A   szülői dohányzás a terhesség alatt és a túlsúly, elhízás megjelenése lány gyermekeknél

Harris, H. R., Willett, W. C., & Michels, K. B. (2013). Parental smoking during pregnancy and risk of overweight and obesity in the daughter. International Journal of Obesity, 37(10), 1356-1363.

Készítette: Nagy Alexandra Anna

Szükségessé vált foglalkozni azzal a felvetéssel, hogy a születés előtti kitettségnek elképzelhető hosszú távú hatásai vannak az egészségre nézve. Azok a gyerekek, akik a méhben dohányzásnak vannak kitéve, kisebb súllyal születnek, mint azok, akiknek a szülei nem dohányoztak a terhesség alatt, azonban ennek ellenére, nagyobb a rizikója, hogy gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban elhízottak lesznek (Oken et al., 2008; Durmus et al.)  A különböző tanulmányokat összegezve annyi mondható el, hogy nagyjából 34-41%-kal nagyobb az esélye a felnőttkori elhízásnak, ha az anya dohányzott a terhesség alatt, mint azokban az esetekben, amikor az anya nem dohányzott. Azonban kevés tanulmány vizsgálta azt, hogy a szülők dohányzása által okozott születés előtti kitettség hatással van-e a felnőttkori elhízásra, és hogy vajon ez összefüggésben áll-e a gyermek- és tinédzserkori kövérséggel. Habár vannak tanulmányok mi szerint a szülők dohányzása és a gyermek- és tinédzserkori testalkat közötti kapcsolatra nincs hatással a születési súly, az nem egészen tiszta, hogy vajon a szülők dohányzása és a későbbi, felnőttkori elhízás közötti hatásban mediáló szerepet játszik-e a gyerek- és tinédzserkori testalkat.

Jelen kutatásnak pont ez a célja, hogy megvizsgálja a szülők dohányzása által okozott méhen belüli kitettség és a felnőttkori elhízás közötti kapcsolatot, úgy hogy megnézi azt is, hogy erre a kapcsolatra a gyerek és tinédzserkori testalkatnak van-e mediáló hatása.

Módszer:

Minta: Az NHS II- t 1989-ben alapították, amikor 116430 nővel kitöltöttek egy kérdőívet, amely életstílussal kapcsolatos faktorokra, antropometriai adatokra és jelenlegi betegségekre vonatkozott. Utánkövetéses kérdőíveket két évente küldtek. 2001-ben az NHS II (The Nurses’ Health Study II) adatbázisából nyert adatok segítségével felkérték az édesanyákat arra, hogy töltsenek ki egy kérdőívet a lányaikkal kapcsolatban. A terhességről és a korai kitettségről való információkat 35794 fős mintán vették fel (76,5% volt a válaszadási arány). Azokat a nőket kizárták a mintából, akik adoptáltak vagy pedig hiányzó adataik voltak a terhesség alatti dohányzásról vagy az 1989-es BMI index érték hiányzott.

A dohányzással kapcsolatos kérdések arra vonatkoztak, hogy az anya dohányzott-e a terhesség alatt, ha igen akkor hány szálat szívott el naponta, valamint hogy abbahagyták-e a dohányzást a terhesség alatt, és ha igen, akkor mikor. Az édesanyák mellett az apa dohányzási szokásaira is rákérdeztek.

A kutatásban résztvevők beszámoltak a magasságukról, a súlyukról és a 18 éves koruk alatti súlyukról, ami baseline-nak számított. A jelenlegi súlyt a két évenkénti kérdőívekből állapították meg. 1989-ben a kitöltőket arra kérték, hogy emlékezzenek vissza, milyen testalkatuk volt 5 és 10 évesen. Ehhez egy 9 fokozatú ábra sor állt rendelkezésükre. A válaszaikat összehasonlították a gyerekkoruk alatt évente mért BMI értékekkel. A korreláció értéke 0.6 és 0.7 volt 5 és 10 éves kornál.

Az NHS II résztvevői beszámoltak a korukról, a születési dátumukról, az első menstruáció idejéről, férjük végzettségéről, bevételről, testmozgásról, kalória bevitelről, alkohol fogyasztásról, dohányzói státuszukról, valamint az első szüléskori életkorukról a kiadott kérdőívben és utána két évente. A résztvevők anyukái a Mothers’ Questionnarie-ben beszámoltak arról, hogy mennyi idősek voltak ők és az apukák, amikor a lányuk született, milyen volt a végzettségük, mennyit hízott az anya a terhesség alatt, mennyi volt a terhességi súlya, mennyi volt az apa súlya a résztvevő születésekor, milyen magasak voltak a szülők, volt-e cukorbetegségük, mi volt a foglalkozásuk, volt-e házuk, mekkora volt a résztvevő születési súlya, mennyi ideig tartott a terhesség, valamint a szoptatási folyamatról is.

Multinominális logisztikus regressziót alkalmaztak ahhoz, hogy meghatározzák az esélyhányadosát (egy 95%-os konfidencia intervallumon) a terhesség alatti szülői dohányzás és a felnőttkori és a 18 éves kori BMI érték, valamint a gyermekkori testkép kapcsolatának.

Anyai dohányzás kategóriái:

-          Nem dohányzott terhesség alatt

-          Abbahagyta a dohányzást a terhesség alatt

-          1-14 szál cigarettát szívott el naponta

-          15-24 szál cigarettát szívott el naponta

-          25 vagy annál több cigarettát szívott el naponta.

Apai dohányzás kategóriái:

-          Nem dohányzó

-          1-14 szál cigarettát szívott el naponta

-          15-24 szál cigarettát szívott el naponta

-          25 vagy annál több cigarettát szívott el naponta

Kombinált kategóriák:

-          Egyik szülő sem volt dohányzó

-          Apa dohányzott, anya nem

-          Apa nem dohányzott, anya igen

-          Mindketten dohányoztak

Két nagyobb kategóriára osztottuk a változókat: Az elsőben a szülők és a gyerek születés előtti jellemzőit illesztettük össze, a második kategóriában pedig a szülők jellemzőit és a gyerek összes jellemzőjét. Tehát a születés előtti kategóriába kerültek a : születési idő, a szülők kora a szülésnél, a szülők végzettsége, a szülők cukorbetegséggel kapcsolatos betegségtörténete, foglalkozásuk, az anya súlygyarapodása a terhesség alatt, terhességi BMI értéke, az apa BMI értéke, valamint hogy volt-e ház a tulajdonukban a születés idejében. A második kategóriába pedig a következők kerültek: a terhesség hossza, szoptatási folyamat adatai, az első menstruáció ideje, dohányzói státusz, alkohol fogyasztás, kalória bevitel, fizikai aktivitás, bevétel, valamint a férj végzettsége.

Vizsgálták a születési súly, a gyermekkori test méret, valamint a 18 éves kori BMI index potenciális mediáló hatását. A vizsgálatok során chi-négyzet próbát alkalmaztak.

Az eredményekből kiolvashatjuk, hogy egy statisztikailag szignifikáns kapcsolat áll fenn a terhesség alatti anyai dohányzás és a gyerekre vonatkozó túlsúly, valamint felnőttkori elhízás között. A kapcsolat erőssége, pedig egyenes arányban nő az elszívott szálak számának növekedésével. Az apai dohányzás valamivel gyengébb, de még mindig szignifikáns kapcsolatot mutatott (OR = 1.11 (1.03 – 1.18), 1.14 (1.07-1.22), 1.19 (1.09-1.31) az elszívott szálak mennyiségétől függően.). Az apai dohányzás akkor is növeli az elhízás rizikóját, ha az anya nem dohányzott. A terhesség alatt dohányzó nők 15%-a abbahagyta a dohányzást a terhesség alatt. Ekkor nem jelent meg a dohányzás és a túlsúly között kapcsolat (OR= 1.03 (0.90-1.17)), valamint az elhízásra vonatkozó kapcsolat sem mutatott szignifikáns értéket (OR= 1.12 (0.97-1.30)). Azoknak az anyáknak a lányai, akik dohányoztak a terhesség alatt, sokkal nagyobb valószínűséggel számoltak be gyerekkori kövérségről, mint azoknak a gyerekei, akik nem dohányoztak. Nem találtak szignifikáns interakciót a gyermekkori test méret, az anyai terhességi BMI, a terhességi alatti súlygyarapodás és a születési súly között.

 Összefoglalva, az anyai dohányzás, mértéktől függően, független kapcsolatot mutatott a gyerekkori, tinédzserkori és felnőttkori magasabb testtömeggel. Ez a kapcsolat azoknál volt a legerősebb, akiknél az anya 25 vagy annál több cigarettát szívott el naponta. Ez a kapcsolat emeli a felnőttkori elhízás rizikóját is. A legtöbb olyan kutatás, ami a méhen belüli dohányzásnak való kitettséget vizsgálja, nem tudta vizsgálni a gyermek- és tinédzserkori testalkatot, és ettől függetlenül állították, hogy a gyerekek túlsúlynak vagy elhízásnak vannak kitéve. Ráadásul nem volt hozzáférésük egy ilyen széleskörű közvetítő változó halmazhoz sem, mint például a terhességi súlygyarapodás, vagy a részvevők felnőttkori életvitele. A mi információink alapján elmondhatjuk, hogy az anyai dohányzás felnőttkori BMI értékre gyakorolt hatása, valószínűleg független a tinédzserkori testalkattól.

A cigarettában lévő dohány körülbelül 4000 különböző vegyületet tartalmaz, ezért nagyon nehéz megmondani, hogy ezek közül melyik az okozója a súlygyarapodás rizikójának. Vannak ugyan patkányokon végzett vizsgálatok, ahol a nikotin bevitel súlygyarapodással jár együtt, azonban ez még nem elegendő ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy a nikotin felelős ezért a kapcsolatért.

Ebben a kutatásban nem kérdeztek rá az anyák dohányzási szokásaira a gyermekeik kora gyermekkori évei alatt, de az világos, hogy azok a nők, akik a terhesség alatt dohányoztak, nem hagyták abba a dohányzást azonnal a terhesség után.

Jelen kutatásban nagyon sok közvetítő változó hatását is vizsgálták. Azoknak a változóknak a hatását, melyek befolyással lehettek egyes kapcsolatokra, azokat nem vették bele az eredményekbe.

Erősségek: Eddig ez a legnagyobb tanulmány, amely a szülői dohányzás és a felnőttkori elhízás kapcsolatával foglalkozik. Széleskörű, lejegyzett adataik vannak a szülői dohányzási szokásokról, valamint antropometriai vonatkozásokról, ezáltal könnyen megtudják vizsgálni ezek független kapcsolatait, hatásait.

A jövőben hasznos lenne szétválasztani a méhen belüli és a kora gyerekkori kitettség hatásait, ezáltal jobban megérthetnénk, hogy mik a veszélyei a különböző korban történő kitettségnek, valamint fontos lenne megvizsgálni a hatások mögött húzódó mechanizmusokat.