: A randomized controlled trial. Addictive Behaviors Vol. 36(3)  183-189.

Készítette: Barócsi Benjámin

Absztrakt:

Az egyetemisták egy rizikópopuláció a nagymértékű alkoholfogyasztásuk és az abból eredő következményeik tekintetében. Az elsőévesek különös kockázatot szenvednek a nagyobb szabadság és a kampuszokon könnyedén hozzáférhető alkohol miatt. A tanulmány célja az webalapú intervenciók (e-intervenciók) terjedésének elősegítése a két legszélesebb körben alkalmazott módszer, az AlcoholEdu és a The Alcohol eCHECKUP TO GO (e-Chug) hatékonyságának összehasonlításával. Ehhez egy 3-csoportos randomizált elosztásban (N=82) vetették össze az AlcoholEdu és az e-Chug résztvevőit, valamint egy csak kiértékelésen áteső kontrollcsoportot. 1 hónapos utánkövetést követően azt kapták, hogy a prevenciós programokban résztvevők alacsonyabb alkoholszinteket mutattak többféle mérés mentén. A következmények tekintetében az AlcoholEdu bizonyult szignifikánsan hatékonyabbnak, de az e-Chug is iránymutatást nyújtott az alacsonyabb következmények felé, szembeállítva a csak értékelt csoporttal. Ezek alapján az e-intervenció (EI) egy ígéretes módszernek tűnik a megelőzésben, különösen a korlátozott erőforrással rendelkező kampuszok számára.

Bevezetés

Az egyetemisták alkoholfogyasztása egy jelentős egészségpszichológiai probléma. Felmérések szerint az amerikai egyetemisták 68%-a fogyasztott alkoholt az elmúlt hónapban, valamint 40%-uk vesz részt epizodikus alkoholizálásban (ami 5 vagy több alkoholtartalmú italt jelent férfiaknál és 4-et vagy többet nőknél) kéthetente legalább egyszer. Ezeknek többféle következménye lehet, például tanulmányi nehézségek, károkozás, kockázatos szexuális viselkedés, de akár halál is. Az adatok azt mutatják, hogy ennek ellenére az elmúlt évtizedben nem, hogy csökkent volna a fogyasztás, de 16%-kal növekedett. Különösen kockázatos az első év, mivel a diákok ekkor alakítják ki az alkoholfogyasztási mintázatukat.

Mivel mind az egyéni, mind a csoportos prevenciós alkalmak költségesek, és meglehetősen nagy személyzetet igényelnek, a nagyfokú hozzáférhetőségük és könnyebb követhetőségük miatt nagyobb figyelmet kaptak az elektronikus intervenciók (továbbiakban: EI). A gyors technológiai fejlődés (gyorsabb és szélesebb internetelérés) olyan lehetőségeknek nyitnak teret, mint például az élő videókapcsolatos vagy más módon interaktív megelőzési programok, melyek hatékonyságát már például dohányzásnál, testmozgásnál, de számos más dependenciánál is kimutatták.

Jelen kutatás idejekor hat fő webalapú egyetemista célcsoportú program volt forgalomban; Under the Influence, Alcohol Response-Ability, myStudentBody, College Alc, Alcohol Edu (Outside the Classroom) és The Alcohol CHECKUP TO GO (e-Chug). Habár módszerben és hosszban némi változatosságot mutatnak, mind nyújt információt a normatív alkoholfogyasztásról, protektív stratégiákról, de egyéb alkoholedukációs tényezőkről is. Bár az edukációs programok nem bizonyulnak hatékonynak önmagukban, e programok egyéb tényezői bizonyított hatékonysággal rendelkeznek a célcsoport kognitív-viselkedési és motivációs segítésében.

Az e-intervenciók hatásfoka:

A myStudentBody, ami egy motivációerősítő stratégiákat alkalmazó multimédiás egészségedukációs weboldal adott teret az első ilyen irányú értékelő vizsgálatnak. A hallgatókat véletlenszerűen osztották be vagy oktatóirodalmas vagy a myStudentBody oldalhoz hozzáférő csoportokba. Az 1 hónapos utánkövetésben azt találták, hogy kiugró értékeket mutattak a weboldalt használók az alkoholfogyasztás csökkenésében, viszont a 3 hónapos utánkövetés során már eltűntek mind a fogyasztásra, mind a következményekre vonatkozó eredmények.

A CollegeAlc egy 75 perces EI, amely multimédiás oktatóvideókat, illusztrációkat és egyszerű szöveget használ az alkoholfogyasztás pszichológiai tényezői, a kapcsolódó rizikóviselkedések és a biztonságos fogyasztásra vonatkozó információk átadására. Egy elsőéveseket magában foglaló vizsgálat során azt találták, hogy az EI-t használók részletesebb ismeretanyagot tudhattak magukénak az alkoholról, valamint pozitívabb attitűdöt mutattak a biztonságosabb stratégiák iránt az első félév végén. Azonban sem a fogyasztás, sem a következmények tekintetében nem voltak különbségek.

Az AlcoholEdu és e-Chug szisztematikusabb értékelést kaptak. Maga az AlcoholEdu egy 3 órás oktatóprogram, amely 3 – multimédiás eszközöket és egyszerű szöveget egyaránt használó – tartalmi részből áll. Az első a Döntéseink formálása, amely a társas nyomásra és az alkohol reklámozására, a második a Tények tisztánlátása, amely az alkoholfogyasztás pszichológiai tényezőire, míg az utolsó szekció, az Amikor számít főleg a fogyasztás biztonságosabbá tételére szolgál hasznos tudnivalókkal. Ennek első vizsgálatában 225 kampusz 24877 diákja vett részt (ennek 7,3% gólya), és azt találták, hogy az intervencióban résztvevők kevesebb epizodikus alkoholizálásban vettek részt, és alacsonyabb következményekkel is szembesültek. Az értelmezést viszont megnehezíti, hogy a mintának csak a teszt utáni értékelésben részt vevő tagjait (49,5%-ot) lehetett számításba venni.

Az e-Chug jelenleg a legrövidebb EI az egyetemisták számára (körülbelül 20 percig tart), de mégis személyre szabott  normatív (képi és szöveges) visszajelzéssel szolgál például az elfogyasztott alkohol, az így bevitt kalória mennyisége vagy ezek anyagi vonzata szempontjából. De rövid (körülbelül 3 perces) videókkal is szolgál a sztenderd alkoholdefinícióról, de biztonságos fogyasztási stratégiákhoz is nyújt tippeket, valamint listázza az elérhető helyi és nemzeti forrásokat. Értékelésére már kétszer (N=102) és (N=86) mintán is sor került, és mindkét esetben csökkent mértékű alkoholfogyasztást mutatott ki a ,,nagyivók” (heavy-drinkers) csoportjában, azonban a kisebb mértékben fogyasztóknál nem járt szignifikáns eredménnyel.

A kutatás célja ezért a két leginkább elfogadott prevenciós módszer összehasonlítása, és azért első évben, mert ekkor a legnagyobb a kockázat a kor miatti alkohol-hozzáférés és a csökkent szülői felügyelet miatt.

Módszer:

Minta:

Egy északkelet-amerikai egyetemen végezték a kutatást, , ott a négyéves képzés akkor körülbelül 4000 hallgatót jelentett (51%-os női többséggel). Az elsőévesek főleg a kampuszban élnek, és nincsenek lány- vagy fiúszövetségek.

A beválasztás 3 héttel az őszi félév kezdete előtt zajlott, 150 random kiválasztott beiratkozó kapott behívó levelet, és akkor vehettek a kutatásban, ha elmúltak 18 évesek és most kezdik először az egyetemet. Mivel a beiratkozás feltétele az AlcoholEdu, tájékoztatást kaptak, hogy a kettő átfedi egymást. Ezután egy baseline felmérést követően egy randomszám-generátor beosztotta őket a három csoport egyikébe (AlcoholEdu, e-Chug vagy kontroll). A kontrollcsoport kapott az egyetemtől haladékot az AlcoholEdu kitöltésével, nekik csak a vizsgálatot követő utótesztet kellett ezután kitölteniük.

Mérőeszközök:

A Baseline és az utánkövetés az Illume 4.0 segítségével készültek.

Demográfiai adatokból a nemüket, korukat, etnikumukat, tartózkodási helyüket (például kollégium) és súlyukat rögzítették.

Ezután kérdőíveket kaptak egy tipikus heti, egy epizodikus alkoholfogyasztás mennyiségére és időtartamára vonatkozóan, valamint kitöltötték a The Young Adult Alcohol Consequences Questionnaire-t (YAACQ), egy többskálás, az alkoholfogyasztás következményeire vonatkozó állításokból álló kérdéssort.

Sem az AlcoholEdut, sem az e-Chugot használó csoport esetében nem változtattak az eredeti programon.

Az adatelemzéshez MANCOVA-t használtak, a baseline értékeket és a nemet kontroll alatt tartva.

Eredmények:

A 150 főből végül 82-en teljesítették a vizsgálatot, közülük 51% nő és átlagéletkoruk 18,1 év. A kontroll csoport 25 főt, az e-Chug 31-et, az AlcoholEdu pedig a maradék 26 főt tartalmazta.

Az összehasonlítás alapján az e-Chug és az AlcoholEdu csoport is alacsonyabb értékeket ért el a kontrollnál mind a hét vizsgált lehetséges tartományon (p<0,05). Hasonló különbség az alkoholfogyasztás következményeire is kimutatható, de nem szignifikánsan.

Összegzés és konklúzió:

A publikálás idejében ez volt az első olyan vizsgálat, amely szimultán hasonlította össze a két legnagyobb elektronikus alkoholprevenciós programot kezdő egyetemistákon. Az előzetes elvárásokat követve, a kontrollcsoport növekvő alkoholfogyasztásával ellentétben mindkét vizsgált csoport csökkent vagy stabil értékeket mutatott fogyasztásban, valamint az azzal együttjáró következmények gyakoriságában alacsonyabb, míg kontrolljában magasabb értékeket kaptak. Így e kutatás egyedülálló klinikai jelentőséggel bír az egyetem-előtti alkoholprevenciók területén.

A kutatás erőssége volt a jó compliance és a visszatartási erő, növelve a külső validitást, valamint az, hogy a prevenciós segédletek módosítatlanul kerültek a vizsgált személyekhez, ezzel növelve generalizálhatóságát.

Gyenge pontként a randomizált csoportok közötti kontamináció említhető a vizsgálati alkalmak között, de fontos az is, hogy az eredmények nem általánosíthatók a vizsgálat kezdetekor 18. életévüket még be nem töltöttekre. Végül, mint minden önbevallós kérdőívnél, a társas megfelelés hatását is figyelembe kell venni.

Összességében belátható, hogy a terület még további kutatást igényel például a félévek során időbeli elhelyezkedésüket tekintve (félév elején, közepén vagy végén vizsgálva), de jelen vizsgálat jó alapot adhat a további, nagyobb mintás és hosszabb utánkövetéses vizsgálódásokra. A fő eredmény, hogy könnyű hozzáférhetőségük és átlátható adminisztrációs tulajdonságaiknak köszönhetően a webalapú intervenciós programok, mint az AlcoholEdu és az e-Chug ígéretes eszközöknek bizonyulnak az elsőéves egyetemi hallgatók alkoholfogyasztásának csökkentésében.