A DOHÁNYZÁS ÉS A SZUBJEKTÍV JÓLLÉT

Weinhold, D., & Chaloupka, F. J. (2016). Smoking status and subjective well-being. Tobacco Control, tobaccocontrol-2015-052601. http://doi.org/10.1136/tobaccocontrol-2015-052601

Készítette: Horváth Réka

ABSZTRAKT

Az amerikai kormány kérvényezett egy olyan vizsgálatot, melyből kiderül, hogy azok akik leszoktak a dohányzásról megváltozott-e a szubjektív jóllétük. A jelenlegi kutatás az SWB (Szubjektyv Jóllét)-t és a dohányzási státusz állapotát vizsgálja egy longitudinális kutatáson keresztül, ami 5 éven át tartott, 5000 holland felnőtt mintával. A kutatók kontrollálták a szocioökonómiai, egészségügyi és demográfiai sajátosságokat. Ezen kívül a szakirodalom alapján két személyiségjellemzőt is kontrolláltak, mégpedig olyan karaktert, aki érzékeny a stresszre és azokat, akik állandó szerhasználók. A kutatók egyértelműen azt találták, hogy nem szenved csökkent szubjektív jóllétben az, aki leszokott a dohányzársól. Továbbá nem találtak különbséget a leszokási módban sem, tehát a jólléte nem tért el annak a személynek, aki szigorú módszereket követett a leszokásban attól a személytől, aki kényelmesebbeket. Összességében nem találtak arra vonatkozóan bizonyítékot, hogy a dohányzásról leszokott személyeknek csökkent szubjektív jóllétük van ahhoz képest, amikor még dohányoztak.

Kulcsszavak: dohányzás, leszokás, szubjektív jóllét

BEVEZETÉS

Dohányzó személyek között elterjedt hiedelem, hogyha elhagyják a cigarettát, csökkeni fog az élettel való elégedettségük, sérülni fog a szocializációra való képességük és a stresszkezelésük minősége. A szubjektív jóllét szakirodalmi háttere folyamatosan bővül, de más elméletek összehasonlító előfeltevéseket nyújtanak arról, hogyan változik a jóllét a dohányzás állapotával. Becker és Murphy (1988) szerint a szubjektív jóllétnek csökkennie kéne a dohányzás felszámolása után, az egyén kényszerhelyzete következtében. Gruber és Koszegi rámutatnak, hogy a fogyasztónak lehetnek idő inkonzisztens preferenciái. Például az, hogy jelenleg a jövőbeni dohányzásuk szintjét alá jósolják az aktuális jövőbeni dohányzási szinthez képest. Ha ez egy öntudatos fogyasztónál áll fenn, akkor ez az idő inkonzisztencia önkontroll problémákhoz vezethet. A kérdés, hogy a dohányzás csökkenti-e a szubjektív jóllétet még mindig fennáll, hiszen az empirikus kutatások ellentmondásos eredményekkel szolgálnak. Egyes tanulmányok a szubjektív jóllétet és a dohányzás mennyiségét hasonlították össsze. Általánosságban azt találták, hogy a dohányzók alacsonyabb jólléttel rendelkeznek az ex-dohányzók és a nem dohányzókhoz képest. Azonban ezeknél a kutatásoknál olyan módszertani problémákkal találkozhatunk, mint az alacsony minta elemszám, vagy az endogén zavaró faktorok. Wang et al. (2004), Hong Kong-i mintán az ex-dohányosok magasabb jóllétről számoltak be, mint a jelenleg dohányzók és mint a sosem dohányzott csoport. A különbség még nagyobb volt azok között, akik megpróbáltak leszokni és sikerült és akik megpróbáltak leszokni, de nem sikerült. Jelenlegi tanulmány az eddigi szakirodalomhoz egy magas minőségű longitudinális kutatással járul hozzá, mely különös hangsúlyt helyez az ok-okozatot befolyásoló egyéb faktorokra, illetve az előző tanulmányokból kihagyott faktorokra is.

MÓDSZERTAN

A kutatás 5 év (2008-2012) felgyülemlett adatát elemzi a Longitudinal Internet Studies for the Social Sciences (LISS) holland felületről. A LISS egy folyamatosan működő online elérhető kérdőív, több mint 8000 kitöltővel, akik reprezentatív mintát nyújtanak a holland populációról. A toborzás telefonon és/vagy személyesen történt, 48%-os aránnyal a kezdő mintához képest. A LISS kérdései közé beletartozott az, hogy „Dohányzott valaha?” és „Jelenleg dohányzik?”. A kérdésekre adott válaszok alapján három csoportot hoztak létre: ex-dohányosok, dohányosok és nem dohányzók. A jóllétet mérésére három kérdésre kellett egy 0-10ig terjedő skálán értéket megadni. Voltak kitöltők, akik nem válaszolták meg mind a három kérdést, ám az eredmények elég robosztusak ahhoz, hogy variálni lehessen mely kérdésekkel mérjék a jóllétet. A három kérdés mellett más tételek is mérték a jóllétet, olyan területeken, mint az anyagi helyzet, személyes élet, karrier. A szerzők továbbá bevezettek két változót, melyek azokat a feltételezett személyiségbeli tényezőket mérik, melyek mind a szubjektív jólléttel, mind a dohányzással korrelálhatnak, így befolyásolva az eredményt. Ide olyan témák tartoztak, mint például az alkoholfogyasztási szokások. A szubjektív jóllét irodalmát ismerve a szerzők kontrolláltak olyan szociodemográfiai adatokat, melyek befolyásolhatták volna azt. Ide tartozik a nem, kor, családi állapot, tanulmányok, munkastátusz, háztartásméret, bevétel, gyermekek száma, lakókörnyezet minősége. A kutatás megtartott minden 1990 után született kitöltőt, így a minta elemszáma 5227 lett. Lehetséges, hogy a dohányzási státusz és a jóllét közötti kapcsolat különbözhet attól függően, hogy a dohányzásról leszokott csoport milyen módon szokott le. A kutatás eredményeiből nem derül ki az, hogy befolyásoló tényező- e a leszokás radikálissága.

EREDMÉNYEK

A keresztmetszeti regresszióanalízis eredményei egybevágnak a korábbi tanulmányok eredményeivel. A dohányzásról leszokott csoport eredménye azonban nem lett szignifikáns, így azt nem tudták igazolni, hogy a dohányzásról leszokott embereknek hogy változik a jólléte a többi csoporthoz képest. Az azonban kiderül az eredményekből, hogy a jelenleg dohányzók alacsonyabb jólléttel rendelkeznek, mint azok, akik sosem dohányoztak. A stressz index kontrolljából kiderült, hogy a stressz és a szubjektív jóllét között szignifikáns negatív kapcsolat található. Továbbá eredményeikből kiderült, hogy ha kontrolláljuk az egészségi állapotot, akkor a dohányzásról leszokott kitöltők boldogabbak voltak, mind a dohányzó kitöltőknél, mind a nem dohányzó kitöltőknél.

IRODALOMJEGYZÉK

Becker, G.S., Murphy, K.M. (1988). A Theory of Rational Addiction. Journal of Political Economy. 96(4). 675‐700.

Gruber, J., Koszegi, B. (2001). Is Addiction “Rational”? Theory and Evidence. Quarterly Journal of Economics. 116(4). 1261‐1303.

Wang, M.P., Wang, X., Lam, T.H., Viswanath, K., Chan, S.S. (2004) Ex‐smokers are happier

than current smokers among Chinese adults in Hong Kong. Addiction. 109(4).