2016. május 19., csütörtök

Ígéretes iskola stratégiák és intervenciók a serdülők fizikai aktivitásának növelésére

Ígéretes iskola stratégiák és intervenciók a serdülők fizikai aktivitásának növelésére

Murillo Pardo, B., García Bengoechea, E., Generelo Lanaspa, E., Bush, P. L., Zaragoza Casterad, J., Julián Clemente, J. A., & García González, L. (2013). Promising school-based strategies and intervention guidelines to increase physical activity of adolescents. Health Education Research, 28(3), 523–538. http://doi.org/10.1093/her/cyt040

Készítette: Vámosi Hanna

Absztrakt
Az alábbi cikk a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján narratív áttekintést készít azokról az iskolai stratégiákról és intervenciókról, amelyek ígéretesnek tűnnek a serdülők fizikai aktivitásának növelésében. A cikk szerzői a 2011 óta megjelent szakirodalmakra támaszkodnak (52 cikk, 21 review), amelyek sikeres intervenciókat mutatnak be az adott témában. Ezáltal számos ígéretes stratégiát sikerült azonosítaniuk, amelyeket intervenciós irányelvük szerint 5 különböző csoportba soroltak. Ezek az irányelvek a következőek: 1. többkomponensű intervenció, amely az iskolai közösség tagjainak empowermentjét támogatja; 2. a testnevelés óra tantervének fejlesztése, amely elősegíti a diákok fizikai aktivitását; 3. nem-tantervi programok és aktivitások tervezése, amelyek lehetővé teszik a fizikai aktivitást; 4. számítógépes alkalmazások használata, melyek a fizikai aktivitást monitorozzák; 5. olyan specifikus stratégiák tervezése és alkalmazása, amelyek a lányok igényeire és érdeklődésére válaszolnak.
Az irodalmi áttekintés alapján a cikk ennek az 5 irányelvnek a szem előtt tartását javasolja a fizikai aktivitást támogató iskolai intervenciók tervezésekor.

Bevezetés
A rendszeres fizikai aktivitásban (FA) való részvétel és az aktív életmód számos pozitív hatást gyakorol a fiatalok egészségére (Janssen & LeBlanc, 2010; Demetriou & Höner, 2012), ezenkívül valószínűsíti, hogy a serdülőkorban megszokott viselkedés a felnőttkorban is megmarad (Gordon-Larsen, Nelson, Popkin, 2004; Telma, 2009). Ezt figyelembe véve, a FA támogatása kiemelten fontos ebben az életkorban, melyhez az ideális iskolai környezet fontos támogatást nyújthat (Heath, Parra, Sarmiento, 2012). Azonban annak ellenére, hogy a FA-sal járó előnyök közismertek, a diákok körében ez mégis a nemzetközileg ajánlott szint alatt marad (WHO, 2002). A probléma kezelésének érdekében az elmúlt években több tanulmány is foglalkozott a témával, fókuszba állítva a különböző iskola intervenciók fejlesztését és értékelését. Bár az iskolai intervenciók tűnnek erre a célra a legalkalmasabbnak és hatékonyabbnak, még nem született konszenzus az optimális stratégiákat illetően (Kriemler, Meyer, Martin, 2011).
Ennek a narratív áttekintésnek tehát az volt a célja, hogy számba vegye azokat a tudományos irodalmakat, amelyek a diákok FA-nak növelésében sikeres programokat mutatnak be, és ezáltal olyan általános intervenciós irányelveket fogalmazzanak meg, amelyek a jövőre nézve is alapul szolgálhatnak.

Módszer
A szakirodalom gyűjtése a Medline, Pubmed és Web of Knowledge adatbázisok 2011 óta megjelent publikációira terjedt ki, melynek során a következő keresési kifejezést használták: AND: ’physical activity’, ’adolescents’, ’intervention’, ’school’. A beválasztási kritériumok a következők voltak: 1. az alkalmazott intervenció iskolai szervezésű volt; 2. az intervenció növelte a FA-t, tekintet nélkül arra, hogy ezt hogyan mérték; 3. a vizsgált populáció 12-18 évesek közül került ki; 4. leírás született az intervenció jellemzőiről; 5. az eredeti tanulmány angol vagy spanyol nyelven íródott.
Összesen 98 cikket gyűjtöttek össze, melyből 73 felelt meg a kritériumoknak. Ezek közül 21 review, 52 pedig eredeti tanulmány volt. Az összegyűjtött adatok főképp az intervenció és a tanulmány jellemzőire vonatkoztak (pl. résztvevők, design, az intervenció stratégiája és kontextusa), értékelésük két független kutató bevonásával történt, a kérdéses esetekben, amikor nem született konszenzus, egy harmadik személyt hívtak segítségül.

Eredmények és diszkusszió
Az áttekintés során számos hatékony intervenciós stratégiát is sikerült azonosítani, amelyek növelik a serdülők fizikai aktivitását, ezek közül 5 nagyobb kategória emelkedett ki:
1.      Többkomponensű intervenció, amely támogatja az iskolai közösség tagjainak empowermentjét
A stratégia az ökológiai megközelítésekkel hozható párhuzamba, mivel szem előtt tartja, hogy az egészségviselkedést több különböző tényező befolyásolja. Ezáltal az egyik legígéretesebb stratégiának bizonyult, mely a gyerekek iskolán belüli és iskolán kívüli FA-át egyaránt képes növelni. A módszer megvalósítása a teljes iskolai közösség bevonásával történik, és alapvetően 3 komponensből áll: a diákok tudásának és képességeinek fejlesztése, társas támogatás nyújtása és megfelelő környezeti feltételek és lehetőségek biztosítása az egészséges életmód folytatásához. Ez tantervi és nem-tantervi úton is megvalósulhat. Egyrészt szükséges megtanítani a gyerekeknek bizonyos képességeket, hogy életmódjukba beépíthessék a FA-t. Ilyenek például a felelősségvállalás, a tervezés képessége és a csapatmunka vagy az önkontroll növelése. A hangsúly a motiváción van, a diákok önálló stratégiákat alakítanak ki, ami támogatja önbizalmukat, autonómiájukat és bevonódásukat, a tanárok részéről pedig támogatást és visszajelzést kapnak. A módszer szintén lehetővé teszi a diákok által legjobban kedvelt aktivitások végzését, valamint a kortársak közötti pozitív interakciók elősegítését. A nem-tantervi megközelítés az iskola és a családok együttműködésén alapszik, a szülők támogatása és közreműködése révén. Emellett fontos része a FA-sal kapcsolatos programok, lehetőségek, eszközök és terek számának növelése, elérhetővé tétele. A programba szintén bevonható az iskolában működő egészségügyi ellátás, illetve a tudatosság és az FA-ban való részvétel tovább növelhető a média bevonásával, események szervezésével és a szünetekben és iskola utáni aktivitás támogatásával.
2.      A testnevelés óra tantervének fejlesztése
A testnevelés óra alapvetően kétféleképpen tudja befolyásolni a gyerekek FA-át. Egyrészt direkt módon az óra alatt végzett testmozgás révén, másrészt indirekt módon az iskolán kívül végzett aktivitásra is hatással lehet azáltal, hogy növeli a diákok tudatosságát, és felkelti érdeklődésüket az egészséges életmód iránt. A testnevelés tanárok feladata tehát az is, hogy amellett, hogy a tanórákon biztosítják a lehetőséget a mérsékelttől az élénk FA végzésére, iskolán kívüli programokat is szerveznek, a diákok igényeinek megfelelően, elősegítik ezek élvezetét, támogatják a részvételt, és visszajelzést is adnak.
3.      Nem tantervi intervenciók tervezése
Ez a megközelítés a tantervi testnevelésórák kiegészítőjeként szolgál, olyan aktivitások és programok tervezését helyezi előtérbe, amelyek az egész iskolai nap folyamán és a szünetekben is lehetővé teszi a FA-t a diákok számára. Ezek az intervenciók arra bátorítják a diákokat, hogy maguk is vegyenek részt a programok kiválasztásában, szervezésében, és alakítsanak ki önálló stratégiákat a FA-ban gazdag életmód fenntartásában. A cél itt is a tudatosság, az attitűdök és a motiváció formálása a magasabb FA érdekében. Egy másik fontos aspektus a diákokra jellemző ülő életmód csökkentése az osztálytermekben az aktív tanulás bevezetésével és a környezet átalakítása által.
4.      Számítógépes alkalmazásokat használó intervenciók
Ez a módszer az osztálytermekben számítógépre tervezett interaktív programok segítségével igyekszik növelni a FA-ba való bevonódást. Az alkalmazások feedback rendszerként működnek, információt és visszajelzést adnak a diákoknak saját FA-ukról, összehasonlítva a FA ajánlott szintjével. Ezután tanácsadásban is részesülnek a lehetséges változtatásokat illetően. Az intervenció végén személyre szabott leírást kapnak attitűdjeikről, énhatékonyságukról, társas támogatásukról, tudásukról és FA-uk jótékony hatását esetlegesen akadályozó tényezőkről.
5.      Lányok számára tervezett intervenciók, programok
Az intervenciók tervezésekor kiemelten fontos figyelembe venni a lányok csoportját, mivel a fiúkhoz képest általánosan alacsonyabb szintű FA jellemző rájuk. Ennek megfelelően egyes több-komponensű programok kifejezetten az ő érdekeikhez és szükségleteikhez igazítja az intervenció tervezését. Így képesek növelni a lányok FA iránti tudatosságát, elősegítik, hogy önállóan dönthessenek FA-ban való részvételükről, és lehetőséget kínálnak a nem-versengésen alapuló aktivitásokra is. Más megközelítések külön testnevelésórákat hoztak létre a lányok számára, amelynek keretein belül megvitathatták és megtapasztalhatták a FA előnyeit, és reális célokat és stratégiákat állíthattak fel, hogyan tartsák fenn napi szinten az aktivitásukat.

Konklúzió
A narratív áttekintés eredményeként olyan stratégiák rajzolódtak ki, amelyek ökológiai keretbe ágyazottan több szinten hatnak a viselkedésre, ezáltal támogatva a fiatalok FA-ba való bevonódását.
Az empowerment érzésének növelése mellett minőségi testnevelésórákat biztosítanak, melyek további nem-tantervi programokkal egészülnek ki. Az intervenciók egy része számítógépes alkalmazásokat is segítségül hív a cél elérése érdekében, illetve tekintettel a nemek közötti különbségekre, figyelmet fordít a lányok csoportjának bevonására is.
A cikk szerzői abban bíznak, hogy a felvázolt irányelvek alapot nyújthatnak a további intervenciókat célzó kutatásokhoz, illetve megteremtik a lehetőséget arra, hogy az iskolai FA-t növelő programok tervezésekor ezeket a gyakorlatba is átültessék.
Az review korlátait tekintve megemlítik, hogy a vizsgált intervenciók legnagyobb része az Egyesült Államok területéről származik, így nem biztos, hogy minden kulturális kontextus esetében általánosítható. További hiányosság, hogy az áttekintés kizárólag a FA növelésében sikeres intervenciókra korlátozódott, nem vette figyelembe azokat az intézkedéseket, amelyek közvetetten gyakorolhatnak erre hatást (pl. ülő életmód csökkentését célzó kutatások, fizikai fittség javítása). Ezen kívül a vizsgált tanulmányokban a FA mérésére eltérő módszereket használta, így a program sikerességét alátámasztó bizonyítékok is eltérő erősségűek lehetnek.

A limitációk ellenére a szerzők úgy találják, hogy az eredmények hasznosak lehetnek az iskolák számára, hogy a felsorolt módszereket igényeiknek megfelelően beépítsék intervencióikba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése