2017. december 15., péntek

Hogyan  növeli az élettel való elégedettséget az  online szociális kapcsolattartás?
Az online támogató interakciók, észlelt társas támogatás, a közösség értelme és az élettel való elégedettség közötti kapcsolat


Oh, H. J., Ozkaya, E., & LaRose, R. (2014). How does online social networking enhance life satisfaction? The relationships among online supportive interaction, affect, perceived social support, sense of community, and life satisfaction. Computers in Human Behavior, 30, 69–78. https://doi.org/10.1016/j.chb.2013.07.053


Készítette: Köteles Anna

Absztrakt

A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az online közösségi hálózatokon megjelenő támogató kölcsönhatások közvetítenek-e az SNS használatának hatása és az SNS barátok száma az észlelt társadalmi támogatásra, hatásra, érzésre közösség, és az élet megelégedettségét. A pillanatnyi mintavétel mellett, a jelenlegi tanulmány a támogató interakció hatását az interakciót követő 5 napban. 339 felnőtt résztvevő eredményének elemzése alapján pozitív kapcsolatot mutatottak ki szupportív interakció és az ezt követő pozitív affektus megjelenése között. A felállított modell pozitív kapcsolatot mutatott ki az SNS barátok száma, a támogató interakciók, az észlelt szociális támogatás, a közösség értelme és az élettel való elégedettség között.
Az online társadalmi hálózatok és a szociális támogatás kutatására gyakorolt hatásokat a tanulmány tovább tárgyalja.
Bevezetés
A közösségi média használata napjainkban a legnépszerűbb online aktivitás. Átlagosan a felhasználók minden 6. percben belépnek valamely online felhasználói fiókjukba. A social mediaval kapcsolatos kutatások sokszor ellentétes eredményeket mutattak az online felületen eltöltött idő pozitív illetve negatív hatásaival kapcsolatban. Jelen kutatásban az online közösségi média használatának a közösségtudatra és az élettel való elégedettségre kifejtett hatását vizsgálták, egy olyan közvetítő tényező feltárása által, amely pozitív hatással lehet ezekre a tényezőkre.
Ez a tanulmány először a közvetlen kapcsolatot vizsgálja a támogató kölcsönhatás és a pozitív affektus megjelenése között, ezen kívül azoknak a mechanizmusoknak a feltérképezése a cél, amelyek mentén a közösségi média általi kapcsolattartás magasabb élettel való elégedettséget és közösségtudatot eredményezhet. Mindkét szempontot vizsgálva a kutatók azt remélik, hogy sikerül a számos, egymásnak ellent mondó kutatási eredményeket megfelelően értelmezni, kiemelten a pozitív hatások terén.
Elméleti háttér
Online közösségi hálózatok
A közösségi hálózati oldalak vagy SNS-ek olyan webes alkalmazások, amelyek lehetővé teszik felhasználóik számára, hogy egy olyan profilt hozzanak létre, amely mások számára láthatóvá teszi a más felhasználókkal való kapcsolatukat. Bár az online közösségi hálózat célja továbbra is ugyanaz, mint egy offline közösségi hálózat, azaz az emberek összekapcsolása és az információk megosztása, az online hálózatépítés további előnyökkel jár a felhasználók a számítógépes kommunikációhoz kapcsolódó sajátosságai révén. A barátok száma, mint a szociális támogatás legfőbb forrása az online közösségi irodalom egyik széles körben kutatott tényezője. Azonban a kutatások sokszor ellentétes eredményeket hoztak; például a Facebook használatának intenzitása negatív vagy nem szignifikáns kapcsolatokat mutatott a jólét egyéb mutatóival.
Összefoglalva, az online interakció típusát vizsgálva jobban megérthető az online közösségi hálózatok működése és azok a tényezők, amelyek pozitív pszichológiai hatást eredményeznek. A jelenlegi a tanulmány a támogató kölcsönhatás mennyiségére összpontosít; pontosabban az azokra támogató interakciók mennyiségére, amelyben a felhasználó részt vesz egy másik felhasználóval. Valószínűsíthető, hogy a támogató kölcsönhatás mennyisége pozitív összefüggésben van az SNS felületeinek használatával és az itt megjelenő barátok számával; ezáltal arra következtetnek a kutatók, hogy azok, akiknek sok baráttal rendelkeznek ezen a felületeken és gyakrabban is használják a közösségi hálózat bármely formáját, gyakrabban kerülnek támogató kölcsönhatásba a többi felhasználóval.
H1: A barátok száma az online közösségi oldalakon és a támogató interakciók mennyisége között pozitív kapcsolat van.
H2: Az online közösségi felület használatának gyakorisága és a pozitív interakciók mennyisége között pozitív kapcsolat van.
Támogató interakciók és szociális támogatás a közösségi oldalakon
Közösség által nyújtott támogatás az egyik legfontosabb háttér tényezőként jelent meg az online közösségi oldalak használata során. Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint az közösségi oldalak felhasználói nagyobb érzelmi támogatást kaptak és, mint az általános internethasználó társaik; ez a szint majdnem egyenértékű azzal, amelyet egy házastársi vagy élettársi viszonyban élő amerikaiak rendszerint észlelnek partnerük felől. A kutatók feltételezése szerint, az interakciót követően fellépő pozitív affektus lesz az, amely összekapcsolja a támogató interakció mennyiségét és az észlelt szociális támogatást.
H3: A támogató interakció mennyisége pozitív kapcsolatban van az interakció után megjelent pozitív affektusokkal.
H4: A támogató interakció következtében fellépő pozitív érzések és az észlelt társas támogatás között pozitív kapcsolat van.
A szociális támogatás pszichológiai kimenetele: az élettel való elégedettség és a közösségtudat
A pszichológiai jólét és az élettel való elégedettség a leggyakrabban vizsgált témák ezen a területen. Előzetes tanulmányokhoz csatlakozva, jelen kutatás az érzékelt szociális támogatás és az élettel való elégedettség közötti kapcsolatot vizsgálja.
H5: Az észlelt szociális támogatás pozitív kapcsolatban van az élettel való elégedettséggel.
H6: Az interakciók pozitív hatása és az élettel való elégedettség között pozitív kapcsolat van.
H7: Az online szociális interakcióból származó észlelt szociális támogatás pozitívan kapcsolódik a közösségi érzéshez.
H8: A közösséghez való tartozás érzése pozitívan kapcsolódik az élettel való elégedettség.
Minta
A résztvevőket hógolyós mintavételi technikával vették fel. A diákoknak öt embert kellett felkérniük az osztálytársaik közül illetve 5 főt az iskolán kívüli kapcsolataikból a vizsgálatban való részvételre. Összesen 339 résztvevő vett részt a kutatásban, a résztvevők átlagkora 28 év (SD = 11,77, Median= 23 éves) és a minta több mint 50%-a nő volt (51,2%).
Módszer
A jelenlegi vizsgálat pillanatnyi mintavételi technikát alkalmaz; a módszer hasznos, ha egy adott viselkedésből származó eredményeket szeretnénk azonnal rögzíteni, mivel az időeltolódás a mintavétel és a viselkedés között nagyon rövidek.
A válaszadók naplószerű felmérő füzetet kaptak, mely kérdéseket tartalmazott a résztvevők általános közösségi oldalhasználatáról. Ez követően az első minden este (6:00 óra után), 5 napon keresztül a következő pontokat kellett feljegyezniük: (1) a használt közösségi oldal címe, (2) a használat kezdete és befejezése, (3) az általuk használt funkciók (pl. Fali post, üzenet stb.), (4) az általuk használt támogató interakció és kommunikációs forma és (5) az a hatás, amelyet közvetlenül a használat után tapasztaltak.
A vizsgálat során következő adatok rögzítésére került sor: a személy SNS barátainak száma, közülük hányan számítanak szoros barátnak, a közösségi oldalak használatának gyakorisága: hat pontból álló sklálán mérve (1) egyszer vagy kevesebbszer a héten, (6) naponta több mint 5 alkalommal, az észlelt társas támogatás 3 dimenzió mentén: felbecsült támogatás, baráti társaság és megbecsülés. Továbbá a közösségérzés, az élettel való elégedettség és két pillanatnyi mintavételi tényező, a támogató interakció típusa és az ezt követően megjelenő affektus felmérése (Positive and Negative Affect Schedule - PANAS) történt meg.

Eredmények
A path modell eredménye egy lehetséges mechanizmust tár fel, mely a közösségi hálózat felépítése és ezek használatának gyakorisága mentén befolyásolja a pszichológiai jólét tényezőjét. Az SNS barátok száma pozitív pszichológiai kimenetelt eredményezett, de csak abban az esetben, amikor ez tényleges támogató interakciókkal és az interakció után pozitív érzések megjelenésével járt együtt.
A vizsgálatban tesztelt többszintű modellek azt is kimutatták, hogy a hálózat mérete (az SNS barátok száma) vagy az oldal más általános mutatói és oldalhasználat után fellépő negatív vagy pozitív érzések között nem volt szignifikáns kapcsolat. Ezen kívül az előbb felsorolt tényezőknek nem volt moderáló hatásuk a támogató kölcsönhatás mennyisége és az interakció után azonnal megjelenő érzésekre. Ezek az eredmények megerősítik, hogy a tevékenység típusa, amiért az emberek a közösségi oldalakra felcsatlakoznak, jobban betudja jósolni a közösségi oldalak használatának pszichológiai következményeit.
A közösségi oldalak használatának gyakorisága nem volt szignifikáns előrejelzője a támogató kölcsönhatások és más kimeneti változók megjelenésének. A közösségi oldal használatát követően fellépő kellemes érzések pozitív kapcsolatban álltak az észlelt társas támogatással, mások általi megbecsültséggel és az élettel való elégedettséggel.




Összegzés
Bár a közösségi hálózatok oldalai segítenek az embereknek, hogy könnyedén bővítsék és kezeljék a kapcsolataikat, azonban abban az esetben, ha nem azt a társadalmi támogatást nyújtják, amelyre a címzetteknek szüksége van, nem tekinthetők hasznos újításoknak.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése