A jóga pozitív antidepresszáns hatása depressziós ambuláns betegeknél 

Összehasonlító vizsgálat

Gangadhar, B., Naveen, G., Rao, M., Thirthalli, J., & Varambally, S. (2013). Positive antidepressant effects of generic yoga in depressive out-patients: A comparative study. Indian Journal of Psychiatry, 55(7), 369. https://doi.org/10.4103/0019-5545.116312

Készítette: Csécsy Vera Vanda

ABSZTRAKT

Kontextus:

A különböző iskolákból származó jóga depresszióra gyakorolt terápiás hatását bizonyították, a szakirodalomban azonban még keveset vizsgálták.

Célok:

A tanulmány célja egy általános jóga modul terápiás hatásának összehasonlítása az antidepresszánsok hatásával, a pszichiátriára járó, major depresszióban szenvedő, nem öngyilkos betegeknél.

Elrendezés:

A vizsgálat járóbeteg-alapú (ambuláns) volt, nyílt jelzéssel ellátva.

Felhasznált anyagok és módszerek:

Összesen 137 depressziós zavarban szenvedő ambuláns beteg vett részt a vizsgálatban. Saját döntésük alapján a következő csoportok egyikébe osztották be őket: a kezelésük lehetett csak jóga, csak gyógyszeres vagy mindkettő. A jógát egy képzett jóga orvos tartotta több mint egy hónapon keresztül, összesen legalább 12 alkalommal. A betegek depressziószintjét és általános klinikai állapotukat előzetesen megvizsgálták a kezelés előtt, illetve azt követően 1 és 3 hónappal.
Eredmények:

A három vizsgálati csoport résztvevőit demográfiai és klinikai változók mentén hasonlították össze. Mindhárom csoportnál csökkent a depressziószint, valamint a klinikai súlyosság. A jóga csoportokban a betegek tünetei nagyobb arányban csökkentek a csak gyógyszeresen kezelt csoporthoz képest, a legnagyobb javulást pedig a csak jóga csoport mutatta. A jóga által kezelt betegek nem számoltak be spontán kellemetlen eseményekről a kezelés ideje alatt.

Következtetés:

E tanulmány limitációit is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a vizsgálat eredményei alátámasztják a jóga segítő hatását a depressziós, öngyilkossági hajlammal nem rendelkező ambuláns betegeknél.

Kulcsszavak: depresszió, antidepresszáns, jógás kezelés

BEVEZETÉS

A depresszió a mentális betegségek egyik vezető szindrómája. A gyors kezelések alkalmazása vált a legfontosabbá ennek csökkentése érdekében. Az antidepresszáns gyógyszerek alkalmazása továbbra is a legelterjedtebb és leghatékonyabb módszer. Mégis, a betegek nagy része nem jut el a tünetek jelentős csökkenéséig. Egyre nagyobb reménnyel fordulnak a kiegészítő és alternatív gyógyászati ​​ kezelésekhez ( „Complementary and alternative medical”, CAM). A CAM keresőknél megfigyelt diagnózisok közül a depresszió a legelterjedtebb. A depresszió kezelésében alkalmazott jóga gyakorlatok olyan befolyásos iskolákból is származnak, mint az Art-of-Living, az Iyengar és a Sahaja Jóga. A jóga egy általános tudomány, amely elismert tananyagként elérhető a standard főiskolai tanfolyamokon (például egy alapképzés és posztgraduális képzés keretein belül). Így van lehetőség arra, hogy a hagyományos szövegekben megfogalmazott gyakorlatokat általános jóga modulként alkalmazzák a kiválasztott betegségek kezelésében. Ebben a tanulmányban egy ilyen általános jóga modul használatát vizsgálták, mint a depresszió egy lehetséges kezelési módját. Ezt hasonlítottuk össze a megszokott gyógyszeres kezeléssel.

ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK

Résztvevők

A vizsgálati személyek major depresszióval rendelkező betegek voltak, akik nem kíséreltek meg öngyilkosságot és 2 vagy annál kevesebbet pontot értékek el a Hamilton Depression Rating Scale (HRSD) öngyilkossági tételén. Csak azokat a betegeket vették figyelembe, akik semmilyen kezelést nem kaptak az elmúlt egy hónapban (tehát nem is jógáztak terápiás célból korábban). A kutatásban részt vevő pszichiáter megállapította a klinikai diagnózist, illetve felmérte a HRSD öngyilkossági pontszámot. A betegeknek három kezelésre volt lehetőségük: csak gyógyszeres, csak jóga, illetve gyógyszeres és jóga együtt. Az intézet etikai bizottsága elfogadta a tervet.

Eljárás

A hagyományos szövegekből származó Yogāsana-t és légzési gyakorlatokat választottak, amelyek potenciálisan segítenek a depressziós tünetek csökkentésében. Kilenc tapasztalt jóga oktató támogatta a folyamatot. Egy kísérleti tanulmányban ezt a modult elfogadhatónak találták olyan depressziós betegeknél is, akik antidepresszáns gyógyszereket is szednek. A vizsgálatban csak azokat a betegeket vették figyelembe, akik mindhárom mérésen (a kezelést megelőző, és azt követő 3 hónapban) részt vettek.

Az antidepresszáns gyógyszereket a kezelő pszichiáterek írják fel, és ezeket a három hónapos vizsgálati időszakban állították be. A szokásos gyakorlat részeként a kezelő pszichiáterek, akik nem feltétlenül voltak a kutatócsoport tagjai, fokozatosan építették fel minden egyes antidepresszáns dózisát klinikai megítélés alapján. Az antidepresszánsok típusa és azok dózisai: fluoxetin (20-40 mg / nap), escitalopram (10-15 mg / nap) és amitriptilin (100 mg / nap) volt a kizárólag gyógyszeres csoportban; a jóga + gyógyszerek csoportjában pedig fluoxetint (20-40 mg / nap), escitalopramot (10-15 mg / nap), amitriptilint (100 mg / nap) és mirtazapint (15 mg / nap) kaptak.

Minden olyan beteget, aki beleegyezett, hogy jóga kezelésben részesül, ugyanaz a terapeuta oktatta. A jóga terapeuta egyetemi diplomával rendelkezett. Felkérést kaptak arra, hogy a terápiás foglalkozásokon naponta, 2 héten át, majd ismételten heti két intervallumban vegyenek részt. Minden edzés / gyakorlat egy óráig tartott. Minden más napon a betegeket arra ösztönözték, hogy naponta gyakorolják a jógát otthon. Ahol lehetőség adódott rá (szinte mindenkinél), a páciensnél tartózkodó rokont kérték fel, hogy támogassa a beteget a jóga gyakorlásában.
Felmérések

A depresszió mértékét 17 itemen mérték a HRSD-n, melyet egy a terápiára vak klinikus értékelt ki. Ugyanaz a klinikus rögzítette a súlyosságot és a javulást is a klinikai globális megjelenés („Clinical Global Impression” CGI) skálán. A teszteket a kezelés megkezdése előtt, illetve a kezelés utáni első és a harmadik hónapban vették fel. A jóga terapeutának nem volt tudomása az egyes betegek klinikai értékelésről egészen a vizsgálat végéig. Az elsődleges kimeneti változót a HRSD pontszámok, a másodlagosat pedig a CGI eredmények adták.

Statisztika

A három csoport változóit ANOVA vagy Chi-square tesztekkel hasonlították össze. A tünetek súlyosságának változásait az egyes csoportok között ismételt méréses varianciaanalízissel (RMANOVA) és a Scheffe poszt-hoc teszttel vizsgálták (P <0,05).
EREDMÉNYEK
A HRSD pontszámok mindhárom csoportban jelentős csökkenést mutattak. Legkiemelkedőbb a jóga csoportok pontszámainak csökkenése a csak gyógyszeres csoportokéhoz képest; a legnagyobb mértékű pozitív változást pedig a csak jóga csoport mutatta. A CGI eredményei ugyan ezt támasztották alá. A jóga csoportokban továbbá egyetlen beteg sem jelentett spontán mellékhatást.

DISZKUSSZIÓ, LIMITÁCIÓK

·         Az egyik legjelentősebb limitáció a csoportok nem randomizált elrendezése. A lehetséges kezelések közül a kísérleti személyek szabad akaratukból dönthettek.

·         A csak gyógyszeres kezelésű csoportnak volt a legmagasabb átlag pontszáma a HRSD skálán. A placebo-hatás is közöttünk a legkevésbé valószínűbb.

·         Az antidepresszánsok formáját és dózisát nem standardizálták, mivel lehetséges, hogy egyes betegeknek nagyobb mennyiségre volt szükségünk, ez is torzító tényező lehetett.

·         Mindazonáltal fontos kiemelni, hogy a gyógyszer nélküli, csak jógaterápiás csoport érte el ezen elrendezésben a legnagyobb javulást az ambuláns betegeknél, ami az általános jóga modul depressziós betegek kezelésben való fontosságát terjeszti elő.