Mindfulness: A dohányzás és más függőségek egyre inkább teret nyerő kezelése

Mindfulness: A dohányzás és más függőségek egyre inkább teret nyerő kezelése

Judson A. Brewer and Lori Pbert, "Mindfulness: An emerging treatment for smoking and other addictions?," Journal of Family Medicine, September 3, 2015

Készítette: Bönöczk Orsolya

A függőségek problematikájának általános felvetése után a szerzők kiemelik, hogy agyunk alapvetően tanulásra van beállítva, amit evolúciós szempontokkal is illusztrálnak: fontos például, hogy a táplálék vagy víz lelőhelyét megjegyezzük, ahogy az is hasznos, ha később emlékezünk arra, ha valami veszélyessel találkoztunk. Ez a jutalom-alapú tanulási rendszer megtalálható már a legprimitívebb idegrendszerekben is (pl. a tengeri csiga durván 20000 neuronja), legalapvetőbb formája három elemből áll: kiváltó inger, viselkedés, jutalom. Erre példaként egy evolúciós hasonlat: látjuk a bogyókat, megesszük, és ha jó ízű, akkor azt bevéssük a memóriánkba. A mai korban bőséges az ételkínálat, a környezet viszonylag biztonságos, de az agyunk még mindig a jutalom-alapú tanulási rendszer alapján működik. Ide sorolható az operáns kondicionálás, az asszociatív tanulás és a pozitív és negatív megerősítés, melyek alapján könnyebben megérthetővé válik a jelenség.

A nehézséget az okozza, hogy az emberek olyan anyagokra bukkantak, melyek képesek eltéríteni ezt a jutalom-alapú tanulási rendszert. Tény, hogy minden szerrel való visszaélés – a dohányzástól a kokainhasználatig – ugyanazt az agyi útvonalat befolyásolja: ez a mezolimbikus pálya, amely elsősorban a dopamin neurotranszmitteren keresztül fejti ki hatását. Minden alkalommal, amikor egy csík kokain felszívásának hatására feldobottnak érzi magát az ember, vagy stresszes állapotban egy cigaretta elszívása után jobban érezzük magunkat, megerősítjük a szokásokat kialakító visszacsatolási hurkot (ld. az ábrán a „megszokási kör”). A dopamin-rendszer és a viselkedéses ismétlés ilyen fajta kombinációja halálos kimenetelű lehet: például a dohányzás a vezető megelőzhető halálok az Egyesült Államokban.

 Az olyan kezelések, mint például a kognitív viselkedésterápia, a prefrontális kéreg működésére – gondolkozás, tervezés és kognitív kontroll – alapoznak. Ha tudjuk, hogy ne együk meg a második süteményt, vagy ne szívjuk el a cigarettát, akkor ez a része az agynak segít szabályozni a késztetést. Azonban sajnos a prefrontális kéreg is elfárad egy idő után, amit sokszor énkimerülésként írnak le. Mint ahogy angolul a HALT betűszó (hungry, angry, lonely, tired) is mutatja, amikor éhesek, dühösek, magányosak vagy fáradtak vagyunk, sokkal fogékonyabbak leszünk a dohányzásra, valamint egyéb drogok használatára. Azért is lehetséges ez, mert evolúciós szempontból agyunk legfiatalabb része az első kérgi (prefrontális) terület, amely „kikapcsol” amikor stresszesek, vagy más módon kimerültek vagyunk. Felmerül a kérdés, hogyha a fentiek miatt nem tudunk a prefrontális kérgünkre támaszkodni, milyen egyéb módja lehet a viselkedésünk megváltoztatásának?

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a tudatos jelenlét („mindfulness”) tréning egy lehetséges megoldást jelenthet. A módszer alapja az az ősi buddhista megfigyelés, mely szerint a tudatos jelenlét segít a személyeknek megérteni az alapvető mozgatórugóikat: gondolataikat és testi érzéseiket. Ezzel a tudatossággal már a sóvárgás fellépésekor észrevehetik annak pillanatról pillanatra történő változását – ahelyett, hogy örökké tartónak gondolnák. Ennek eredményeként megtanulnak együtt élni a késztetéseikkel, sőt uralni azokat. Emellett az odafigyelés segíti, a tisztánlátást a viselkedés adott pillanatban kiváltott hatásainak felmérésében.  

Tehát a tudatos jelenlét technikája segíthet kiábrándulni a rossz szokásunkból – csak odafigyelés kell hozzá. Ezzel kapcsolatos a mindfulness tréning kettős célja: egyrészt a kijózanodás a függőségből, másrészt képessé válni önmagunk lenni ahelyett, hogy automatikusan reagálnánk a különböző helyzetekre – ez pedig nyerő kombinációt jelenthet a különböző függőségek legyőzésében. Többen úgy találták, hogy a tudatos jelenlét módszer segít azoknak, akik alkohol- vagy dohányzásfüggőségben érintettek, vagy kokain addikcióban szenvednek. Sőt, egy randomizált klinikai vizsgálat eredményei alapján a jelenleg leginkább elfogadott módszerhez („gold standard”) képest kétszer olyan jónak bizonyult a mindfulness metodika a tartós leszokás tekintetében. Ennek hátterében az állhat, hogy a tudatos jelenlét technika a függőségi kör leglényegesebb eleménél avatkozik be – a késztetéseink uralásában segít. Megszünteti a dohányzás és a sóvárgás összekapcsolódását, ezáltal hatékonyan képes lebontani a függőségeket fenntartó kört. Ez azért is fontos, mert így érthetővé válik, hogy milyen módon fejti ki hatását a mindfulness technika (amit nem mindig könnyű megtalálni a viselkedésterápiáknál).

Noha a szerzők szerint még több kutatásra van szükség, a mindfulness alapú visszaesés megelőzés ígéretesnek tűnik, már a gyakorló szakemberek számára is elérhető a képzés, valamint internetes változatát is tesztelik. A mindfulness tréning serdülők körében javítja az érzelmi- és kognitív funkciókat (beleértve az önszabályozást is), és mivel a mobiltelefon a serdülők mindennapi életének meghatározó része, a tudatos jelenlét erősítését segítő applikációk óriási lehetőséget jelentenek a leszokás érdekében tett erőfeszítések támogatásában.