Spirituális Jóllét  Skála az attikai görög populációban

Darvyri, P., Galanakis, M., Avgoustidis, A., Vasdekis, S., Artemiadis, A., Tigani, X., Chrousos,G. & Darviri, C. (2014). The Spiritual Well-Being Scale (SWBS) in Greek Population of Attica. Psychology, 5, 1575-1582.

Készítette: Klicsu Zsófia

Absztrakt

A kutatás célja az SWB (Spiritual Well-Being Scale – Spirituális jóllét skála) teszt görög verziójának standardizálása, és hogy megvizsgálja a teszt pszichometriai értékeit a görög populáción. 496 attikai felnőtt kitöltő vett részt a kutatásban, akiknek az átlagéletkora 31,33 év volt. Az eredményeket faktoranalízisnek vetették alá, amiben alapján három faktort azonosítottak ( „Pozitív kapcsolat Istennel”; „Elégedettség az élettel”; „Elidegenedés Istentől és az értelmetlen élet érzése”). A három faktor együttes varianciája 51.492%. Mivel a görög standardizált változatban három faktort találtak, ellentétben az amerikai hallgatókkal, úgy gondolják, hogy a jóllét fogalma a két esetben eltér. A végső struktúra alapján az első faktor megbízhatósága alfa=0.882, a másodiké alfa=0.738, a harmadiké pedig alfa=669. Az analízis eredményei azt mutatják, hogy a skála végső verziója biztonságosan használható hasonló tanulmányokban, a görög lakosság körében. Az eredmény értékei, és lehetséges alkalmazásai a diszkusszióban szerepelnek.

Elméleti bevezető

A spiritualitás fogalomnak a mai napig nincs egyértelmű, általánosan elfogadott definíciója. Ez részben azért is lehet, mert minden ember számára mást jelent ez a szó. Van olyan fogalom, ami szerint ez valami transzcendencia, vagy életcél, az élet értelme, támaszkodás, önmegvalósítás vagy kohézió, értékekkel kapcsolatos szó. Ezért is, szinte minden kutató máshogy nevezi, és mást ért a spiritualitás alatt. Ezért is lehet, hogy a mai napig nincs konszenzus arra, hogy milyen jelentősége van a spiritualitásnak az egészségre. Habár abban egyetértés van, hogy a lelki jóllét együtt jár a spiritualitás koncepciójával, de a lelki jóllét nem szinonimája a mentális és testi egészségnek, habár összefüggésbe hozható velük.

Maga a lelki állapot egy kettős állapot, aminek van egy vertikális és egy horizontális dimenziója. Előbbi egy vallási elem, ahol a jóllét kapcsolatba hozható Istennel, míg utóbbinak van egy lelki és egy egzisztenciális komponense, melyek az élet célját és az élettel való megelégedettséget határozza meg.

Kutatások szerint a magas jóllét alacsonyabb neuroticizmus ponttal jár, míg magasabb extraverzió, lelkiismeretesség ponttal. Emellett a lelki jóllét pozitív kapcsolatban van az életcéllal, a belső vallási elkötelezettséggel és az önértékeléssel, míg negatív kapcsolatban az individualizmussal, az egyéni szabadsággal és a magánnyal. Ezek szerint a magasabb lelki jóllétű embereknek pozitívabb személyiségük van.

A klinikumban számos olyan mérőeszköz van, amit a spiritualitás hatását vizsgálja az egészségre, de a legelfogadottabb az SWBS. Ez segít abban, hogy a kutatók kiértékeljék az egyén saját életminőségének szubjektív értékelését a spiritualitás viszonylatában, ahogyan azt a kitöltők érzékelik a vallási és egzisztenciális dimenziókban. Ezt a kérdőívet bármilyen vallási, kulturális háttérrel lehet használni, mivel nem szektariánus.

A skála másik erőssége, hogy egyértelmű a pontozása, jó a validitása, amit faktoranalízissel is alá lehet támasztani. A skálának két főkomponense van, aminek 2 alskálája van. Az egyik a vallási jóllét skála (RWB), mely azt állítja fókuszba, hogy az egyén hogyan érez Istennel kapcsolatban. Itt minden tételben szerepel az Isten szó. A másik alskála az egzisztenciális alskála (EWB), mely azt nézi, hogy a személynek milyen képességei vannak

 arra nézve, hogy alkalmazkodni tudjon az igényeihez, a normákhoz, az életéhez, a környezethet. Rákérdeznek az élettel való elégedettségre is. Itt nincs vallási hivatkozás.

Az SWB, RWB és EWB skálák pozitívan korrelálnak a pozitív énképpel, a céltudatossággal, az önbizalommal, a testi egészséggel, az érzelmi stabilitással, a kontrollal, és magasabb a magabiztosság, alacsonyabb az agresszivitás.

Negatívan korrelál a szorongással, a rossz egészséggel, érzelmi stabilitással, és nincs célja az életének.

A kutatás célja a mérőeszköz lefordítása mellett az is volt, hogy ellenőrizzék a korábbi kutatások eredményeit.

Módszer

Vizsgálati személyek

496 ember vett részt a kutatásban, Attica különböző részein. A férfiak aránya 31,9% volt, a nők aránya pedig 67,5. Az átlagkor 31,33 év volt. A kitöltők életkora 18 és 69 év között volt, a szóródásuk 9,9. 3 kitöltő nem nyilatkozott a neméről.

Eszközök

A skálákon kívül néhány demográfiai adatra is rákérdeztek, mégpedig a korukra, a nemükre, a családi állapotukra, a tanulmányaikra és a foglalkozásukra.

3 skála szerepelt a kérdőívben, magyarra fordítva őket ezek a Lelki-jóllét-skála, az Egészségünk irányítása skála és a Vélt-Stressz skála.

A Lelki-jóllélt-skálának két főkomponense van, az egyik a vallás, a másik a szociálpszichológiai komponens. A két komponenshez 2 alskála tartozik, az egyik a vallási jóllét skála, a másik az egzisztenciális jóllét alskála. A skála önkitöltős, 15-20 perc alatt lehet kitölteni. 20 tételt tartalmaz, mindegyikre egy 6 fokú Likert skálán kell válaszolni, ahol az 1-es a teljes mértékben egyetértek, míg a 6-os az egyáltalán nem értek vele egyet. Körülbelül a tételek fele fordított.

 Az Egészségünk irányítása skála lényegében az egészségügyi konrtollhely skála, amit Waltson és Waltson dolgozott ki. 18 tételes, és a kitöltőnek el kell döntenie mindegyik állításról, hogy mennyire ért vele egyet, ezt egy 6 fokú Likert skála segítségével teheti meg, ahol az 1-es az egyáltalán nem értek vele egyet, míg a 6-os a teljesen egyetértek. 3 egyenként 6 tételes alskálája van. Az első alskálája, a HLC1, azt méri, hogy a kitöltő hogyan érez az iránt, hogy mekkora kontrollja van az egészségét illetően. A második alskála, a HLC2, hogy mit gondol, mások mennyire kontrollálják az egészségüket. A harmadik, a HLC3, arról szól, hogy milyen mértékben hiszi azt a kitöltő, hogy az ő egészsége a véletlenen múlik. A kérdőív adaptálódott, a belső konzisztenciája megfelelő.

A Vélt-Stressz skála 14 tételt tartalmaz, amiből 7 pozitív és 7 negatív. A kitöltő megélt érzelmeire és a gondolataira kérdez rá az elmúlt hónap fényében egy Likert típusú skálával, ahol az 1-es az egyáltalán nem, az 5-ös a nagyon gyakran. A skála összpontszáma úgy jön ki, hogy a pozitív tételekre adott válaszokat meg kell fordítani, majd az így kapott számokat hozzá kell adni a negatív tételekre adott válaszokkal. Így a magasabb pontszám, magasabb stresszkezeléssel jár. A fordítás után, a görög mintán a belső konzisztenciája megfelelt a kérdőívnek.

Eljárás

A fordításhoz két fordítóval fordítás-visszafordítással történt. A görög változtatott előbb tisztázták egy kisebb csoporton, hogy a nem egyértelmű kérdések tisztázódjanak. A szerzői jogokat tisztázták.

Az adatokat 2012 januárja és 2013 májusa között vették fel. A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim volt. Arra kérték a vizsgálati személyeket, hogyha van olyan kérdés, amire nem akarnak válaszolni, hagyják ki. Átlagosan 30 perc alatt töltötték ki a kérdőívet, és a kitöltések 90%-át tudták használni a későbbi vizsgálatokban.

Eredmények

Az SWB-t főkomponenses faktoranalízis alá vetették. A Bartlett-teszt szignifikáns volt, a korrelációk 0,004-estől 0,683-ig mozogtak. A KMO teszt 0,874 volt, ami megerősíti a mintavétel megfelelőségét. Minden KMO 0,5 fölött volt, jelezve, hogy minden változó adekvát volt. Sajátérték három faktorban volt nagyobb vagy egyenlő, mint 1, és 51.49%-át magyarázta a mintának. 3 faktort kaptak, az első faktor a „pozitív kapcsolat Istennel” nevet kapta, ami arról szól, hogy mit hisz, Isten mennyire gondoskodik róla, és milyen pozitív kapcsolata van vele. A második faktor az „elégedettség az élettel” címkét kapta, mely arról szólt, hogy mennyire elégedett az életével, mennyire tartja értelmesnek azt. A harmadik faktor az „elidegenedés Istentől és az értelmetlen élet érzése” címkét kapta.

Az eredmények szerint azok, akik az élettel meg vannak elégedve erős pozitív kapcsolatot mutatnak Istennel, ez pedig magával vonzza azt, hogy Istentől való elidegenedés esetén rosszabb az élettel való megelégedés. Ha pozitív kapcsolata van Istennel a személynek, akkor magasabb az egészségügyi kontrollhely pontja, tehát úgy gondolja, hogy ő kontrollálja az egészségét. Azok pedig, akik nem elégedettek az élettel, sokkal stresszesebbek, kevésbé gondolják úgy, hogy ők kontrollálják az egészségüket, inkább a véletlennek tulajdonítják.

Akiknek alacsony az Istentől való elidegenedése, tehát, akik közel vannak Istenhez, elégedettebbek az életükkel, kevesebb stresszt élnek át, és nem külső tényezőket okolnak az egészségüket illetően.

Diszkusszió

A lelki jóllét és az egészség összefüggéseit egyre többen vizsgálják, és a jelen kutatás azt az eredményt kapta, hogy a spirituális jóllét összefüggésbe hozható az élet céljával, a stresszel és a depresszióval. Habár közvetett úton, de ezzel az egészséggel is összefüggésbe hozható. Akinek jobb a kapcsolata Istennel, azok kevesebb stresszt élnek át, elégedettebbek az élettel, és erősebben hisznek abban, hogy ők kontrollálják az egészségüket. Ezek az eredmények talán azt mutatják, hogy a szellemi jóllét védő hatást mutathat.

Mindamellett fontos megjegyezni, hogy ebben a változatban a 2 faktor helyett 3 faktort találtak. Az elidegenedés az Istentől… olyan kérdéseket tartalmazott, amik amúgy az egzisztenciális és a spirituális jóllétben szerepelnek. Ez arra utal, hogy a jóllét skála nem lett egyértelműen megerősítve ebben a kutatásban, ami azt is bizonyíthatja, hogy a faktoriális szerkezete sokkal összetettebb, mint ahogy elvárható lenne. Illetve, hogy a lelki jóllét mást jelent a görögöknek, mint az amerikai egyetemistáknak. Illetve azt is, hogy a társadalmi-kulturális faktor és a vallás és egzisztenciális megközelítés között kapcsolat van.

Korlátok

Korlátnak hozzák fel a szerzők, hogy csak athéni polgárral vették fel, így nem feltétlen lenne helyes általánosítani, azonban megjegyzik, hogy a kitöltők nagy száma miatt ez nem feltétlenül baj. További korlát, hogy nem tesz-reteszt volt, és még nem volt hasonló vizsgálat Görögországban, így nem tudják biztosra mondani, hogy az eredményük érvényes.

Konklúzió

A fordítás sikeres volt, hiszen jó pszichometrikai mutatókkal rendelkezik a skála, a szerzők javasolják, hogy ezek után ezzel mérjék a görög lakosság egészségét. Habár elégedettek voltak az eredményekkel, úgy gondolták, hogy később bele lehetne építeni még több speciális részt.