A  kognitív viselkedésterápia hatása a  mentális egészségre és az  ellenállóképességre meddő nők körében, akik mesterséges megtermékenyítésben  vesznek részt

Mosalanejad, L., Khodabakshi Koolaee, A., & Jamali, S. (2012). Effect of cognitive behavioral therapy in mental health and hardiness of infertile women receiving assisted reproductive therapy (ART). Iranian Journal of Reproductive Medicine, 10(5), 483–488.

Készítette: Vígh Zsófia

Absztrakt

Háttér: A meddőség, stresszes esemény lévén, pszichés próbatétel elé állítja a párokat. Manapság pszichológiai intervenciók széles köre áll a meddő párok rendelkezésére.

Cél: A kutatás célja a kognitív viselkedésterápia hatásának meghatározása a stressz, a depresszió és a szorongás csökkentésében, olyan meddő nők körében, akik mesterséges megtermékenyítésben vesznek részt.

Módszer: Ez egy kísérleti kutatás volt, mérések a beavatkozás előtt és után, kontroll csoporttal. A vizsgálat olyan meddő nők körében történt akik Jahrom University of Medical Sciences nőgyógyászati klinikáján részesültek mesterséges megtermékenyítésben. A 31 nő, akik megfeleltek a beválasztási kritériumoknak, random módon két csoportra lett osztva, a kísérleti és kontroll csoportra. A kísérleti csoport tagjai heti 1 óra 30 perces csoportterápiában részesültek 15 héten keresztül. A méréseket a depresszió, szorongás és stressz skála (DASS) perzsa verziójával mérték. Az ellenállóképesség mérésére az Ahvaz Hardiness Testet használták.

Eredmények: A kísérleti csoport tagjainak a pszichológiai distressz, szorongás és depresszió pontszámai szignifikánsan eltértek. Szignifikáns különbséget találtak a két csoport ellenállóképességében is, a kísérleti csoport javára (p=0.001).

Konklúzió: A kognitív viselkedésterápia hatékonynak bizonyult a mesterséges megtermékenyítésben részesülő nőknél.

Bevezetés

Akkor beszélünk meddőségről, ha egy éven át, rendszeres, védekezés nélküli szexuális aktivitás mellett nem jön létre megtermékenyülés. A világon 72,4 millió aktuálisan meddő nő él, ebből 40,5 millióan részesülnek orvosi kezelésben. Iránban a meddőség az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott. Az elsődleges meddőség 2,6% volt 1985-1989 között, 4,3% 1990-1994 között és 5,5%-ra nőtt 1995-2000 között. A másodlagos meddőség prevalenciája 3,4% volt. A meddőség prevalenciája inkább a déli országokban mutatott növekedést, mint az északiakban. A meddőséggel járó stressz növeli a szorongást, a bűntudatot, a szomatizációt és a depressziót. Egy meddőségtől szenvedő nő magasfokú önbizalomhiányt, depressziót és szexuális problémákat tapasztal. A kezelés kudarca teljes reménytelenség von maga után, negatívan hatva az adott páros nőiességére/férfiasságára, és rontja a másokkal való szociális kapcsolatokat. Az stresszel való megküzdés forrása lehet az ellenállóképesség (hardiness), amely attitűdök és hiedelmek együttese, és a következő három komponensből áll: elkötelezettség (commitment), kontroll, kihívás (challenge). A kihívás, a változások olyasfajta észlelése, amely természetes, és a személyes növekedés lehetőségét hordozza magában. Az elköteleződés egy célt takar, ami jelentéstelivé teszi az életet. A kontroll pedig azt a hitet jelenti, hogy befolyással van saját életére. Az ellenállóképesség bizonyítottan növeli a stresszes eseményekkel való megbirkózás esélyét, csökkenti a depressziót és a szorongást Ezt vette alapul egy kutatócsoport a vizsgálatához. A kutatásban a meddőség kezelését kognitív szempontból közelítették meg, tartalmazott viselkedésterápiát, kognitív átstrukturálást, érzelmi önszabályozást, és csoporttámogatást.  A kutatás célja volt a kognitív terápia hatásának vizsgálata a meddő nők mentális egészségére és az ellenállóképességükre.

Módszer

Résztvevők

800 nőt vontak be a vizsgálatba, akik a Jahrom University of Medical Sciences nőgyógyászati klinikájának kezelése alatt álltak. A kutatás randomizált kontrollált klinikai vizsgálatként folyt le. A beválasztási kritériumok voltak a 2-7 évig terjedő meddőség, 20-35 éves kor, érdeklődés a csoportterápia iránt. Szomatizációs és pszichiátriai diagnózis kizárási kritériumként jelent meg. A beválasztási és kizárási kritériumok ellenőrzése után 31 nő maradt a vizsgálatban, akiket random módon két csoportra osztottak, kísérleti és kontrol csoportra. A kísérleti csoport tagjai heti 1 óra 30 perces csoportos kognitív viselkedésterápiában részesültek 15 héten keresztül. A terápia viselkedéses komponensei a következőek voltak: stressz-menedzsment, gondolatstop, relaxációs technikák és biofeedback. A kognitív megközelítést képviselték a kognitív átstrukturálás, pozitív gondolatok, hiedelmek, kommunikációs és problémamegoldó stratégiák, melyek segítették az érzelmi szükségletek kifejezését és fejlesztették a pár szexuális életét.

Intervenció

Célok kitűzése, szabályok lefektetése, bemutatkozás. (1 ülés)

Stressz és a kapcsolódó faktorok megértése, relaxáció. (1 ülés)

Torzítások, negatív gondolatok felismerése és ezek fizikai, mentális szociális aspektusai, relaxáció. (2 ülés)

Hogyan lehet ezeket a gondolatokat megváltoztatni és pozitív gondolatokkal helyettesíteni, érzelmi katarzissal kapcsolatos írásos feladat, relaxáció. (2 ülés)

Negatív gondolatok blokkolása (gondolat-stop), imagináció, biofeedback, relaxáció. (3 ülés)

Kommunikációs és problémamegoldó feladatok meddőségi krízissel kapcsolatos érzelmek, szükségletek kifejezésének elősegítésére, relaxáció. (2 ülés)

A pár szexuális kapcsolatának fejlesztése, relaxáció. (2 ülés)

A meddőség problémájának és az új technikák összefoglalása. (1 ülés)

Összegzés. (1 ülés)

A kontroll csoporttal a méréseket minden köztes intervenció nélkül végezték.

Mérőeszközök

Az pre- és posztteszthez a DASS tesztet használták, ami a Depression Anxiety Stress Scale rövidített, 21 itemes verziója. Az ellenállóképesség mérésére az Ahvaz Hardiness Inventory szolgált. Ez a kérdőív 27 tételből áll, és négyfokú Likert-skálán mér.

Statisztikai eljárás

A statisztikai elemzéshez az SPSS 18-as verzióját használták. Elemzési eljárásként t-tesztet alkalmaztak a pre- és posztteszt összehasonlítására, és összetartozó mintás t-tesztet a csoportok közötti különbségek megállapítására az elő- és utóteszt során.

Eredmények

Szignifikáns különbséget találtak a DASS teszt stressz (p=0.000), a szorongás (p=0.001) és a depresszió (p=0.007) szintjében is a kísérleti csoportban az elő-és utótesztelés között. A kísérleti csoport pszichológiai distressze csökkent a kezelés nyomán. A kezelt csoportban az ellenállóképesség szintje szignifikánsan nőtt a kezelés hatására a kontroll csoporthoz képest.

Diszkusszió

A kutatás megmutatta, hogy a kezelt csoportban szignifikáns különbségek mutatkoztak a pszichológiai ellenállóképesség tekintetében az intervenciót követően. Magasabb ellenállás alacsonyabb stresszt és kevesebb tünetet jósol. Ez a kutatás, hasonló előző kutatásokat kiegészítve megmutatja az ellenállóképesség kedvező hatását a stressz észlelését illetően, így a pszichológiai intervenciók jelentős szerephez juthatnak. Az eredmények konzisztenciát mutattak meddő nők körében végzett korábbi kutatásokkal az ellenállóképesség és az azzal járó magasabb mentális egészséggel kapcsolatban, aminek oka a csökkent pszichológiai distressz. Az eredmények alátámasztják a kognitív viselkedésterápia hatásosságát. A kísérleti csoportban csökkent a stressz, a szorongás és a depresszió szintje az intervenciót követően, ez az eredmény a megváltozott megküzdési stratégiának volt köszönhető. Több bizonyíték is van a kognitív viselkedésterápia hatására meddő nőknél, 14%-ban spontán terhesség következett be, ami a csökkent stressznek tudható be. Jelen kutatás megmutatta, hogy az ellenállóképesség növelése révén csökken a pszichológiai stressz szintje.

Egy prospektív kutatásban azt találták, hogy a pszichológiai intervenciók növelik a teherbeesés arányát, azokhoz képest, akik a szokásos kezelést kapták. Ebben a randomizált kontrollált klinikai kutatásban 89 depressziós meddő nőt három csoportba osztottak. Az első csoport kognitív viselkedésterápiát kapott, a második gyógyszeres kezelést (antidepresszánsokat), és volt egy kontroll csoport.

Egy tanulmányban az egyéni vagy párterápia igénybevétele csökkent szorongásszinthez vezetett. A pszichoterápia befejeztél még hat hónap után is kevesebb depressziós tünetet mutattak a páciensek.

A cikkben összefoglalt vizsgálat megerősítette, hogy a kognitív viselkedésterápia csökkenti a pszichológiai distresszt és bebizonyította a program hasznosságát a meddő nők mentális egészségének növelésében és a stresszes eseményekkel való megküzdésükben. A különböző pszichológiai beavatkozások hozzájárulnak ugyan a stressz csökkentéséhez, de ritkán növelik a teherbeesés esélyét.