Főiskolai hallgatók részére interneten közvetített kísérleti, disszonancia alapú dohányzás elleni intervenció hatékonysága

Főiskolai hallgatók részére interneten közvetített kísérleti, disszonancia alapú dohányzás elleni intervenció hatékonysága

Simmons, V. N., Heckman, B. W., Fink, A. C., Small, B. J., & Brandon, T. H. (2013). Efficacy of an experiential, dissonance-based smoking intervention for college students delivered via the internet. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 81(5), 810–820. http://doi.org/10.1037/a0032952

Kivonatot Készítette: Horváth Ádám

Absztrakt

A kutatás célja – A főiskola lehetőséget biztosít egy nagy létszámú dohányzó csoport elérésére, akik kiszolgáltatottak az élethosszig tartó dohányzás kialakulásával szemben. A jelen tanulmány célja a disszonanciát hangsúlyozó, internet alapú kísérleti intervenció tesztelése volt a dohányzásról való leszokás iránti motiváció növeléséért.

Módszer – A tanulmány egy négykarú, randomizált elrendezést használt a webalapú kísérleti intervenció (Web-Smoke) hatékonyságának vizsgálatára. A kontrollfeltételek a következők voltak: egy didaktikus dohányzás elleni intervenció (Didactic), egy csoportos kísérleti intervenció (Group), és egy webalapú táplálkozási tapasztalati intervenció (Web-Nutrition).

Eredmények – A hipotézis szerint a Web-Smoke beavatkozás hatékonyabb volt a leszokás iránti motiváció növelésében, mint a kontrollcsoportok. A hat hónapos utánkövetési időszak alatt a Web-Smoke beavatkozás eredményeként magasabb arányban szoktak le a dohányzásról, mint a Web-Nutrition kontrollcsoportnál.

A főiskolai hallgatók dohányzási szokásainak felmérése a dohányzás megelőzését célzó kutatások egyik legfontosabb témája. A főiskolai hallgatók nagyobb valószínűséggel használják az önállóan igénybe vehető programokat (pl. csökkenteni a naponta elszívott cigaretták számát), mint azokat, melyek szakemberek segítségét igénylik.

Tapasztalati tanulás és a kognitív disszonancia elmélete

A kutatás azt az elméletet vette alapul, hogy a tapasztalat útján való tanulás tartósabb változást idézhet elő a viselkedésben, mint a hagyományos didaktikus oktatás; a tartósabb hatást az érzelmi érintettség okozhatja.

A kognitív disszonancia elmélet szerint a dohányosok diszkomfortot érzékelnek a viselkedésük és az egészségükre vonatkozó figyelmeztetések közötti ellentmondás miatt, ezért a kockázatokat szándékosan félremagyarázzák vagy figyelmen kívül hagyják, vagy egyéb magyarázatokat keresnek (pl. a függőség kialakulása miatt a leszokás nem az ő döntésük. Mindezek a kognitív disszonancia csökkentését célozzák.

Egy korábbi, a biztonságos szexuális gyakorlatok népszerűsítését célzó beavatkozás alapján a jelen kutatás egy disszonanciát erősítő technikákból álló tapasztalati keretrendszert állított fel, melyet főiskolás dohányosok csoportjára alkalmaztak (Exp-Smoke). A csoportot két kontrollcsoporttal hasonlították össze: egy standard didaktikus beavatkozásos csoporttal (Standard) és egy tapasztalati, táplálkozási csoporttal (Exp-Nutrition). Az Exp-Smoke csoport tagjai nagyobb motivációt mutattak a leszokásra a beavatkozást követően közvetlenül és egy hónappal utána is.

Az internethozzáférés és -használat drasztikus növekedésével, különösen a főiskolai hallgatók körében, az egészségügyi információk online terjesztése ésszerű módszernek tűnik. Egy webalapú intervenció költséghatékony is, valamint könnyebben elérhetőek vele olyan személyek, akik egy csoportos intervención nem vennének részt.

Kutatás

A jelenlegi kutatás a Web-Smoke stratégiát fejlesztette ki és tesztelte le, amely egy webalapú, disszonanciára alapozó tapasztalati intervenciós stratégia. A részvevő főiskolai hallgatók a korábban ismertetett négy csoport (Web-Smoke és három kontrollcsoport) egyikébe kerültek.

A két elsődleges függő változó a dohányzásról való leszokás iránti motiváció, valamint a dohányzástól való tartózkodás volt. A hipotézis az volt, hogy a Web-Smoke intervencióval nagyobb változásokat érnek el a leszokás iránti motivációban és a dohányzástól való tartózkodásban, mint a Didactic és a Web-Nutrition csoportokban. A negyedik, csoportos beavatkozás (Group) és a Web-Smoke elrendezés közötti különbségre vonatkozóan nem született feltételezés.

Módszer

A kutatásban 331 dohányzó főiskolai hallgató vett részt (44,1% nő). A résztvevőket kérdőívvel toborozták a Dél-Floridai Egyetemen.

Web-Smoke elrendezés: A résztvevők úgy tudták, hogy a cél egy középiskolások egészséges életmódját segítő honlap összeállítása, melyekhez videóüzeneteket készítenek, mert a középiskolások jobban reagálnak a kortársaik által közvetített üzenetekre. A videóüzenet készítése fontos részlet, mert a nyilvános önképviselet nagy hatással van a viselkedésre, különösen, ha képmutató viselkedésre kényszerülnek. A bemutatott weboldal bemutatta a dohányzással kapcsolatos téves elképzeléseket és a dohányzás hosszútávú egészségügyi hatásait. Ez az elrendezés specifikusan tartalmazott interaktív elemeket is, pl. egy rövid kvízt, valamint négy „példa” videót.

Group elrendezés: korábbi sikeres csoportos elrendezések alapján hozták létre. A tervezet minden elemében megegyezett a Web-Smoke elrendezéssel, azzal a különbséggel, hogy a honlap helyett az információkat nyomtatott formában kapták meg, és a videót is egy csoportos foglalkozás keretében hozták létre.

Didactic elrendezés: a résztvevőknek egy, a Web-Smoke-hoz hasonló weboldalt mutattak, melyet véleményezniük kellett, azonban nem voltak interaktív elemek.

Web-Nutrition elrendezés – minden megegyezett a Web-Smoke elrendezéssel, de a résztvevőket ebben az esetben a táplálkozási tanácsokat adó weboldal összeállítására irányították.

Mérések

Populáció és dohányzási szokások felmérése kérdőívvel. A nikotin-függőséget a Fagerström Nikotin-függőségi teszttel mérték (FTND), valamint alkalmazták a „Nikotinra kattanva” listát is (Hooked on Nicotine Checklist, HONC) a kocadohányosok és a rövidebb ideje dohányzók függőségének megállapítására.

Elsődleges eredmények mérése

A dohányzásról való leszokás iránti motiváció: az „Elmélkedési Létra” egy tíz lépésből álló folytatólagos mérés. A résztvevő megjelöli, hogy a skálán hol helyezkedik el, annak megfelelően, hogy milyen közel áll a leszokás megkezdéséhez. Ezen túl egy kérdőívet is kitöltöttek.

Dohányzási állapot: egy idővonalas visszakövetési módszerrel számították ki a napi dohányzási szokásokat, és hétnapos pont prevalencia arányokat számoltak az egy- és a hathónapos utánkövetéseknél.

Eljárási mérések

A disszonanciát a „disszonancia hőmérő” 14 pontos skálájából 3 diszkomfort-tényező kiemelésével mérték.

Kockázat érzékelése kérdőív (RPQ): a résztvevőknek a dohányzással összefüggő egészségügyi kockázatok érzékelését mérte. A kérdőív egy 7 pontos Likert-skálán mérte, hogy egyes betegségek kialakulását mennyire érzi valószínűnek a résztvevő.

Dohányzás következményei kérdőív: 1991-es Brandon&Baker-féle, felnőttekre kialakított kérdőív főiskolai hallgatókra módosítva.

Döntési egyensúly kérdőív: 24 elemből álló mérőeszköz, mely két skálából áll, melyek a dohányzás mellett és ellen szólnak.

Informáltság tesztje: 10 multiple choice vagy igaz-hamis kérdésből álló kérdéssor.

Táplálkozási/diéta-összehasonlító tesztek: a tanulmány kedvéért beiktattak néhány, egészséges táplálkozásról szóló tesztet is.

Eljárás

Az eljárás 60-90 percig tartott a beavatkozástól függetlenül. A résztvevők 25$-t kaptak, illetve extra kreditet. Egy és hat hónappal ezt követően telefonon keresték meg őket, felmérték a dohányzásukkal kapcsolatos változásokat. Ezekért minden esetben további 20$-t kaptak. További bónusz kifizetésre került sor, ha mindkét utánkövetésen részt vett az illető. Akik hat hónap után is önmegtartóztatást tanúsított, további vizsgálatra hívták be, melyet további 20§-ral jutalmaztak. A tanulmány végeztével minden résztvevőt tájékoztattak.

Eredmények

Az átlagéletkor 20,45 év volt. Minimálisan voltak dohányfüggők és kissé elvesztették autonómiájukat a dohányzó viselkedésben, a négy csoport közt nem volt szignifikáns különbség a demográfiai mutatókban.

A Web-Smoke feltételben a résztvevők azonnali megnövekedett igényt mutattak, hogy leszokjanak a dohányzásról a Web-Nutrition és Didactic csoporttal szemben. Amit nem feltételeztünk, hogy a csoportos feltételhez képest is nagyobb igény mutatkozott a leszokásra a Web-Smoke feltételben. Különbségeket figyeltünk meg a csoportok között több processz változóban. Dohányzás tudás, érzékelt kockázat, a dohányzás hátrányai és a disszonancia magasabb volt a Web-Smoke mint a Web-Nutrition csoportban. A Didactic feltételhez képest magasabb kockázatérzés és negatív szociális nyomást észleltek a Csoportos feltételhez képest pedig jobban teljesítettek a dohány kvízben. Mindent összevetve elmodható, hogy a Web-Smoke feltétel sokkal jobban teljesített a másik háromnál.

Egy hónappal a beavatkozás után az utánkövetésnél kiderült, hogy a Web-Smoke feltételben az absztinencia szignifikánsan magasabb volt mint a Web-Nutrition feltételben, de nem különbözött a diádikus és a csoportos feltételtől. 6 hónapos utánkövetésnél nem voltak különbségek.

Diszkusszió

A tanulmány célja egy személyes tapasztalati, disszonancia-erősítő beavatkozás adaptálása volt egy webalapú verzióra, valamint ezen módozat hatékonyságának tesztelése. A Web-Smoke elrendezésben részt vevő alanyok nagyobb motivációt mutattak a leszokás iránt, mint a másik három elrendezésben részt vevők. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy érdemes a webalapú intervenciós stratégiát alkalmazni.

A Web-Smoke beavatkozás hatékonyabb leszokási rátát eredményezett a Web-Nutrition elrendezésnél az egy- és a hathónapos utánkövetési időpontok esetében is. A beavatkozást megelőző dohányzási szokások befolyásolták az intervenció hatékonyságát, és a hipotézis szerinti eredményt a napi szinten dohányzók körében érték el.

A napi szinten dohányzók alkotják természetesen az egészségügyi kockázatoknak jobban kitett csoportot a főiskolai dohányosok között. A jelenlegi kutatás nem tért ki erre, de korábbi megfigyelések alapján megállapítható, hogy a nem napi szintű dohányosok gyakran nem tekintik magukat dohányosnak, ezért minimalizálják az egészségügyi kockázatokat magukra nézve. Érdemes volna a Web-Smoke elrendezésnek egy nem napi szintű dohányosokra kifejlesztett verzióját elkészíteni.

A Web-Smoke elrendezés és a Group elrendezés résztvevői között nem volt különbség a leszokási arányokban, mivel ezek tartalmilag és tapasztalatilag azonosak, azonban a Web-Smoke egy gazdaságosabb, egyszerűbben alkalmazható és fenntarthatóbb beavatkozás.

További mérésekkel vizsgálták át a napi szinten dohányzók eltérő eredményeit a beavatkozást követően. A Web-Smoke intervenciót követően megnőtt a dohányzás iránti vágy, azonban ez nem volt meglepő eredmény. Ugyanakkor az érzelmi disszonancia skála különbséget jelzett a Web-Smoke és a Group elrendezésben részvevők között, amely meglepő volt, tekintettel arra, hogy mindkét elrendezés a kognitív disszonanciát célozza. A különbség oka lehet, hogy a Web-Smoke elrendezésben készítet videó erősebb disszonanciát okozott. A többi azonosított mediátor iránymutatást adhat a beavatkozás fejlesztésére a jövőben.

Erősségek és korlátok

A webalapú alkalmazás egyértelmű előnye a költséghatékonyság, a könnyű elérhetőség és hatékony terjesztés lehetősége. Azonban jelentős korlát volt, hogy a programot nem leszoktatási programként vezették elő, ezért a részvevők nem feltétlenül kerestek erre megoldást. Ez további tesztelést igényel. A másik hátránya az elrendezésnek a laboratóriumi környezet – a jövőben szükséges egy szabadabb, valósabb környezetben tesztelni. A tanulmány harmadik korlátja, hogy a részvevők egyetlen egyetemről kerültek ki, ezért az eredmények általános alkalmazhatósága megkérdőjelezhető.

Összességében a Web-Smoke beavatkozás hatékony volt a főiskolai hallgatók körében a dohányzásról való leszokás iránti motiváció növelésében.