A mindennapos stressz hatása a  pozitív és negatív mentális egészségre az énhatékonyság által közvetítve

Schönfeld, P., Brailovskaia, J., Bieda, A., Zhang, X. C., & Margraf, J. (2016). The effects of daily stress on positive and negative mental health: Mediation through self-efficacy. International Journal of Clinical and Health Psychology, 16(1), 1-10.

https://doi.org/10.1016/j.ijchp.2015.08.005

Készítette: Bérces Anna Flóra

Absztrakt

A mindennapos stressz, összevetve a traumatikus eseményekkel, szintén fontos rizikófaktor a mentális egészségre nézve. Az énhatékonyság szerepe a mindennapos stressz és a mentális egészség kapcsolatában még nem vizsgált terület. A mentális egészség kétfaktoros elmélete szerint a mentális egészség több, mint a pszichopatológiai tünetek hiánya. Jelen kutatás megvizsgálta az énhatékonyság közvetítő szerepét, különválasztva a pozitív és a negatív mentális egészséget. A teljes, direkt és indirekt hatását az énhatékonyságnak egy reprezentatív német mintán (N=1031) vizsgálták meg bootstrapping statisztikai eljárással, melynek konfidencia intervalluma 95% lett. Az eredmények azt sugallják, hogy az énhatékonyság egy közvetítő tényező lehet a mindennapos stressz és a mentális egészség között, azonban a pozitív mentális egészségre nagyobb hatással bír, mint a negatív mentális egészségre. A közvetítő hatást megvizsgálták ismétlő kutatással egyetemisták körében Németországban (N=394), Oroszországban (N=604) és Kínában (N=8669). Teljes modell azonban nem volt felállítható arra, hogy a pszichológiai erőforrásoknak miként lehetséges protektív hatásuk a mentális egészségre nézve. A kutatás nemzetközileg vizsgálta a különböző stressz puffer hatásokat a mentális egészség két dimenziójára nézve.

Bevezetés

A stressz és a mentális egészség kapcsolata közötti tényezők feltárásához elengedhetetlen a pszichológiai erőforrások és a megküzdés vizsgálata, ugyanis bizonyos pszichológiai erőforrások protektívek a stressz patogenetikus hatásaival szemben. Ugyanakkor nem mindenki, aki stresszt él át tapasztal károsodott mentális egészséget, bár a krónikus stressz előrejelzi a pszichológiai jóllétet és mentális egészséget.  A korábbi kutatások inkább a traumatikus események, illetve a nagyobb életesemények során fellépő stresszre koncentráltak. A mindennapos stressz előrejelzi a szorongás és depresszió tüneteinek felbukkanását. Összességében azonban inkább a személy jellemzőitől és stratégiáitól függ a stressz és a mentális egészség kapcsolata.

Az énhatékonyság az egyik ellenálló erőforrás, amely elengedhetetlen a stressz szabályozásában. Ez arra utal, hogy az énhatékonyság segít a kihívást jelentő helyzetekben való helytállásban, tehát összefüggésben áll a mentális egészséggel. Továbbá az énhatékonyság közvetítő szerepet tölt be a stresszel teli életesemények és a depresszió megjelenése között. A mentális egészség azonban több, mint a betegség hiánya, ezért két dimenzióra osztható: pozitív és negatív mentális egészségre. A pozitív mentális egészség magába foglalja a személy általános jóllét érzését, valamint az optimális pszichológiai funkcionálását, míg a negatív mentális egészség az egészségügyi problémákat, a pszichopatológiákat, illetve a mentális betegségeket foglalja magába. A magas észlelt énhatékonyság pozitív irányú együtt járást mutat a pozitív mentális egészséggel, míg negatív irányban jár együtt a negatív mentális egészséggel.

Jelen tanulmány az észlelt énhatékonyság közvetítő szerepét vizsgálja a mindennapos stressz és a pozitív illetve negatív mentális egészség között. A kulturális háttér ugyanakkor befolyásolhatja a mentális egészségről alkotott képet. Az észlelt énhatékonyságnak más mértékben befolyásolhatja a mindennapi stressz hatását a különböző kultúrákban. Az individualista, nyugati kultúrák nagyobb hangsúlyt fektetnek az észlelt énhatékonyságra, míg a kollektivista, keleti kultúrák kevesebbet. Ezért jelen kutatásban nyugati kultúraként német, keleti kultúraként pedig kínai egyetemisták vélekedéseit vizsgálják meg, valamint orosz egyetemistákat mint átmeneti kultúrát a kettő között vizsgálnak. A kultúra hatása azonban még nem letisztázott, ezért lehetséges, hogy globális stressz csökkentő hatásról beszélhetünk. A következő hipotéziseket fogalmazták meg:

H1: A mindennapi stressz hatása a mentális egészség két dimenziójára az énhatékonyság által közvetített.

H2: Az észlelt énhatékonyság és annak stresszre gyakorolt hatása megjelenik a német, az orosz és a kínai egyetemista diákokból álló mintán.

H3: A pozitív mentális egészségre nagyobb közvetítő hatással bír az észlelt énhatékonyság, mint a negatív mentális egészségre.

Módszer

Résztvevők

A kutatásban résztvevők a Bochum Optimism and Mental Helath (BOOM) tanulmányon keresztül vettek részt a kutatásban. A kutatás a pozitív és negatív mentális egészséghez kapcsolódó protektív faktorokat térképezte fel. A részvevőket tájékoztatták a kutatásról, majd beleegyező nyilatkozatot írtak alá. Összesen 1031 fő (47,9% nő) töltötte ki a kérdőívet, 18-87 éves korig (M=48,03; SD=14,26). A minta reprezentálja a német lakosságot. A diákokból álló minta német, orosz és kínai egyetemeken tanuló személyekből áll. 397 fő német (69% nő; M=26,33; SD=5,23), 8669 fő kínai (62,7%nő; M=21,57; SD=1,68) és 604 orosz (66,6% nő; M=21,39; SD=2,19) egyetemista vett részt a kutatásban.

Eszközök

A negatív mentális egészséget a Depresszió Szorongás Stressz Skálával (DASS-21) mérték. A pozitív mentális egészséget a Pozitív Mentális Egészség skálával mérték, amely magába foglalja a pszichológiai, szociális és emocionális jóllétet. A mindennapos stresszt a Brief Daily Stressors Screening (BDSS) kérdőív segítségével térképezték fel. Az énhatékonyságot az Általános Énhatékonyság Skála (GSE) segítségével vizsgálták.

Statisztikai eljárás

Az adatok elemzéséhez az SPSS program 2012-es verzióját használták. Az énhatékonyság mediáló hatását a mindennapos stressz és a mentális egészség között bootsrapping statisztikai eljárás segítségével vizsgálták. A mindennapos stressz a teljes hatás, amely befolyásolhatja a mentális egészséget, melyet az énhatékonyság mediálhat (direkt hatás).

Eredmények

A részvevők paraméterei és korrelációk

A magas észlelt énhatékonyság pozitív irányú együtt járást mutat a pozitív mentális egészséggel, míg a negatív mentális egészséggel, tehát a depresszióval, szorongással és stresszel negatív irányú együtt járást mutat.

Teljes, direkt és indirekt hatása a mindennapi stressznek a mentális egészségre

A bootstrapping eljárás segítségével megállapítható, hogy szoros kapcsolat van a mindennapos stresszorok és a negatív mentális egészség között. Inverz kapcsolat van ugyanakkor a mindennapos stresszorok és a pozitív mentális egészség között. Az észlelt énhatékonyság csökkenti a mindennapos stressz negatív mentális egészségre gyakorolt hatását, valamint növeli a pozitív mentális egészséget. Az észlelt énhatékonyság nagyobb hatással van a pozitív mentális egészségre, mint a negatívra. A német, orosz és kínai egyetemistákból álló mintán is az énhatékonyság közvetítő hatása figyelhető meg a mindennapos stressz és a pozitív, illetve negatív mentális egészség között. A diákokból álló mintában is nagyobb hatással bír az énhatékonyság a pozitív mentális egészségre, mint a negatívra.

Diszkusszió

Korábbi kutatások a negatív mentális egészség és az énhatékonyság kapcsolatát feltárták, azonban a mindennapos stressz szerepét kevésbé vették figyelembe. Jelen kutatás a mindennapos stressz és a mentális egészség kapcsolatát vizsgálta. Az énhatékonyság közvetítő tényező a mindennapos stressz és a pozitív, valamint a negatív mentális egészség között. Az énhatékonyság mellett szerepet játszhat az optimizmus, az észlelt társas támogatás, valamint az önértékelés is a mindennapos stressz hatásának csökkentésében. A pozitív és negatív mentális egészségre ugyanakkor más stresszcsökkentő folyamatokon keresztül hat az észlelt énhatékonyság. Az észlelt énhatékonyság mediáló hatása nem különbözött a német, kínai és orosz mintákban, tehát nincs különbség a kultúrákban abban, hogy az észlelt énhatékonyság közvetítő szerepet tölt be a mindennapos stressz és a pozitív és negatív mentális egészség között. Az énhatékonyság hatása értelmezhető megküzdési mechanizmusként is, ez által csökkentve a stressz hatását. Az egyetemista diákokból álló mintán végzett vizsgálat rámutat arra is, hogy fontos a korai megelőzése a mindennapi stressz negatív hatásainak a mentális egészségre nézve.