Általános mentális zavarok tünetei és káros egészségmagatartás férfi profi labdarúgók körében
Gouttebarge,
V., Aoki, H., & Kerkhoffs, G. (2015). Symptoms of Common Mental Disorders
and Adverse Health Behaviours in Male Professional Soccer Players. Journal
of Human Kinetics, 49, 277-286. doi:10.1515/hukin-2015-0130
Készítette: Turzó Tamás Kálmán
Absztrakt
A
tanulmány 2015-ös megjelenésének időpontjában a kutatók úgy találták, hogy
kevés tudományos ismeretünk van arról, hogy a profi focisták milyen általános
mentális zavarokkal, illetve káros egészségmagatartási mintázatokkal
rendelkeznek. A tanulmány célja ennek következtében az volt, hogy felmérje az
olyan általános mentális zavarok előfordulásának gyakoriságát a profi
labdarúgók körében, mint a distressz, a szorongás/depresszió, alvási problémák,
illetve ugyanezt vizsgálták olyan káros egészségmagatartási formákkal
kapcsolatban, mint a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, valamint az
egészségtelen táplálkozás. A kutatók célja volt ezen felül, hogy felmérjék,
előbbiek milyen kapcsolatban állhatnak olyan potenciális stresszorokkal, mint a
súlyos sérülések, műtétek, bizonyos életesemények vagy a karrierrel kapcsolatos
elégedetlenség. A kutatók keresztmetszeti elemzést végeztek olyan kérdőívekből
nyert adatokat felhasználva, melyeket egy folyamatban lévő kohorsz vizsgálatból
nyertek. Korábban validált kérdőíveket használtak az általános mentális zavarok
tüneti megnyilvánulásainak, a káros egészségmagatartásoknak, illetve a
stresszoroknak a felmérésére is, amelyet elektronikusan töltöttek ki
játékosszövetségek közreműködése által 11 országban, 3 kontinensen. Az
előfordulási gyakoriságok a mentális zavarokat és a káros
egészségmagatartásokat illetően igen nagy tartományt fedtek le: a
megkérdezettek 4%-a dohányzik, 9 % számolt be túlzott alkoholbevitelről, 38 %
szorongásról/depresszióról, 58 % pedig helytelen étkezési szokásokról. A
sérülések számának egyre növekvő gyakorisága szignifikáns pozitív kapcsolatot
mutatott a distresszel, a szorongással/depresszióval, az alvási problémákkal és
a túlzott alkoholbevitellel, valamint magasabb számú olyan életeseménnyel
kapcsolatban, amely distresszt, alvási problémákat, túlzott alkoholbevitelt
vagy dohányzást eredményezett. A karrierrel való elégedetlenség pedig szintén
szignifikáns, ám negatív kapcsolat mutatott a distresszel, a
szorongással/depresszióval és az egészségtelen táplálkozással is. Statisztikailag
szignifikáns korreláció (p<0,01) mutatkozott a súlyos sérülések és a
karrierrel való elégedetlenség, valamint az általános mentális zavarok legtöbb
tünete között. Ezen általános mentális zavarok, illetve káros
egészségmagatartási mintázatok magas arányban fordultak elő a vizsgált
populációban, amely megerősíti egy korábbi pilot tanulmány eredményeit, amelyet
ugyancsak profi labdarúgók körében végeztek.
Bevezetés
A profi
labdarúgók körében más, magas kockázatú munkákkal összehasonlítva körülbelül
ezerszer annyi sérülés fordul elő ugyanannyi idő alatt (Hawkins és Fuller,
1999). A profi focisták folyamatosan ki vannak téve akut, visszatérő, súlyos
sérüléseknek karrierjük során. A súlyos sérülések gyakran műtéthez vezetnek,
ami után hosszú időszakon keresztül nem edzhetnek, nem játszhatnak a játékosok
(Aoki és mtsai, 2012; Chen és mtsai, 2005; Ekstrand és mtsai, 2011; Gouttebarge
és mtsai, 2015b). Annak ellenére, hogy a játékosok fizikai adatairól rengeteget
tudunk, kevés tudományos információval rendelkezünk a játékosok mentális
zavaraival és egészségmagatartásával kapcsolatban (Krueger és mtsai, 1998;
Gouttebarge és Aoki, 2014).
Az
általános mentális zavarok (CMD - common mental disorders) tüneteit 20 terület
mentén osztályozhatjuk, amelyek depresszióval, szorongással, alvászavarokkal,
neurokognícióval, függőségekkel kapcsolatos tüneteket is tartalmaznak (American
Psychiatric Association, 2000).
Míg más
sportokat űző profi játékosoknál már többször kimutatták, hogy a karrierjük
során előforduló súlyos sérülések és műtétek magasfokú stresszorként CMD-k
kialakulását eredményezhetik (Shuer és Dietricht, 1997; Walker és mtsai, 2007),
addig a labdarúgókkal kapcsolatban csak egy tanulmány született eddig a témában
(Gouttebarge és mtsai, 2015a).
Ennek
tudatában fontos ezt a témát alaposabban is megvizsgálni, pláne, hogy
mindeközben azt is feltételezhetjük, hogy a CMD-k, valamint a káros
egészségmagatartás okozói is lehetnek a gyakoribb súlyos sérüléseknek, illetve
az ezekből fakadó műtéteknek egy futballista karrierjében (Shuer és Dietricht,
1997; Walker és mtsai, 2007).
A
tanulmány célja ennek megfelelően kettős volt tehát: egyrészt cél volt, hogy a
kutatók felmérjék az olyan általános mentális zavarok előfordulásának
gyakoriságát a profi labdarúgók körében, mint a distressz, a
szorongás/depresszió, alvási problémák, illetve ugyanezt vizsgálták olyan káros
egészségmagatartási formákkal kapcsolatban, mint az alkoholfogyasztás, a
dohányzás, valamint az egészségtelen táplálkozás. A kutatók célja volt ezen
felül, hogy felmérjék, előbbiek milyen kapcsolatban állhatnak olyan potenciális
stresszorokkal, mint a súlyos sérülések, műtétek, bizonyos életesemények vagy a
karrierrel kapcsolatos elégedetlenség.
A
tanulmány szerzőinek egyik hipotézise az volt, hogy a CMD-k tünetei
meglehetősen gyakoriak a játékosok körében. Feltételezték továbbá, hogy a
súlyos sérülések, műtétek, negatív életesemények, valamint a karrierrel való
magasabb elégedetlenség gyakoribb előfordulása összefügg a CMD tüneteinek,
valamint a káros egészségmagatartási mintázatok előfordulásának gyakoriságával
férfi profi labdarúgók körében.
Módszer
A kutatók
keresztmetszeti elemzést végeztek olyan kérdőívekből nyert adatokat
felhasználva, melyeket egy folyamatban lévő kohorsz vizsgálatból nyertek.
A
résztvevők aktív profi labdarúgók voltak, akik saját országuk hivatásos
labdarúgó szervezetének tagjai, jelentős időt fordítanak edzésre és
versenyszerű sportra profi szinten, 18 évnél idősebbek, férfiak és folyékonyan
beszélik-olvassák az angol, a francia, a japán vagy a spanyol nyelvet.
Mérőeszközök
-
Distressz: a
distresszt egy 3 itemes, 3 fokozatú Likert-skálát használó kérdőív, a
four-dimensional symptom questionnaire – 4DSQ alkalmazásával mérték (Braam és
mtsai, 2009). 0-tól 2 pontot lehetett kapni az itemekre, így maximálisan 6 pont
volt elérhető. 4 vagy annál magasabb pontszám jelezte distressz jelenlétét a
kitöltést megelőző 4 hétben a sportolónál.
-
Szorongás/depresszió: a
szorongást/depressziót a 12 itemet magába foglaló General Health Questionnaire
(GHQ-12) segítségével mérték, amely a szorongással/depresszióval kapcsolatos
pszichológiai tünetek jelenlétét méri a megelőző 4 hétben (Goldberg és mtsai,
1997). 0-12 pontot lehet a teszt során elérni, 2 vagy magasabb pontszám jelzi a
szorongás/depresszió előfordulásának valószínűségét.
-
Alvászavarok: a PROMIS
(Patient-Reported Outcomes Measurement Information System) ajánlása alapján 2
kérdéssel mérték fel a kitöltést megelőző 4 hétben előforduló alvási
problémákat. 0-2 pont volt elérhető, 1 vagy több pont jelezte az alvászavart.
-
Túlzott
alkoholbevitel: a 3 itemes, 4 fokú Likert-skálát használó AUDIT-C teszttel
mérték fel a kutatás során a túlzott alkoholbevitelt (Dawson és mtsai, 2005).
0-tól 12 pontig lehetett szerezni, 5 vagy több pont jelezte a káros, túlzott
mértékű alkoholbevitelt.
-
Dohányzás: egyetlen
eldöntendő kérdést tettek fel ezzel kapcsolatban (dohányzik-e a játékos vagy
sem).
-
Egészségtelen
táplálkozás:
az egészségtelen táplálkozást 4, angol és holland nyelven validált kérdéssel
vizsgálták. Mindegyik kérdés arra vonatkozott, hogy a kitöltő az adott evési
magatartást milyen gyakran csinálja egy héten (hány napon a hétből). A kérdések
az egészséges ételek fogyasztására, a rendszeres evésre (mindig ugyanabban az
időpontokban eszik-e a kitöltő egy adott napon), a reggeli étkezésre és annak
időpontjára (fogyaszt-e reggelit 10:30 perc előtt), illetve a vacsora
időpontjára (20:30 perc előtt vagy után) vonatkoztak. Ha a kitöltők kevesebb,
mint ötször ettek egy héten egészséges ételeket és háromnál kevesebb alkalommal
ettek szabályos időközönként, valamint kevesebb, mint háromszor reggeliztek
10:30 perc előtt, illetve kevesebb, mint háromszor vacsoráztak egy héten 20:30
perc előtt, az az egészségtelen táplálkozást jelentette a kutatók számára.
-
Súlyos
sérülések:
egy kérdés vonatkozott erre a kutatásban, amely a játékos teljes addigi
karrierjére vonatkozott, és az számított súlyos sérülésnek, amely több mint 28
nap kihagyással járt a játékos számára. Csak olyan sérülések számítottak
továbbá, amelyeket a pályán szereztek a játékosok.
-
Műtétek: szintén
egy kérdés vonatkozott erre, újfent a teljes játékoskarrier során, és a futball
következtében szükségessé vált műtétek száma volt kérdéses.
-
Negatív
életesemények: ehhez a kutatók egy 13 eldöntendő kérdésből álló
kérdőívet használtak, a Social Athletic Readjustment Rating Scale-t (Bramwell
és mtsai, 1975). A kérdéseket a kitöltést megelőző 6 hónapra vonatkozóan,
illetve a 6 hónapnál távolabbi időszakra vonatkozóan is feltették. Ilyen
negatív életesemény lehetett a házastárs halála vagy akár egy negatív változás
a pénzügyi helyzetben. A pontszámot az igenlő válaszok összeadásával kapták 6
hónapon belüli és 6 hónapnál régebbi események esetén is.
-
Karrierrel
való elégedetlenség: az 5 fokú Likert-skálát használó, 5
itemes Greenhaus scale-t használták a kutatók a karrierrel való elégedetlenség
felmérésére (Greenhaus és mtsai, 1990). 5 és 25 pont között lehetett elérni,
minél kevesebb pontszámot ért el egy játékos, annál kevésbé volt elégedett a
karrierjével.
Eljárás
Az elektronikus formátumú
kérdőíveket angol, francia, japán és spanyol nyelven is elérhetővé tették a kutatók.
A hivatásos labdarúgókat tömörítő szervezet (FIFPro) tagországai közül a belga,
a chilei, a finn, a francia, a japán, a norvég, a paraguayi, a perui, a
spanyol, a svéd, illetve a svájci szövetség vezetését kérték fel, hogy random
válasszanak ki játékosokat, akik vállalják a kérdőív kitöltését. A kitöltés
körülbelül 15 percet vett igénybe.
Eredmények
Az
adatok elemzéséhez a kutatók SPSS-t használtak, a leíró statisztikákon kívül
korrelációt és logisztikus regressziót alkalmaztak. A 11 felkért szervezet
összesen 1785 profi futballistát keresett meg a kitöltéssel kapcsolatban,
közülük 661-en töltötték azt ki legalább részben. Ezek közül további 54-et
zártak ki a befejezetlen kitöltés miatt, így végül 607 labdarúgó adataival
dolgoztak a tanulmány során.
A kitöltők
átlagéletkora 26,8 év volt, 55 %-uk saját országa első osztályában játszott.
Karrierjük során (átlag 7,8 év) átlagosan
2,2 súlyos sérülésről számoltak be a megkérdezettek, valamint átlagosan
1,1 műtéten estek át a teszt kitöltéséig. A tesztet kitöltő focisták 4 %-a
dohányzott, 9 % fogyasztott egészségtelen mennyiségű alkoholt, 38 % számolt be
szorongásról/depresszióról, illetve 58 % táplálkozott egészségtelenül.
Statisztikailag
szignifikáns korreláció mutatkozott különböző stresszorok (nagyobb gyakoriságú
súlyos sérülések, nagyobb gyakoriságú negatív életesemények, magasabb
karrierrel való elégedetlenség) és az általános mentális zavarok tünetei,
valamint káros egészségmagatartási mintázatok között. A nagyobb gyakorisággal
előforduló súlyos sérülések szignifikáns pozitív összefüggésben álltak a
distresszel, a szorongással/depresszióval, valamint a túlzott
alkoholbevitellel. A műtétek szintén szignifikáns pozitív kapcsolatot mutattak
a túlzott alkoholbevitellel, és szignifikáns negatív kapcsolatban álltak az egészségtelen
táplálkozással. A kitöltést megelőző 6 hónapban történt negatív életesemények
szignifikáns pozitív kapcsolatban voltak a distresszel és az alvási
problémákkal, de ezek egyben a káros alkoholbevitellel is összefüggést mutattak.
Ezzel szemben a kitöltést megelőző 6 hónapnál távolibb negatív életesemények
csak és kizárólag a distresszel álltak pozitív szignifikáns kapcsolatban. A
karrierrel való elégedetlenség a distresszel, a szorongással/depresszióval, a
túlzott alkoholbevitellel, valamint az egészségtelen táplálkozással
kapcsolatban is szignifikáns negatív kapcsolatban állt a vizsgálatban.
Diszkusszió
A kutatás fő erényei közé tartozik,
hogy olyan általános mentális zavarok és káros egészségmagatartási mintázatok
előfordulási gyakoriságát mérte fel profi labdarúgók körében, amellyel előtte
nem igazán foglalkoztak tudományos szempontból, ilyen nagy elemszámmal
legalábbis nem dolgoztak más kutatások korábban. A FIFPro ugyan végzett már egy
ehhez hasonló vizsgálatot 149 fős mintán, ám ott csak a játékosok 10 %-ánál
mértek fel distresszt, 19 %-nál túlzott alkoholbevitelt, és egyaránt 26 %-nál
tapasztaltak szorongást/depressziót, illetve káros táplálkozási szokásokat,
amely adatok több helyütt jelentősen eltérnek jelen kutatás adataitól
(Gouttebarge és mtsai, 2015a).
Ennek
ellenére a súlyos sérülések, a negatív életesemények, valamint a karrierrel
való elégedetlenség mindkét tanulmányban összefüggést mutatott az általános mentális
zavarokkal, illetve káros egészségmagatartási mintázatokkal (Gouttebarge és
mtsai, 2015a), ez pedig megerősíti azt a vélekedést, hogy az összefüggések valósok
lehetnek.
A
kutatási eredmények arra is felhívták a figyelmet, hogy egy súlyosan sérült játékos
felépülése során rendkívül fontos a fizikai állapot javításán kívül a mentális
tényezőkkel is alaposabban foglalkozni, ezáltal segítve a játékost a sérüléssel
járó traumák könnyebb feldolgozásában és a későbbi súlyos sérülések
elkerülésében.
Habár
számos gyengesége is volt a kutatásnak (keresztmetszeti jelleg, vizsgálati
személyek kiválasztása, a szignifikáns kapcsolatok nem voltak nagy erősségűek,
nem mérték fel a játékosok családjában előforduló mentális zavarokat, a
mérőeszközök japán nyelvre való fordítása még nem volt validálva), arra
mindenképpen jó, hogy megfelelő alapot nyújtson más, a témával foglalkozni
kívánó jövőbeli tanulmány számára. Ezen felül a tanulmány egyben fel is hívja a
figyelmet arra, hogy érdemes e területen tovább kutatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése