Az alkoholisták  gyerekeivel  foglalkozó  kutatások  szisztematikus  áttekintése  a  reziliencia  és  sebezhetőség  tükrében

Park, S., & Schepp, K. G. (2015). A systematic review of research on children of alcoholics: Their inherent resilience and vulnerability. Journal of Child and Family Studies, 24(5), 1222-1231.

Az összefoglalót készítette: Pál Kata

ABSZTRAKT

A szülők problémás alkoholfogyasztása közvetlenül hat a gyerekeik fejlődésére, emiatt az alkoholisták gyerekeinél (children of alcoholics – COAs) gyakrabban jelenik meg negatív fejlődési kimenetel, mint például depresszió, szorongás, szerhasználat vagy személyközi konfliktusok. Az alkoholisták gyerekeit a szülők alkoholfogyasztása miatt érő káros tapasztalatok hatását többféle faktor is befolyásolja, ezen protektív, rizikó, és biológia tényezők szerepét tekintette át az alábbi tanulmány 3 adatbázisból származó 39 cikk mentén.  A rizikó és protektív faktorok szerepét a tanulmány 4 szinten (individuális, szülői, családi, és társadalmi) vizsgálta meg, melyek mindegyike olyan specifikus faktorokat tartalmaz, amelyek pozitívan vagy negatívan hatnak az alkoholistaszülők gyerekeinek fejlődésére. Továbbá megvizsgálták a biológiai különbségeket az alkoholisták és a nem alkoholisták gyerekei között, illetve alkoholisták gyerekei esetén a reziliens és sebezhető csoport között. Az eredmények felhasználhatóak alkoholisták gyerekeinek, illetve alkoholisták mellett felnövekedő felnőtteknek szóló a káros hatások következményeinek a minimalizálást célzó intervenciós programok kidolgozása során.

Kulcsszavak: alkoholisták gyerekei, rizikó faktorok, protektív faktorok, sebezhetőség, reziliencia

SZAKIRODALMI HÁTTÉR

Az alkoholizmus egy rendkívül komoly, és elterjedt probléma, ezt jól mutatja az a tény, hogy az USA-ban a 3. vezető életmódhoz köthető halálokként van számon tartva. Az alkoholizmus esetén azonban nemcsak az alkoholista személyre való káros hatásokat érdemes figyelembe venni, hanem az alkoholista nem megfelelő viselkedésének és érzelmi reakcióinak a családjára, főként a gyerekekre való közvetlen hatását is.  Több tanulmány is foglalkozott az alkoholista szülők gyerekeire való hatásokkal, ezek eredménye alapján kapcsolat van a szülők problémás ivása, és a gyerekeknél a fejlődés folyamán megjelenő negatív kimenetelekkel. Ilyen negatív következmény az alkoholisták gyerekeinél gyakrabban előforduló externalizáló problémák (mint például a hiperaktivitás és az agresszió), internalizáló problémák (mint például  az alacsony önértékelés, és a magas depresszió), negatív érzelmek, szerhasználat, illetve a személyközi kapcsolatokban való problémák. Az alkoholista szülők gyerekeit a szülők problémás ivása miatt alapvetően veszélyeztetett, sérülékeny populációnak tekintjük. Egyes alkoholisták mellett felnövekvő gyerekek azonban, vagy más konkurens rizikófaktorok jelenléte, vagy a szülők problémás alkohol fogyasztásából származó hatásokra való nagyobb fokú érzékenység miatt sérülékenyebbek, nagyobb valószínűséggel jelenik meg náluk negatív fejlődési kimenetel. A sérülékenység olyan élmény, ami a személynek stresszt, szorongást okoz, és negatívan hat a fiziológiai, pszichológiai és szociális funkcióira. Azonban nem minden esetben jelenik meg negatív fejlődési kimenetel a szülők alkoholizmusának következtében. Azokat az alkoholista szülők mellett felnövekedő gyerekeket, akik a káros környezet ellenére nem mutatnak negatív fejlődési kimenetelt, nem különböznek a nem alkoholisták gyerekeitől, reziliensnek nevezzük. A reziliencia azt jelenti, hogy a kedvezőtlen környezet, káros tapasztalatok, a személy adaptációjának vagy fejlődésének fenyegetése ellenére pozitív fejlődési kimenetel mutatkozik meg. Azok a tényezők, melyek segítik, támogatják a rezilienciát, a protektív faktorok.

Az alkoholisták gyermekeinek a fejlődésére  hatással lévő rizikó és protektív faktorokat rengeteg kutatás vizsgálta, ám ezeknél vagy az egyiken, vagy a másikon volt a fókusz. A rizikó faktorok és protektív faktorok együttes vizsgálata azért fontos, mert, ha ismerjük milyen tényezők növelik, és melyek csökkentik a negatív kimenetel valószínűségét, akkor ezáltal tudjuk segíteni az alkoholisták gyermekeit abban, hogy a káros környezet ellenére pozitív fejlődési kimenetel jelenjen meg náluk. Ennek a tanulmánynak a célja az volt, hogy együtt tekintse át, melyek azok a rizikó, illetve protektív faktorok, melyek még sebezhetőbbé vagy reziliensebbé tehetik a gyereket a káros hatásokkal szemben.

MÓDSZER

A tanulmány egy a szisztematikus áttekintő tanulmányokra és meta-analízisekre korábban a megalkotott szempontrendszert használt a cikkek elemzése során. Három online adatbázist (CINA HL, PubMed, PsycInfo) használtak a releváns cikkek felkutatásához. A cikkek beválogatásának feltétele volt, hogy 1990 és  2012 decembere között legyenek publikálva,  angol vagy koreai nyelvűek legyenek, illetve  említsenek rizikó vagy protektív faktorokat, melyek hatnak az alkoholisták gyerekeire, vagy fókuszáljanak  az alkoholisták gyerekeinél a reziliencia és sebzhetőség kérdéskörére. A különböző kritériumok alapján végül  39 cikk került feldolgozásra a tanulmányban.

EREDMÉNYEK

Az elemzésben részt vevő cikkek 3 csoportba lettek osztva: rizikó faktorokat (14 cikk), protektív faktorokat (16 cikk), és biológiai tényezőket (9 cikk) vizsgáló tanulmányok. A rizikó és protektív faktorokkal foglalkozó tanulmányokat összevonva egy másik szempont, alapján is csoportosították 4 szintet meghatározva: individuális, szülői, családi, társadalmi. Az áttekintett tanulmányok nagyobb része 18 év alatti gyereket vizsgált, a többi pedig alkoholista szülők gyermekeként felnövő felnőttekre helyezte a hangsúlyt. 

Sebezhetőség és reziliencia –rizikó és protektív faktorok

 Egyéni faktorok

Az egyéni faktorok magukban foglalják a személyes vonásokat, jellemzőket, és a különböző specifikus képességeket. Az egyik egyéni faktor az életkor. Egy az alkoholisták mellett felnövekedett felnőtteknél végzett vizsgálat eredménye alapján a szülők alkoholizmusának hatásaira való reziliencia az életkorral nő. Egy másik fontos faktor a nem. A szakirodalom alapján a nőknél gyakoribbak az internalizáló problémák, mint például a szorongás, és a depresszió, a férfiaknál pedig  az externalizáló problémák, mint például az agresszió. Az önértékelésnek is komoly szerepe van, több tanulmány is megállapította, hogy az alkoholisták gyerekeinek alapvetően alacsonyabb az önértékelése, mint a nem alkoholisták mellett felnövő kortársaiké, azonban a pozitív önértékelés kapcsolatban áll a rezilienciával. További személyes tényező a  szelf-reguláció, ami, ha magas, preventív lehet az alkoholisták gyerekeinél megjelenő negatív következményekkel szemben, például a későbbi alkohollal kapcsolatos problémák kialakulásában.  Ahogyan az alacsony szelf-reguláció, a nehéz temperamentum is jelenthet rizikó faktort, és növelheti a személy sérülékenységét. Az alkoholisták gyerekeinél. Az optimista attitűd, illetve a rugalmas temperamentum viszont protektív faktorok a szülők alkoholizmusából származó káros hatásokkal szemben. Az alkoholisták gyerekeinél fontos faktor a negatív kimenetel tekintetében a tanulási és kognitív képesség, ami hatással lehet a jövőjére, főként a szocioökonómiai státuszára. Ezen faktor eseté inkonzisztens eredményeket találtak, egyes vizsgálatok szerint alacsonyabbak a képességeik, más vizsgálatok szerint azonban nincs különbség az alkoholisták gyerekei és a nem alkoholisták mellett felnövekvő kortársaik között.

Szülői faktorok

A szülői alkoholizmus negatív szülő-gyerek kapcsolathoz vezethet, ami magában foglalja a szegényes szülő-gyerek kommunikációt, szülőkben való bizalom kisebb mértékét, a szülők felé irányuló negatív attitűdöt, az elidegenedés és érzelmi függőség magasabb mértékét. Ez a fajta kapcsolat felnőttkorban depresszív tünetekhez vezethet. A nem alkoholista szülővel való pozitív kapcsolat, a hozzá való biztonságos kötődés azonban védelmező faktor lehet a negatív következményekkel szemben. A szülőség is befolyásolja az alkoholista gyerekénél megjelenő fejlődési kimenetelt, a pozitív szülőség (pl.: konzisztencia, megfelelő fegyelmezés, meleg szülői figyelem és odafordulás) moderálja a kapcsolatot a családban lévő alkoholizmus és az internalizáló problémák megjelenése közt, reziliensebbé teszi a gyereket, míg , a negatív és inkonzisztens szülői nevelés sérülékenyebbé teszi. Fontos megemlíteni még a parentifikáció jelenségét, mely azt jelenti, hogy a gyerek szülői feladatokat (mint például testvérek nevelés, háztartásvezetés) vesz át, ezáltal szülői szerepbe kerül. Azoknál az alkoholisták mellett felnövekedő gyerekeknél jelenhet meg a parentifikáció, ahol a szülő az alkoholizmus miatt nem tudja ellátni a feladatait, a gyereknek kell gondoskodnia az alkoholista szülőről, és a testvéreiről is. A parentifikáció komoly rizikófaktor, mely a sérülékenység növelése által negatív következményekhez vezethet, mint például a kevésbé erős énkép, szociális izoláció, vagy érzelmi problémák.

Családi faktorok

Az alkoholista szülők száma, és az alkoholizmus családban való előfordulásának gyakorisága mind növelik a negatív fejlődési kimenetel valószínűségét, azonban amennyiben az egyik szülő nem alkoholista az protektív tényező lehet a gyerek számára, főként, ha ezzel a szülővel pozitív kapcsolata van. Az alkoholizmus családban való előfordulásának gyakorisága kapcsolatban áll a gyerek esetén a mentális problémák megjelenésének valószínűségével, az alacsony iskolai teljesítménnyel, alacsonyabb kognitív képességekkel, és az externalizáló tünetek gyakoribb előfordulásával. Toovábbi rizikó tényező a szülőknél az alkoholizmussal együttesen megjelenő komorbid zavarok előfordulása, mely, mint másik rizikó tényező, tovább növeli az alkoholisták gyerekeinél előforduló negatív fejlődési kimenetel valószínűségét. Egy kutatás eredménye alapján az antiszociális-alkoholista vagy depressziós-alkoholista szülők mellett felnövő gyerekek esetén még nagyobb a rizikó a negatív fejlődési kimenetelre, mint a simán alkoholistaszülők gyerekeinél. A mentális betegségek az alkoholizmus mértékétől, a családban való gyakoriságától függetlenül komoly hatással van az alkoholisták gyerekeinek fejlődésére. Több  protektív családi faktor is van, amely segítheti a gyereket az alkoholizmus miatti káros környezetben a pozitív fejlődési kimenetel felé, ilyen például a pozitív családi klíma és a megbízható családtagok, főként a másik nem alkoholista szülő jelenéte. A magas családi kohézió és a rugalmasság szintén protektív és preventív tényezők az alkoholisták gyerekeinél megjelenő externalizáló, internalizáló tünetekkel és szociális problémákkal szemben.

Társas/társadalmi faktorok

A legfontosabb protektív faktor a szociális támogatás. Kutatások eredményei alapján egy olyan személy jelenléte, akinek az alkoholistaszülők gyerekei ki tudják fejezni az érzéseiket önmagában erőteljes protektív faktor. A a barátoktól és barátok családjától érkező érzelmi támogatás és az egészséges családi légkör megtapasztalása szintén növeli a rezilenciát. További protektív faktor lehet még: tanterven kívüli tevékenységekben való részvétel, a vallás, illetve a későbbi egészséges kapcsolatok.

Biológiai faktorok

Az alkoholfüggőség prevalenciájának egyik oka az alkoholisták gyerekeinél jelenlévő genetikai sebezhetőség. Az alkoholisták és nem alkoholisták gyerekei között több biológiai markerben is különbség van:  szerotonin transzporterek, a dopamin D2, GABA receptor. Ezek miatt az alkoholisták gyerekeinél nagyobb a rizikója a viselkedésbeli problémák megjelenésének, mint például az impulzív élménykeresés, vagy az alkohol és szerhasználat. A kutatások nemcsak genetikai, de agyi különbségeket is találtak az alkoholisták és nem alkoholisták gyerekei között. Alkoholisták gyerekeinél a fehérállománybeli összeköttetések szétválasztottak, amely növelheti később az alkohollal kapcsolatos probléma kialakulásának kockázatát. Továbbá mind a biológiai markerekben, mind az agyi aktivitásban találtak különbséget az alkoholista szülők mellett felnövő sérülékenyebb és a reziliens gyerekek között.

DISZKUSSZIÓ

Az alkoholisták mellett felnövekvő gyerekek mind a genetikai, mind a környezetei tényezők miatt rengeteg rizikófaktorral találkoznak a nem alkoholisták gyerekeihez képest, emiatt lehet egy alapvető különbség köztük már a fejlődésük kezdetén, ami az alkoholisták gyerekeinél a gyakoribb negatív kimenetelhez vezet. Azonban számos protektív faktor is jelen lehet a fejlődésük során, melynek köszönhetően ellenállóbbá válhatnak a káros hatásokkal szemben. A rizikó és rotektív faktorok ismerete hasznos lehet az alkoholisták gyerekeire fókuszáló intervenciós programok fejlesztésében. A jelenlegi intervenciós programok nagy része csak közvetlenül a negatív következmények csökkentésére vagy megelőzésére fókuszál, azonban érdemes lenne emellett beépíteni a protektív faktorok megerősítését, illetve a rizikó faktorok csökkentését is. Például egy a nem alkoholista szülővel való kapcsolat megerősítésére, pozitív szülőséget segítésére, a gyerek önértékelésének növelésére fókuszáló program segítene az alkoholisták gyerekeinek a saját erőforrásaik növelésében, ezáltal segítene reziliensebbé válni a káros hatásokkal szemben.