Pszichológiai  hatás a szexuális egészségre a diabéteszes betegek körében

Siddiqui, M. A., Ahmed, Z., & Khan, A. A. (2012). Psychological impact on sexual health among diabetic patients: A review. International Journal of Diabetes Research, 1(2), 28-31.

Készítette: Miklós Eszter

Absztrakt: A tanulmány célja, hogy a cukorbetegek szexuális egészségére gyakorolt pszichológiai hatást, valamint a diabétesz szexuális és pszichológiai problémákkal való kapcsolatát kutassa. A cukorbetegség szövődményei és következményei széles spektrumon mozognak, a különböző szomatikus betegségek, a pszichológiai problémák és a szexuális diszfunkciók egyaránt megjelennek.

Kulcsszavak: diabetes mellitus, szexuális egészség, szexuális diszfunkciók, erektilis diszfunkciók, orgazmus diszfunkció

Bevezető

A diabetes mellitus egy krónikus és progresszív betegség, amelyet a nem megfelelő inzulin termelés vagy inzulinhatás, esetleg mindkettő okozta hipoglikémia jellemez. Hosszú távú, súlyos szövődményekhez és korai halálhoz vezethet, de a cukorbetegségben szenvedők lépéseket tehetnek a betegség leküzdésére, kontrollálására és a komplikációk kockázatának csökkentésére. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint több, mint 180 millió ember szenved cukorbetegségben világszerte, és ez a szám 2030-ra valószínűleg megduplázódik. A szorongás és a depresszió gyakori pszichológiai dilemma a cukorbetegeknél. A diabétesz gyakori betegség, sokrétű orvosi, pszichológiai és szexuális diszfunkciót, problémát okoz. Például a férfiaknál megjelenő sérült szexuális funkció a cukorbetegség egyik jól ismert szövődménye. Noha az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb figyelem irányul a cukorbetegség és a szexuális egészség kapcsolatára, a női szexuális zavarokra kevés figyelem irányult. Ez a tendencia az 1950-es években változott meg, majd 1971-ben megjelent az első tanulmány a cukorbetegségnek a női szexuális egészségre gyakorolt hatásáról.

Bár a szexuális diszfunkciók többféle fajtáját vizsgálták, a legtöbb tanulmány a cukorbeteg férfiak merevedési problémáira fókuszált. A szexuális diszfunkciók kihatnak az egyének pszichológiai jóllétére és a reproduktív funkciókra. Ezek lehetnek az első tünetei a komorbiditásnak, vagy a kezelés mellékhatásának. A merevedési problémákat egyre inkább, mint a szisztémás betegség korai markereként ismerik fel. A szexuális diszfunkció előfordulása a cukorbeteg férfiak körében megközelíti az 50%-ot, míg ez az arány a nőknél kissé alacsonyabb. Ezzel szemben a cukorbeteg nőknél megjelenő szexuális diszfunkciókat nem vizsgálják kellőképpen, holott a neuropátia, a vaszkuláris károsodás és a pszichológiai panaszok szerepet játszanak a csökkent libidó, a csökkent lubrikáció, az orgazmus problémák és a dyspareunia megjelenésében.

Megvitatás

A pszichiátriai betegségek minden formája okozhat problémát a szexualitásban, akár közvetlenül, a központi idegrendszerre gyakorolt hatással, akár közvetve a társadalmi vagy pszichológiai változások és szerhasználati hatások következtében. Számos tanulmány vizsgálta szexuális problémák és a konkrét fizikai állapotok közötti kapcsolatot, ezek közül a legszélesebb körben bizonyított a diabéteszes férfiaknál megjelenő merevedési probléma, aminek jelentős része a pszichológiai hatás, mint a depresszió, a szorongás és az alacsony szexuális teljesítmény. A depressziós betegeknek általában rosszabb az életminőségük, mind fizikai, mind pszichológiai és társadalmi szempontból, függetlenül a fizikai betegségeiktől.

Egy vizsgálatban, ahol a cukorbetegség szexuális diszfunkciókkal való kapcsolatát vizsgálták, arra az eredményre jutottak, hogy a cukorbetegség nem csak a merevedési problémákkal mutatott szignifikáns együttjárást, hanem a szexuális diszfunkciók minden aspektusával, beleértve a szexuális driveot, az ejakulációs funkciót, a szexuális problémákat és a szexuális elégedettséget is. Noha a merevedési zavarokat vizsgáló kutatások elsősorban nem a pszichológiai, hanem a patológiai tényezőkre összpontosítottak, vannak olyan kutatások is, ahol cukorbeteg férfiak egyéni és házassági kórtörténetét vizsgálják.

Berardis és munkatársai vizsgálatot végeztek a merevedési zavar és az életminőség okának azonosítására 2-es típusú cukorbetegek körében. Vizsgálatukban 1460 beteg vett részt, 114 cukorbeteg járó beteg klinikán és 112 háziorvos által. A betegekkel kérdőívet töltettek ki, amely az erekció elérésére és fenntartására kérdezett rá. A betegek 34%-a gyakori erekciós problémáról számolt be, 24%-a időnkénti, és 42%-a nem számolt be erekciós problémákról. Eredményeik szerint az erekció diszfunkciója a cukorbetegség-specifikus egészségkárosodás magasabb szintjéhez és a betegséghez való rosszabb pszichológiai alkalmazkodáshoz kapcsolódott, ami viszont a rosszabb anyagcsere kontrollhoz kapcsolódott. A neuropátia, az érrendszeri elégtelenség és a pszichológiai problémák szerepet játszanak az impotenciában, a csökkent ejakulációban és a csökkent libidóban a férfiak esetében, valamint a lubrikációs problémákban, az orgazmus zavaraiban és a csökkent libidóban a nőknél.

A cukorbetegség és a szexuális egészség fontos kérdése a depresszió zavara, amely a biokémiai és pszichológiai tényezők következménye. Enzlin és munkatársai a szexuális diszfunkció előfordulási gyakoriságát mérték cukorbetegek körében, hogy képet kapjanak arról, hogy a leíró változók, a pszichológiai változók, a cukorbetegség szövődményei és a szexuális diszfunkciók hogyan kapcsolódnak, rámutatva a szexuális diszfunkciók előrejelzőire a cukorbetegeknél. Összesen 240, 1-es típusú cukorbeteg töltött ki kérdőíveket, melyek a cukorbetegség és a szexuális élet lélektani összeegyeztetéséről szóltak. Az eredmények azt mutatták, hogy a férfiak 22%-a, a nők 27%-a számolt be diszfunkcióról. A tanulmány azt sugallja, hogy a cukorbeteg férfiak esetében a diszfunkció szomatikus és pszichológiai tényezők, míg nők esetében inkább csak a pszichológiai tényezők dominálnak. Több egészségmegőrző tevékenység közötti különbséget is felfedeztek a két nemnél az olyan betegségek esetén, mint a cukorbetegség vagy a tuberkulózis, melyeknek a társadalmi összetevőjét is figyelembe kell venni. Ezeknél a betegségeknél a többi beteggel való interakcióra hatással van a betegség, vagy az, hogy az egyének a másik előzékenységére támaszkodnak, az utóbbi esetben egyes helyzetekben a nők előzékenyebbek.

Az egészségpszichológusok célja, hogy változtassanak az emberek egészséggel kapcsolatos viselkedésén, azzal a kettős céllal, hogy segítsenek nekik egészségesnek maradni, valamint hogy segítsék őket a gyógyító rutinhoz való ragaszkodásban. A legfontosabb megoldás, hogy kiképezzék az orvosokat és nővéreket a betegekkel való kommunikációra, hogy kiemeljék a megértés pszicho-szociológiai korlátait, és hogy emlékezzenek ezekre és hatékonyan alkalmazzák ezeket a stratégiákat, ezzel is csökkentve a veszélyforrások kockázatát. Azonban a nők alkalmazkodása például a hagyományos szexuális szerepekhez egy rejtett korlát lehet a diabétesz-rutinhoz való alkalmazkodáskor. Egyes nők rossz egészség megelőzési viselkedését talán megmagyarázza az a kutatás, amely általánosságban a női szexuális szerepek sztereotípiáiról és a szexizmusról szól. Például a nők gyakran helyezik mások szükségleteit a sajátjuk elé. Előfordulhat, hogy külső hatások is befolyásolják őket, például az az érzés, hogy meg kell felelniük a férjüknek, vagy le kell fogyniuk, hogy vonzóak legyenek, akár a saját egészségük és jólétük rovására.

A nők esetén a szexuális problémákat inkább a pszicho-szociális problémákkal lehet összefüggésbe hozni. A legerősebb kapcsolatot a fájdalmas közösülés és valamely pszichológiai állapot között a depresszió jelentette. A dyspareunia-ban szenvedő nők száma arányosan nőtt azzal, hogy a depresszió milyen fokú a beteg esetében. A diabétesz különböző szervezetekre mért hatásának eredménye kimutatja, hogy a nők orvosi és pszichológiai problémákkal küzdenek, beleértve a szexuális diszfunkciót.

A 2-es típusú cukorbeteg nők esetében kétszeres a kockázata annak, hogy nem megfelelő lubrikáció, a szexuális vágy csökkenése és fájdalmas együttlét lép fel, mint azoknál, akik nem szenvednek cukorbetegségben. Egy kontrollált tanulmány megvizsgálta a szexuális problémák előfordulását 1-es típusú cukorbeteg nők esetében. 120 ambuláns, diabétesz klinikát látogató cukorbeteg nő töltött ki olyan kérdőívet, mely a cukorbetegséghez való pszichológiai alkalmazkodásról, házastársi elégedettségről, depresszióról és szexuális életről szólt. A tanulmány eredménye megerősíti, hogy a cukorbeteg nőknél egyértelműen nagyobb a kockázata a csökkent szexuális vágynak, valamint különösen a fájdalmas együttlétnek. Az eredmények azt is mutatják, hogy pszichológiai és nem cukorbetegséggel kapcsolatos szomatikus tényezők is kapcsolódnak a cukorbeteg nők szexuális diszfunkciójához.

A 2 –es típusú cukorbetegségben szenvedők nők leggyakrabban a depresszió, a szorongás és a harag érzéseit tapasztalják meg, amelyek befolyásolják az egészségüket és az általános jóllétüket is. A leggyakoribb szexuális zavar ezeknél a betegeknél a csökkent szexuális vágy és a nem megfelelő lubrikáció. Noha megjelenik a szexuális vágy csökkenése és az aktus közbeni fájdalom is, nem gyakoribb az ő esetükben az orgazmus probléma. Míg a férfiak esetében az erekció problémái inkább neurológiai diszfunkciókkal kapcsolhatók össze, addig a nők szexuális problémái kevésbé fiziológiai alapúak.

Megállapítható, hogy a cukorbetegség jelentős mértékben károsítja a férfiak és a nők szexuális teljesítményét. A betegek hatékony segítése érdekében a szakembereknek tudniuk kell kommunikálni a lehetőségeket a betegek felé, figyelembe véve a fizikai tünetek mellett az azokból fakadó pszichológiai problémákat is.

Konklúzió

Számos tényező játszik szerepet a cukorbetegek pszichológiai aspektusaira, mint például az életkor, a nem, a lakóhely, a család és a szociális támogatás, a motiváció, a szexuális egészség és az életmód. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészséggel kapcsolatos társadalmi követelményei megjelennek az Alma Ata nyilatkozatban, amely ugyan nem tökéletesen tiszta az egészség definíciójáról vagy a rá vonatkozó előírásokról, az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozza egy olyan egészségügyi szint fontosságát, amely lehetővé teszi a szociális és produktív életet. Ugyancsak kiemelten fontos a diabéteszes betegek szociális igényeiről való gondoskodás. Az Egészségügyi Világszervezet által az egészségpszichológusok elé állított kihívás teljesítésére az első fontos lépést a folytonos kutatás jelenti, amely által azonosíthatóak lennének a különböző viselkedések és társadalmi körülmények egészségre gyakorolt hatásai, rizikói. Ezek a kutatási eredmények felhasználhatóak lennének a politikai döntéshozókra való nyomásgyakorlásra, akik olyan kérdésekben dönthetnek (pl. szegénység, munkanélküliség, stb), amelyek mind forrásai lehetnek a rossz egészségi állapotnak, többek között a cukorbetegségnek.

Egy társadalmi vagy közösségi alapú megközelítés nagyban elősegítené a cél elérését, mivel ez segítene megérteni azt a társadalmi környezetet, amiben a beteg él, a korlátokat, amelyekkel szembesül az életmódja vagy a kezelése kapcsán. A csoportmunka kimagaslóan fontos a cukorbetegek kezelésében, fontos, hogy az őket kezelő több tudományos területről érkező szakemberek részesüljenek pszichológiai oktatásban a krónikus betegséggel való együttéléssel kapcsolatban. Az egészségpszichológia hatásköre a cukorbetegség és szövődményeinek (pl. merevedési zavar) kezelésében változó, többek között látható a stressz kontroll folyamatok, a viselkedésmódosítás alkalmazásában is.